Idén 1540 milliárd forint körüli államháztartási hiány várható, s ez megközelíti a GDP 9 százalékát – közölte Várfalvi István pénzügyminisztériumi helyettes államtitkár. Mint mondta, az államháztartás hiánya január-november hónapban 956,4 milliárd forintot tett ki, a novemberi 154,5 milliárdos deficittel együtt, s ez megerősítette a Pénzügyminisztérium korábbi előzetes adatait. A novemberi deficitből 54,9 milliárd a központi költségvetést terhelte, a társadalombiztosítási alapok hiánya 100,7 milliárd forint volt. A tb-alapok hiányából 69 milliárd forint a decemberről előrehozott nyugdíjkifizetések finanszírozását szolgálta.
Az új kormány „jó bázist” teremt a régi számlájára
Éves szinten a GKI is 1400-1500 milliárd forint körüli államháztartási hiányt vár, ami számításaik szerint a várható évi GDP 8,6-8,7 százalékára tehető – nyilatkozta Hegedűs Miklós (GKI Gazdaságkutató Rt.). Mint mondta, a GDP-arányában kifejezett hiány első ránézésre nagyon magasnak tűnik, hiszen 1995 elején, amikor a Bokros-csomagot bejelentették, a GDP 9,5 százaléka volt az államháztartás hiánya. Ugyanakkor mégsem ennyire súlyos a helyzet – vélekedett. A mostani hiányban számos egyszeri elszámolású tétel megjelenik, így például a föld visszavásárlásokkal kapcsolatos kiadások, aztán az autópálya-építéssel kapcsolatos garanciavállalások. Emellett a választási év, a két kormány uralta költségvetési esztendő is hagyományosan „rontja” az államháztartási mutatókat. Az új kormány ilyenkor a régi számlájára igyekszik „jó bázist” teremteni a következő évnek. Hasonló folyamat játszódott le 1998-ban is amikor a tényleges, a GDP 4,5 százaléka körüli államháztartási hiányt 6,3 százalékra tornászta fel az Orbán-kormány, s aztán már jóval sikeresebb volt az első önálló esztendő.
Veszélyben a középtávú beruházások
A GKI számításai szerint idén valójában is a GDP 6-7 százalékára tehető az államháztartás hiánya. Ez jelentős növekmény, ha figyelembe vesszük a 2000-es 3,3 százalékot vagy a 2001-es 4,7 százalékot, s különösen kérdéses, hogy tartható-e a jövő évi 4,5 százalékos terv. Hegedűs Miklós szerint, miután a kormány a lakossági fogyasztáshoz vélhetően nem kíván hozzányúlni, jövőre jó eséllyel számíthatunk az állami beruházások 25-30 százalékos csökkentésére – ami főként középtávú hatásokat okoz. Annál is inkább rákényszerülhet erre a kormányzat, mert az erős forint-árfolyam gyengíti az exportteljesítményt, fékezi a növekedést, vagyis aligha várható a kormányzati bevételek erőteljes növekedése.
