A karácsony előtti vásárlási szezon a bankok számára az egyik legjövedelmezőbb időszaka az évnek. A fogyasztási kölcsönből a hitelintézetek decemberben jellemzően 20-40 százalékkal többet folyósítanak, mint más hónapokban. Különösen igaz ez az áruvásárlási hitelekre: az erre szakosodott hitelintézetek forgalmuk 25-30 százalékát az év utolsó hónapjában érik el, a karácsonyi ajándékvásárlások idején.
A hitel felvevőinek a szakemberek szerint elsősorban az számít, hogy a kölcsönhöz egyszerűen és gyorsan hozzájussanak, a hitel árával, vagyis az éves kamattal, illetve az egyéb költségeket is magában foglaló teljes hiteldíjmutatóval (THM) kevesen törődnek. Ennek is köszönhető, hogy az áruvásárlási hitelek árazásán látszik legkevésbé a piaci verseny. Bár az infláció az elmúlt másfél évben tíz százalék közeléből öt százalék alá csökkent, az áruhitelek nemhogy olcsóbbak lennének most, hanem drágultak is az elmúlt egy évben a Magyar Nemzeti Bank felmérése szerint. Az átlagos THM – az utolsó, szeptemberi összesítés alapján – csaknem 37 százalékos volt ezeknél a kölcsönöknél, míg egy évvel korábban a 34 százalékot sem érte el. Összehasonlításként: a személyi hitelek átlagos teljes hiteldíja 27,8 százalékos, a folyószámlahitelek éves terhe pedig 20 százalék körül mozgott az idén szeptemberben.
Az áruhitelek felvételénél ráadásul felmerülnek olyan költségek is, amelyeket a teljes hiteldíjmutató sem tartalmaz, így a valós költség nemegyszer meghaladja az évi 40 százalékot. Az áruhitel drágaságát a bankok többnyire a nagy kockázattal indokolják, hiszen azok a tartós fogyasztási cikkek, amelyekhez a kölcsön kapcsolódik, használtan keveset érnek. Így a banknak aligha van esélye arra, hogy pénzét visszakapja, ha egy vevő nem fizeti a részleteket, például egy kávéfőző megvásárlása után.
[Népszabadság]
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
