A bizottság ma terjeszti elő az elképzeléseket. Ezt követően néhány hónapos vita következik, s az új feltételeket a tavasszal fogadhatják el az állam- és kormányfők. Az utóbbi hónapokban mind ingerültebb vitát váltott ki az eurózónában, hogy négy ország – Németország, Franciaország, Olaszország és Portugália – megközelítette vagy át is lépte az engedélyezett háromszázalékos küszöböt a büdzsé GDP-arányos hiányát illetően, s így megsértette a stabilitási paktumot. A kisebb országok, amelyek az euró bevezetése előtt nagy erőfeszítéseket tettek, hogy rendbe tegyék államháztartásukat, élesen tiltakoztak. A nagyok viszont arra hivatkoztak, hogy visszaesés idején nem tanácsos megszorító intézkedéseket hozni.
Az unió legerősebb gazdaságait irányító politikusok és szakemberek érvei végül is kikényszerítették a reformfolyamat előkészítését. A tervet ma Pedro Solbes pénzügyi biztos terjeszti elő. A lényeg az, hogy a jövőben a háromszázalékos határ megtartása mellett figyelembe vennék az államadósság mértékét is. Ez persze eddig is szempont volt, csak kevéssé törődtek vele. Solbes úgy véli, azok az országok, amelyek betartják az eredeti maastrichti kritériumokat, vagyis az adósságot a GDP 60 százaléka alá szorítják, recesszió esetén lazíthatnának a költségvetésen. A pénzügyi biztos nem feledkezik meg arról sem, hogy az unióban nyugdíjválság fenyeget: ha az államok most nem tartalékolnak a jövő évtizedekre, súlyos feszültségek keletkezhetnek.
A megoldás nem látszik egyszerűnek, mert nehéz elvileg meghatározni, mi számít „jó pénzügyi helyzetnek”. Ráadásul az államok más-más célra költenének visszaesés idején. A bizottságnak tetszik például, hogy Nagy-Britannia iskolai és egészségügyi rendszerét fejleszti, Franciaország viszont a kutatásra szánna többet, míg Németországnak a munkaerőpiacon kellene reformot végrehajtania. Párizs egyébként azt is felvetette, hogy a katonai kiadásokat ne számítsák be a költségvetési hiány megállapításakor.
Solbes jelezte: a cél nem az, hogy felmentést adjanak a most „vétkesnek” tartott országoknak. A jövőben előre figyelmeztetni fogják a kormányokat, hogy kedvező gazdasági helyzetben, választások előtt ne ígérjenek olyasmit, amire nem lesz pénzük – írja a Népszabadság.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
