Lamperth Mónika belügyminiszter az önkormányzati választások előtt rendeletben mondta ki: a szavazólapon húsz milliméteres átmérőjű körben kell megjeleníteni a jelölőszervezetek, pártok emblémáit, logóit. A Fidesz ezzel kapcsolatban azt hangoztatta, hogy ez a formátum az MSZP-nek kedvez, mert pártemblémája 26 területi listás szavazólapon nagyobb lesz, mint a Fideszé. Az ellenzéki párt először az illetékes területi választási bizottságokhoz, majd az Országos Választási Bizottsághoz fordult, panaszát azonban minden fórumon elutasították. Az ügy végül a Legfelsőbb Bíróságra került, de a döntés itt sem kedvezett a Fidesznek: a testület nem találta törvénysértőnek Lamperth Mónika rendeletét.
A szavazólapokkal kapcsolatos észrevételekről az ügy kipattanásakor választási szakértők egyöntetűen úgy nyilatkoztak, hogy már az 1998-as választások végrehajtására készült belügyminiszteri rendelet is meghatározta a szavazólapokon elhelyezett pártemblémák méretét. A Kuncze Gábor akkori belügyminiszter által aláírt jogszabály szerint a jelölőszervezetek logóit olyan minőségben kellett benyújtani, „amely lehetővé teszi a szavazólapon egy tíz milliméteres körben történő megjelenítését”. E rendeletet a 2002-es parlamenti választások előtt Pintér Sándor akkori belügyminiszter módosította, a tíz milliméteres szabályt azonban érintetlenül hagyta. Az OVB azonban ennek ellenére – egyes vélemények szerint a törvénysértés határát súrolva, miután nem értelmezte a jogszabályt, hanem módosította azt – még az előző kormány alatt olyan állásfoglalást bocsátott ki, amelyben már a pártemblémák legnagyobb magasságát határozta meg. Vagyis az a döntés egyértelműen a viszonylag lapos és széles jelképet alkalmazó szervezeteknek kedvezett – például a Fidesznek. Lamperth ezt az állásfoglalást írta felül rendeletével – olvasható a Népszabadságban.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
