Alapvető jogelveket sért a Legfelsőbb Bíróságnak (LB) az a döntése, amely szerint Tocsik Márta sikerdíjas szerződése törvényes ugyan, mégis semmis, mert nyilvánvalóan a jó erkölcsbe ütközik. Jován László ügyvéd erre hivatkozva két jogorvoslati kérelmet terjeszt elő: az egyiket az Alkotmánybíróságnak, a másikat a Legfelsőbb Bíróságnak küldi meg. Erre január 16-áig van módja, hiszen akkor jár le az a 60 napos határidő, amelyet az október 22-én kihirdetett ítélet november 16-ai kézbesítésétől számítanak.
A fő kérdés az ügyvéd vélekedése szerint az, mennyiben lehet az etikát jogi kategóriának tekinteni és minden konkrét tartalom nélkül szembeállítani a törvénnyel. Vagyis ítéletben kimondani, hogy egy adott megállapodás törvényes ugyan, de nem erkölcsös, emiatt úgy kell tekinteni, mintha létre sem jött volna. Az ilyen lehetőség mögött a hétköznapi megítélés szerint is jókora bizonytalanság van, amely jogállamban elfogadhatatlan – a rendelkezés tetszés szerinti, önkényes megoldások alapja lehet. Ha valaki, például a közszféra valamelyik cége vagy intézménye utóbb nem akar fizetni, elvben a törvényes szerződésről is kimondható, hogy erkölcstelen.
A jogi képviselő a polgári törvénykönyv (Ptk.) egyik szabályának vizsgálatát, megsemmisítését kéri az Alkotmánybíróságtól. Az AB-nek ugyanis módja van rá, hogy alkotmányjogi panasz alapján elvégezze annak a jogszabálynak az utólagos kontrollját, amelynek alkalmazásával meghozták a sérelmes az ítéletet.
Jován László közlése szerint a régi magyar magánjog is tartalmazott olyan szabályt, amely szerint semmis a jó erkölcsbe ütköző megállapodás. A törvény azonban sosem lépett hatályba. A Magyar Királyi Kúria ítélkezési gyakorlata mondta ki azt, hogy az uzsorás szerződések s egyes szerencsejáték-ügyletek sértik a jó erkölcsöt. Ugyanakkor a polgári törvénykönyv ezeket később külön, önálló megállapodástípusként szabályozta. Ezzel a jó erkölcs nyilvánvaló sérelme üres fogalommá vált – hangsúlyozta a jogi képviselő. Álláspontja szerint a rendelkezést ki kell iktatni a Ptk.-ból.
Jován László ugyanakkor január közepéig megkeresi a Legfelsőbb Bíróságot is, és kéri, hogy vizsgálják felül az LB polgári tanácsának októberi határozatát. Szerinte az ítélet ellentétes az LB-nek egy korábbi döntésével, mely október 7-én kelt. Ez a Vektor Rt. 15 százalékos sikerdíját sem találta a jó erkölcsbe ütközőnek, a későbbi végzés viszont Tocsik tízszázalékos díjazását is elmarasztalta. Az ügyvéd álláspontja az, hogy jogegységi határozatra lenne szükség, amely áttekintené, hogyan lehet etikátlan egy olyan szerződés, amely mindenben megfelel a jogszabálynak.
