Az Európai Beruházási Bank a költségek 75 százalékát, 875 millió eurót hitelként folyósítana a városnak, s annak törlesztését csupán a beruházás elkészültét követően, várhatóan 7 év múlva kellene elkezdeni.
Elképzelhető, hogy a korábbinál jobb pozíciót sikerül elérnie a fővárosnak a metróberuházásról folytatott tárgyalások során. Egyelőre még csak informális egyeztetések zajlanak a Városháza és a Pénzügyminisztérium (PM) között, annyit azonban már tudni: az Európai Beruházási Bank (EIB) kölcsönzi a beruházás költségeinek 75 százalékát.
– Az EIB ajánlata szerint 875 millió eurót finanszírozhatnánk banki hitelből – tudtuk meg Gulyás Lászlótól. A BKV Rt. metróigazgatóságának vezetője hangsúlyozta: ez rendkívül kedvező ajánlat, különösen azt figyelembe véve, hogy a teljes projekt 1,167 milliárd euróba (290 milliárd forint) kerül a jelenlegi tervek szerint. Az EIB-hitel rendkívül kedvező, úgynevezett lebegő kamatozású konstrukcióról van szó. A kamat mértéke tehát attól függ, a bank honnan szerzi be a hitel folyósításához szükséges összeget. Éppen ezért egyelőre még nincs információ a pontos kamatlábról, hosszú évtizedek tapasztalata alapján azonban állítható, hogy ez a piacon elérhető egyik legkedvezőbb hitel.
A főváros számára az EIB hitel azért is előnyös, mert az első hét esztendőben – azaz az építkezés idején – nem kellene törleszteni a tőkét, pusztán a kamatok egy részének visszafizetését várják el. Ez azt jelenti, hogy az első időszakban néhány százmillió forintot kellene törleszteni havonta, ami a későbbiekben milliárdokra emelekedne.
A PM-el folytatott informális tárgyalások eredményeképp bizonyosra vehető: megosztási arányt határoznak meg a Városháza és az állam között, s rögzítik azt is, mi minősül előkészítő, mi tényleges munkának. Biztosan az előbbihez tartozik a tervezés és a kimérés, de pontosan még nem ismert a megosztás – magyarázta a Népszavának Bőhm András, a fővárosi közgyűlés szabad demokrata frakcióvezetője. Mindennek azért van jelentősége, mert az előkészítési munkák teljes költségét a főváros állja. Tudni lehet azt is: amennyiben a jövő esztendőben megkezdődnek a tényleges munkák, annak kiadásait bizonyosan megelőlegezi a város, s utólagos elszámolással rendezik a számlát az állammal.
Bőhm András emlékeztetett rá: az évekkel ezelőtti megállapodás értelmében 40 százalékot a főváros, 60-at pedig az állam finanszírozott volna a projekt kiadásaiból. Most elképzelhető, ennél jobb arányt sikerül kiharcolni. A PM-el várhatóan a költségvetési vita lezajlását követően, a jövő év januárjában kezdődhetnek meg a formális tárgyalások, s a frakcióvezető azt reméli, az első negyedévben megszületik a megállapodás. Vélhetően a parlament elé kerül majd a végleges változat, s annak tartalmát országgyűlési határozattal fogadják el.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
