A koppenhágai csúcstalálkozón késő éjszakába nyúló tárgyalást követően fogadta el a 15 EU-tag azt a kompromisszumos dán javaslatot, amely a küszöbön álló bővítési kör érintettjeinek, hároméves időszakra 40,5 milliárd eurós költségvetést határoz meg. A most elfogadott javaslat sem tesz engedményt ugyanakkor a közvetlen agrártámogatások ügyében. Amennyiben a 10 tagjelölt – Ciprus, Csehország, Észtország, Magyarország, Lengyelország, Lettország, Litvánia, Málta, Szlovákia és Szlovénia – elfogadja a feltételeket, a 2004-es csatlakozást követően agrártermelőik csupán harmadát kapják a régi tagok agrártermelőit megillető támogatásoknak.
Az agrártámogatások kapcsán a tagjelöltek körében a legnagyobb ellenállás Lengyelország részéről várható. Ezért az EU soros elnöke Anders Fogh Rasmussen dán miniszterelnök péntek reggel 8 órától külön tárgyal a lengyel delegációval. Általános a vélekedés a koppenhágai csúcson, hogy ha a lengyelek elfogadják a feltételeket, akkor a többi 9 tagjelölttel már gyorsan megegyeznek, s péntek este pezsgőt bonthatnak a bővítés első körére. Ám amennyiben a lengyelek ellenállnak, akkor hosszas, több napos alkudozásra is fel kell készülni.
A tízek mellett további aspiránsok is komoly ajánlatot várnak a csúcstól. Közülük talán a legjelentősebb lobbierőt Törökország tudhatja magáénak, hiszen még az Egyesült Államok is nyomást gyakorolt az unióra, hogy az egyetlen iszlám ország NATO-tagnak adjanak végre csatlakozási menetrendet. A csúcs előtt a tagok foglalkoztak a török kérdéssel, s többségük támogatta azt a francia-német javaslatot, hogy a koppenhágai EU-csúcson adjanak – feltételekhez kötött – „dátumot a dátumról”, vagyis Törökország csatlakozási tárgyalásainak megkezdéséről.
A nyugat-balkáni országok is a csúcsra időzítették közös levelüket, amelyben csatlakozási menetrendet kérnek. Ezzel kapcsolatban az elnöklő dán kormányfő csütörtökön kijelentette: az EU állam- és kormányfői a koppenhágai értekezletről igen pozitív és világos jelet küldenek az érintett országoknak. Azt is hozzátette: egyes érintett országokkal már aláírták az egyezményt annak érdekében, hogy a csatlakozási és stabilizációs folyamat folytatódjon. Így például Bulgária és Románia előreláthatólag 2007-ben juthat a csatlakozási tárgyalások végső folyamatába. Ugyanakkor a bővítés első körében szóba sem került posztjugoszláv országok – Bosznia-Hercegovina, Horvátország, Macedónia, illetve a Montenegró és Szerbia alkotta Jugoszlávia –, továbbá Albánia a csúcstól várja az említett világos üzenetet.
