Az árfolyamnyereség-adó eltörlése, a biztosítási díjak nagyobb kedvezménye, az osztalékadó számítási szabályainak megváltozása – röviden ezek a módosítások sorolhatók azon intézkedések közé, amelyektől az állam a személyi jövedelemadó szabályainak megváltoztatásával az eddiginél nagyobb megtakarítási és befektetési hajlandóságot remél a 2003-as évben.
Míg ezek a lépések a magánszemélyek kedvét hozhatják meg a hosszabb távú tőkepiaci megtakarításokhoz, a magán-nyugdíjpénztári hozzájárulás 6-ról 7 százalékra emelése leginkább az intézményi befektetőket célozza, amelyek így – a magasabb befizetéseken keresztül – a több pénzből, remélhetőleg többet visznek majd a plusztőkére szomjazó magyar tőzsdére is.
Bezáruló kiskapuk
„Alig egy hónapjuk van a munkaadóknak, hogy átalakítsák a széles körben használt bónusz-konstrukcióikat, amelyben természetbeni juttatásként állampapírt adtak jutalmul a dolgozóiknak” – figyelmeztet Nink Gabriella. A KPMG szakértője azt hangsúlyozza, hogy ez a fajta értékpapír-alapú jutalmazás az idei törvények szerint még kedvezően adózik, jövőre azonban természetbeni juttatásnak minősülvén hasonló elvonások terhelik, mint bármely, munkavégzésből származó jövedelmet. Ez a változás széles kört érint, s a vállalatok nagy részénél az idei évre szóló jutalmakat, szokás szerint, jövőre készültek kifizetni, ám ekkor már a hátrányosabb elbírálás alá esnek.
A tőzsdei ügyletek árfolyamnyereségére a 2002-es adóévben vezették be a 20 százalékos adókulcsot, amit a befektetők – leginkább a hazai spekulánsok – amolyan „büntetőintézkedésnek” tekintettek, s válaszul csapatostul hagyták el a tőzsdei parkettet. Jövőre mind az azonnali, mind az összetett és származtatott tőzsdei ügyleten elért árfolyamnyereség kamatnak minősül, és 0 százalékos kulccsal adózik.
Lényeges kitétel, hogy ez a könnyebbség csak a belföldi értékpapír- és árutőzsdén realizált bevételekre érvényes – a külföldi börzéken folytatott ügyletekre eddig is más szabályok vonatkoztak -, Magyarország uniós csatlakozása után azonban a közösség bármely tagállamának bármely tőzsdéjén megkötött ügyletre ugyanezek a szabályok lesznek érvényesek.
A nem tőzsdén lebonyolított ügyleteken elért árfolyamnyereség adója továbbra is 20 százalékos marad, és nem módosult ennek kiszámítási módja sem. Az árfolyamnyereségből származó jövedelemnek változatlanul az átruházásból származó bevétel azon része minősül, amely meghaladja az értékpapír megszerzésére és a további járulékos költségekre fordított összeget.
Cégek, tőzsdézzetek!
A társasági adótörvény jövőre a cégek számára kifejezetten kedvező lehetőségeket tartalmaz az általuk lebonyolított tőzsdei ügyletek elszámolására, hiszen azokat az adóalapot csökkentő jogcímek közé sorolja. Igaz, ez a könnyebbség – érthető módon – nem érvényes az intézményi befektetőkre, a „mezei vállalatok” és szövetkezetek treasury vezetői viszont valószínűleg azonnal meglátják benne a felcsillanó lehetőséget. Jövőre ugyanis a törvény szerint a tőzsdén megkötött ügylet alapján, az adóévben kimutatott ráfordítást meghaladóan elszámolt bevétel, vagyis gyakorlatilag az árfolyamnyereség 50 százalékával az adózás előtti eredményt lehet csökkenteni. Az egyetlen megszorítás, hogy a más címeken elszámolt adóalap-csökkentésekkel együtt a levonás nem haladhatja meg az adóalap 50 százalékát. A kedvezmény nemcsak a Budapesti Értéktőzsdén, hanem lényegében bármelyik fejlett ország piacán megkötött, azonnali, származékos, vagy fedezeti ügylet nyereségére egyaránt vonatkozik és gyakorlatilag azt jelenti, hogy 18 százalék helyett az árfolyamnyereség 9 százalékkal adózik. A piacon most azt várják, hogy ettől a módosítástól megélénkülhet a tőzsdei határidős és származékos piac, továbbá meglódulhat a brókercégek forgalma is.
Pálóczi Mónika, a KPMG adószakértője szerint ezeket a szabályokat látva a börzei befektetők számára most az a legjobb tanács, hogy az év végéig – ha tehetik – ne adják el a részvényeiket, január elsejével ugyanis sokkal kedvezőbben adózhatnak. Emellett érdemes áttanulmányozniuk a változásokhoz kapcsolódó átmeneti rendelkezéseket. Az árfolyamnyereség-adó bevezetése után ugyanis a jogszabály lehetővé tette, hogy mind a börzei, mind pedig az azon kívüli értékpapírok eladásából származó nyereséget a befektetők csökkentsék a tőzsdei ügyleteken elszenvedett árfolyamveszteséggel.
Ezek az átmeneti rendelkezések most azt részletezik, miként vihető át jövőre az a veszteség, amelyet az idén nem lehetett elszámolni. Szintén az árfolyamnyereség-adó eltörlésének következménye, hogy megszűnik a befektetési szolgáltatókra vonatkozó negyedéves szabály, vagyis az, hogy a brókercégeknek háromhavonta, befektetőre lebontva kellett összesíteniük az árfolyamnyereséget és -veszteséget. Most a szolgáltatók visszatérhetnek az éves elszámolásra, tavalyi szoftverfejlesztéseiket pedig – így visszatekintve – amolyan „luxusberuházásnak” tekinthetik. Annyi előnye a tőkepiacnak mindenesetre származik ezekből a fejlesztésekből, hogy a számlák és nyilvántartások most kénytelen-kelletlen naprakészebbek, mint egy évvel ezelőtt.
Osztalékkalkulációk
Apró, de jelentős változást hoz a jövő év az osztalékadó kiszámolásában is: a 20 százalékos adóval terhelt, 2004-ben kifizetendő osztalékrészt nem a jegybanki alapkamathoz igazodva kell kiszámolni, hanem kizárólag annak függvényében, hogy a vállalkozás saját tőkéjéből a magánszemély vagyoni betétjére mekkora rész esik. Az ennek 30 százalékát meg nem haladó osztalékjövedelem 20 százalékos adókulccsal adózik, a többi pedig a 35 százalékos kulcs alá esik, ráadásul 2004-ben az erre a részre járó osztalékjövedelem után már nem kell megfizetni a 11 százalékos egészségügyi hozzájárulást.
A megtakarítóknak jó hír, hogy kedvezően változik a biztosítási díjakhoz kapcsolódó adókedvezmény. Habár a díjra továbbra is 20 százalékos kedvezmény vehető igénybe, de ha a belföldi biztosítóval megkötött élet- vagy nyugdíjbiztosítás adóévben befizetett díja meghaladja az előző évi összeget, akkor a növekményre már 30 százalékos kedvezményt lehet elszámolni, ráadásul a maximálisan felvehető kedvezmény megduplázódik, az eddigi 50 ezer forintról 100 ezerre.
