Ez az első év, amelyet a BÉT részvénytársasági formában zár, így eredményességéről immár a tulajdonosoknak tartozik elszámolási kötelezettséggel. A tervezett 200 millió forintos veszteség mintegy 20 milliós nyereségbe fordításával vélhetően nem okoz csalódást a részvényeseknek.
Napi 6 milliárdos forgalom
Az előzetes adatok szerint a tőzsdén lebonyolított forgalom mintegy 83 százalékát idén a részvényekkel történő kereskedés adta (a napi átlagos forgalom a tavalyi 5 milliárdról 6 milliárd forintra emelkedett). A forgalom közel 13 százalékát az állampapírok, 3,3 százalékát az államkötvények, 0,8 százalékát a jelzálogpapírok, 0,2 százalékát a kárpótlási jegyek, és 0,02 százalékát a befektetési jegyek adásvétele tette ki. A korábbinál élénkebb volt a határidős kereskedés is: a nyitott kontraktusok száma mostanra megközelítette a 230 ezret. Különösen a devizaügyletek voltak népszerűek, de az egyedi részvényekre adott derivatív megbízások jelentősége is nőtt.
Jövőre a nemzetközi tőkepiaci helyzet javulásában is bíznak a szakemberek, ami újabb lendületet adhat a magán- és intézményi befektetőknek egyaránt. Horváth Zsolt, a BÉT Rt. vezérigazgatója új társaságok részvénybevezetéseiben és a forgalom bővülésében is reménykedik.
Jó év lesz, de veszteséges
A tőzsde szerény várható nyeresége (ami a 25 százalékban birtokolt Keler Rt.-vel konszolidálva egyébként már 100 millió forint körüli lesz) üzemi szinten mintegy 350 milliós nagyságrendű, amit a nemrégiben vett kereskedési informatikai rendszer amortizációja húz le. A BÉT cash-flow pozíciója pedig kiemelkedően jó, év végére 1,4 milliárd forintot tehet majd ki a készpénzállomány. Döntően állampapírokban fialtatja a társaság.
A tervek szerint 2003-ban számvitelileg veszteséges lesz a BÉT. Habár az üzemi eredmény minden bizonnyal meghaladja majd az ideit, a jövőre esedékes, még tetemesebb amortizációs teher lenullázza.
Partner kerestetik
A forgalombővítés mint elsődleges cél megvalósítását segítené elő a BÉT szorosabb együttműködése, netán egyesülése valamely más tőzsdével. A téma év eleje óta napirenden van, és bár időnként konkrét pletykák kapnak szárnyra, hivatalos megerősítést eddig egyik ötlet sem kapott. Jövőre mindenképpen valamilyen eredménnyel zárulnak a most folyó tárgyalások – ígéri Horváth Zsolt –, de addig sem a partner, sem a kooperáció nem nyerhet publicitást. A párhuzamosan több európai börzével folytatott egyeztetések mellett olyan megoldással is próbálkoznak a BÉT vezetői, amelynek révén a tengerentúli piacok is megnyílhatnának a magyar befektetők számára.
Ami a piac hangulatát illeti, az utóbbi hetek, hónapok fejleményei biztatóak. A börze vezetői szerint túl vagyunk a mélyponton, immáron a fellendülés jelei mutatkoznak. A részvénypiac remélhetően folytatja kezdődő élénkülését, és a kötvénypiac szereplőitől is az ideihez hasonló aktívitásra lehet számítani.
A tavasszal elinduló (három éven át tartó) úgynevezett „szemléletformáló” kampány (amire 10 millió forintot szán jövőre a BÉT) pozitív hatását nehéz megjósolni, ahogyan a kibocsátók számára kidolgozandó és szintén jövő tavasszal bemutatandó irányelvek („corporate governance”) jótékony hatását is csak remélni lehet. Átütő változást igazán csak új tőzsdei bevezetésektől, így a forgalom és a likviditás jelentős bővülésétől lehetne várni. De már hosszú ideje csak kivezetésekre volt példa.
Az adat ára
A drágább csomag megvásárlása esetén semmit, az olcsóbb csomag esetén havi 1 eurót kell az ügyfelekre hárítania a vendor társaságnak. Az ennél bővebb adatot igénylő társaságnak (a legjobb öt ajánlat real-time szolgáltatásáért) évi 24, illetve 16 ezer eurót kell fizetnie, és az utóbbi esetben minimum 2 euróért továbbíthatja havonta a „végfelhasználó” befektetőnek az információt (a drágább átalánydíjú csomagnál akár ingyen is).
A kisbefektetők (az 1-2 milliótól a több tízmillió forintos vagyonnal rendelkező magánügyfelek) visszacsalogatását célozza a BÉT jövő februárban bevezetendő olcsóbb adatszolgáltatási csomagja. A hivatalos tőzsdei adatszolgáltató cégek (az úgynevezett vendorok) kétféle díjcsomag közül választhatnak. A legjobb ajánlat szerint valós idejű szolgáltatásáért évi 22 vagy 12 ezer eurót kell a vendornak a fizetnie, miközben az adatszolgáltató céggel szerződött kisbefektető akár ingyen hozzájuthat az információhoz.
Horváth Zsolt szerint ez komoly előnyt jelenthet a mostani díjstruktúrához képest. Még akkor is, ha a vendorok keze nincsen megkötve. A minimumdíjaknál drágábban is továbbadhatják az információt, de pusztán az új díjszabás nyilvános volta vélhetően képes kordában tartani a hivatalos adatszolgáltatás árát.
