Szimbolikus jelentősége is lenne annak, ha a Legfelsőbb Bíróság visszakaphatná az egykori kúria épületét, amelyben jelenleg a Néprajzi Múzeum működik – nyilatkozta a Népszabadságnak Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság (LB) és az Országos Igazságszolgáltatási Tanács (OIT) elnöke. Lomnici úgy vélekedett, hogy egy-két éven belül napirendre kerülhet a Kossuth téri épület visszaadása. Lomnici szerint a kúria visszajuttatása a politikai erők akaratán múlik. Hozzátette: a Legfelsőbb Bíróság visszaköltöztetése az eredetileg bírósági célra épült ingatlanba, jelentős költséggel járna, a Néprajzi Múzeumnak is új helyet kellene keresni. Az OIT elnöke hangsúlyozta ugyanakkor: a bírósági ítélkezésben nagy szerepük van a külső körülményeknek.
Az igazságszolgáltatás tekintélyét erősítik a tágas bírósági épületek és tárgyalótermek is. – Nehéz megőrizni a bírói tekintélyt egy akkora tárgyalóteremben, amelyben a vádlott mindössze két méterre ül a bírótól – mondta Lomnici.
Érdekességként említette: a Kúriában tartott nagy büntetőperek esetében nem jelentene gondot a rabszállítás sem. A Markó utcai fővárosi büntetés-végrehajtási intézetet tudniillik alagút köti össze a Kossuth téri bírósági épülettel, az alagút két végét azonban évtizedekkel ezelőtt befalazták.
A legfőbb bíró állítása szerint a Kúria visszaadásával végleges helyre kerülhetnének a legmagasabb bírói fórumok: a Legfelsőbb Bíróság a Kossuth térre, a Parlament épületével szembe költözne, a jelenlegi Igazságügyi Palotát pedig, amely eredetileg igazságügyi minisztériumi célokra épült, az új fővárosi ítélőtábla venné birtokba. Addig is azonban a 2003. január 1-jétől felálló és júliustól már ítélkező fővárosi ítélőtábla részben a Legfelsőbb Bírósággal közösen, a Markó utcai épületben, részben pedig másutt bérelt helyiségekben lesz elhelyezve. Lomnici szerint az igazságszolgáltatás történetében rendkívül jelentős lépés, hogy január 1-jétől, 52 évnyi szünet után, újra lesznek táblabíróságok Magyarországon. A fővárosban, Szegeden és Pécsett felálló és működését júliusban megkezdő három ítélőtábla egy új bírósági szintet alkot majd a megyei bíróságok, illetve az LB között. A fellebbezési ügyeket tárgyaló három új bírósági fórum 2005-ben egészül majd ki a győri, illetve a debreceni ítélőtáblával.
A táblabíróságok jelentőségét mutatják az érintett vidéki városok vezetésének gesztusai is. Néhány hete Debrecen önkormányzata szerződésben vállalt kötelezettséget arra, hogy ingyenesen biztosít nagy értékű belvárosi ingatlant az ítélőtábla és a fellebbviteli főügyészség épületének felépítéséhez.
A fővárosi ítélőtáblán hetvenhét bírói állás lesz, melyből mintegy harmincat a Legfelsőbb Bíróságról, a többit az alsóbb fokú bíróságokról pályázat útján töltenek be. A két vidéki táblán mintegy harminc bírói posztra pályázhatnak a jelentkezők.
A táblaelnöki tisztségre kiírt pályázatok elbírálása már megtörtént. Még októberben eldőlt, hogy a pécsi ítélőtábla elnöke Lábady Tamás, a Baranya Megyei Bíróság polgári kollégiumának vezetője lesz. Lábady 1990-től az Alkotmánybíróság tagja, 1993-tól elnökhelyettese is volt. Az OIT októberi ülésén arról is határoztak, hogy a szegedi ítélőtáblát Heidrich Gábor, a Csongrád Megyei Bíróság elnöke vezeti. Heidrichet egyébként 2000-ben – Györgyi Kálmán legfőbb ügyész lemondása után – az MDF vezetői mint lehetséges jelöltet nevezték meg a legfőbb ügyészi posztra. A bírósági elnök jelölésétől akkor az MSZP parlamenti frakciója sem zárkózott el.
A fővárosi táblabíróság elnöki tisztségére kiírt első pályázat októberben eredménytelenül zárult, noha a három induló között volt információink szerint Gatter László, a Fővárosi Bíróság elnöke is. Bírósági körökben az új pályázat esélyeseként emlegették Kaposvári Bertalant, a Legfelsőbb Bíróság büntető kollégiumának tanácselnökét. Miután az OIT ülésén egyik pályázó sem nyerte el a többség támogatását, Lukács Zsuzsannát, a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Bíróság elnökét, az OIT elnökhelyettesét bízták meg egy évre a budapesti ítélőtábla elnöki teendőinek ellátásával. Lukács Zsuzsannát – Heidrichhez hasonlóan – először az Antall-kormány igazságügy-minisztere, Balsai István nevezte ki bírósági elnöknek.
