A kiadvány csütörtöki számában az iraki olajminiszternek a Lukoil elnökéhez írt levelét idézi: ebben az iraki fél december 9-i hatállyal semmisnek és érvénytelennek nyilvánítja a nyugat-qurnai olajmező fejlesztésére kötött megállapodást.
Irak legértékesebb olajvagyona a Nyugat-Qurna, ahonnan 600 ezer hordónyi olaj termelhető ki. A Lukoil 1997-ben kötötte a most felmondott szerződést. Az orosz cég egyelőre nem reagált a felmondásra, és egyelőre az sem világos, pontosan mi állhat ennek hátterében.
Az iraki kormányt a Lukoil elnökének legutóbbi kijelentése bőszíthette fel: eszerint a Lukoil politikai garanciákat kapott Moszkvától, hogy nem veszti el az olajmezőt akkor sem, ha Szaddám Huszeint megbuktatják.
Oroszország iraki gazdasági érdekei nem szenvednek csorbát, ha Szaddám Huszein uralmát egy amerikai hadművelet megdönti – jelentette ki George W. Bush amerikai elnök, az orosz NTV televízióban elhangzott nyilatkozatában november végén. Az amerikai ígéretek dacára az orosz olajágazatban attól tartanak, hogy Szaddám Huszein bukása után az amerikai olajtársaságok előnyhöz jutnak a koncesszióknál.
Az Egyesült Államok által támogatott iraki ellenzéki vezetők máris jelezték, hogy érvénytelennek tekintik az orosz konszernekkel kötött megállapodásokat, és újra felosztják a kitermelés jogát amerikai és brit cégek között, ha hatalomra kerülnek.
A nagyságra második orosz kőolajipari cég, a Jukosz vezetője az utóbbi egy hónapban kétszer is járt az Egyesült Államokban, hogy a kormánytisztviselők és az olajipari vezetők értésére adja: ha azt akarják, hogy Oroszország együttműködjön a Biztonsági Tanácsban, bölcsen tennék, ha megígérnék, hogy Oroszországnak is helye lesz az iraki kőolaj-kitermelésben.
Mihail Hodorkovszkij, a Jukosz orosz olajcég vezetője ugyanakkor nem gondolja, hogy Irak nagy olajtartalékainak ellenőrzése Washington fő politikai célja lenne, mert az olcsóbb nyersolajkínálatból eredő előnyöket több mint túlszárnyalná a háború csillagászati költsége.
