Üvegszemmel a korrupció ellen a harmadik világban
Paradox módon az olajjal és egyéb ásványkincsekkel bőségesen megáldott harmadik világbeli országokban a lakosság jelentős része egyre
szegényebb. A legellentmondásosabb a helyzet talán Angolában. Afrika potenciálisan leggazdagabb országának olajkészlete óriási, lakossága pedig csupán 12 millió.
Az olajpénzek évtizedeken át finanszírozták az idén tavasszal véget ért polgárháborút, miközben az angolai lakosság életszínvonala meredeken zuhant. Hogy hova vándorolt az elmúlt öt évben az olajból származó 4 milliárd dolláros bevétel? Szőrén-szálán eltűnt, s eközben a nemzetközi segélyszervezetek évente 200 millió dollárt költenek az elszegényedett angolaiak élelmiszersegélyeire.
Ebből az ördögi körből való kitörést segíti az új szlogen: „Hozd nyilvánosságra, amit fizetsz!”. A mozgalom mögött elsősorban a harmadik világ országaival üzletelő nemzetközi vállalatok állnak. Terveik szerint a jövőben nem kezelnék üzleti titokként, hogy milyen összegeket fizettek az országok kormányainak az ásványkincsek kitermeléséért, így a korrupt kormányokra nyomás nehezedne, hogy az ismert összegeket saját bankszámlájuk növelése helyett inkább társadalmi célokra fordítsák.
Olvassa el…
…a sorozat első részét is:
2002. legjobb ötletei, I. rész
• Intel – előre a másolásért!
• Teljesítményértékelés menedzserapukáknál
• Bébisírás – fordítószerkezet
• Késleltető óvszer
2002. legjobb ötletei, II. rész
• Abból is lehet grafikus, aki vakon születik
• Nem káros, ha egyik gyermekét kényezteti
• A meztelen csirke
• Elborzasztó képekkel a cigarettázás ellen
A legtöbb olajkitermelő cég utálja a gondolatot: félnek, hogy a nyilvánosságot kerülő konkurensek jobb helyzetbe kerülhetnek. Nem irracionális félelemről van szó, hisz amikor a BP bejelentette, hogy nyilvánosságra hozza, mekkora összegeket fizetett az angolai kormánynak, az szerződésszegés vádjával fenyegette meg a céget.
Béke embargóval
Hogyan lehet véget vetni több évtizede dúló háborúknak? Természetesen a pénzügyi források elapasztásával. Afrikában, Ázsiában vagy Latin-Amerikában a harcokat elsősorban a különböző árucikkekkel – fa, gyémánt, olaj, kokain – való illegális kereskedelemből finanszírozzák.
A Világbank egy friss tanulmánya szerint a harmadik világ országaiban egy polgárháború kitörésének annál nagyobb a valószínűsége, minél gazdagabb az állam természeti kincsekben. A fegyvert ugyanis a gerillák többnyire az ásványkincsek illegális exportjából vásárolják. Angolában az olaj mellett a gyémántkereskedelem „éltette” a harcokat, Kambodzsában pedig a Vörös Khmerek a Thaiföldre irányuló faexportból szereztek pénzt.
A közgazdászok szerint a feleket leggyorsabban egy embargó bevezetésével lehetne tárgyalóasztalhoz ültetni. Fontos azonban, hogy az embargó betartását független civil szervezetek felügyeljék.
Jack Welch
Nagy vállalati bukások és a semmit sem sejtő CEO-k
Valaha a multinacionális vállalatok vezérigazgatóit az a mítosz lengte körül, hogy ők a földkerekség legmagasabb rendű emberei, akik ezt az elismerést sziporkázó képességeikkel, verhetetlen memóriájukkal, óriási munkabírásukkal, hatalmas tudásukkal és kiugróan magas intelligenciájukkal érdemelték ki. Senki nem kérdőjelezte meg azt a tételt sem, hogy a nem mindennapi munkáért csillagászati összegű fizetés jár.
Idén azonban lehullt a lepel az amerikai vezérigazgatókról: kiderült, hogy csupán szerencsétlen flótások, akiket a beosztottjaik, különösen galád könyvelőik orruknál fogva vezetnek. Amikor Bernard Ebberst, az adócsalással vádolt WorldCom vezérigazgatóját felelősségre vonták, ő tagadta, hogy bármiről is tudott volna. Azt bizonygatta, hogy a részvényesekkel egy hajóban evezik a bajban, szintén bedőlt a hamis negyedéves eredményeknek.
Ugyancsak a vezérigazgató háta mögött történtek a sötét üzelmek az USA legnagyobb olajipari cégénél, a tavaly decemberben csődbement Enronnál is. Ken Lay, az Enron első embere ugyanis a hitszegő alkalmazottak áldozataként igyekezett magát beállítani a nyilvánosság előtt.
Jack Welch, a GE nyugdíjba vonult első emberének szintén fogalma sem volt arról, hogy miért is kap túlontúl bőséges nyugdíjhozzájárulást és egyéb kedvezményeket cégétől. Ugyancsak értetlenül állt a vádak előtt Dennis Kozlowski, a Tyco vezérigazgatója: őt azzal a vádolták, hogy a Tyco költségén számtalan házat, versenyvitorlást vásárolt, valamint finanszírozta felesége nagyvonalú születésnapi partiját. Kozlowski nem érti, hogy kerültek ezek a tételek a cég főkönyvében.
