Miután a tagjelölt államok kevesellték a brüsszeli csúcstalálkozón október végén közzétett uniós ajánlatot, a soros elnök Dánia tegnap valamelyest javította a bővítés pénzügyi feltételeit a belépők számára. Ez a pénzcsomag sem végleges, mert több jelenlegi tagállam túlságosan nagylelkűnek tartja, sok csatlakozó pedig változatlanul szűkmarkúnak, és a versenyegyenlőség szempontjából hátrányosnak. A kompromisszum kidolgozására gyakorlatilag két hét maradt, mert december 12-én, a koppenhágai csúcstalálkozón ünnepélyesen be akarják jelenteni az új tagok felvételét. Az EU azzal is „érvel”: amelyik tagjelölt addig nem köt alkut, nem lép be 2004 májusában az unióba.
A csatlakozók tárgyalási mozgástere nagyon szűk, de nem nulla, sajátos módon azért, mert az uniós ajánlat részletei – főként az országokra lebontott konkrét számok – még mindig nem teljesen világosak. A dán javaslat mindenesetre viszszaadná a brüsszeli csúcson elvett két és fél milliárd euró nagy részét a 2004-ben belépő tíz országnak. (Valójában ez nettó 940 millió, vagy ha minden kisebb tételt is beszámítanak, legfeljebb 1,3 milliárd. Magyarország e pénzek 11-14 százalékára számíthat a tízek közötti elosztásban.) Körülbelül egymilliárd euró egyszeri keret, úgynevezett „forgóalap” keletkezne, amivel a bővítés utáni első években helyrebillentenék az újoncok brüsszeli be- és kifizetéseinek mérlegét. Ebből meghiteleznék a nemzeti támogatásokat és a közös kasszából csak később érkező dotációk egy részét. Ennek fő tétele az volna, hogy a nemzeti büdzsé részben „megfejelhetné” az uniós közvetlen agrártámogatásokat (KAT). Az EU ugyanis továbbra is csupán a jelenlegi tagállamok gazdáinak járó KAT egynegyedét adná 2004-ben az új tagállamok mezőgazdasági termelőinek, és az arány csak 2013-ban egyenlítődne ki. Ám a dán javaslat szerint 2004 és 2006 között az újoncokat megillető KAT aránya negyven százalékra kiegészülhetne a nemzeti és a közös kasszából. A vidékfejlesztési alapból mintegy kétszázmillió euró átirányulhatna (e keret húsz százalékát lehetne közvetlenül a gazdáknak adni).
Magyarország 2004-ben – becslések szerint – 160 millió euró agrár-ellentételezést kapna készpénzben. A brüsszeli kasszába – a 2004. májusi belépés esetén – a körülbelül 900 millió euró „tagdíj” kétharmadát kell befizetnünk. A magyar uniós összmérleg 120-140 millió eurós többletet mutatna a tagság első esztendejében – ez azonban kevesebb lehet a 2003-as „tiszta haszonnál”.
Az általunk kért gabonakvóták már csak kicsit nagyobbak a legújabb uniós ajánlaténál. A tejkvóta kérdésében még mindig hatalmas a különbség, s a premizált szarvasmarhát illetően az uniós ajánlat még mindig csupán 81 ezer, miközben háromszor ennyit kérünk. Teljesülnek a magyar igények a pálinka levédésében (bár az osztrák főzdék is használhatnák a terméknevet), a bérszeszfőzés adózásában, a szeszcukor (izoglukóz) kvótájában, és több más terméknél.
A dán javaslat helyt ad Budapest egyik védzáradékkérésének: a külföldiek földtulajdon-szerzésének magyarországi tilalma 2011 után további három évre fenntartható lesz, ha a hazai földárak nem nőnek kellő mértékben.
A dán javaslat szerint létesülne egy másik 900 millió eurós keret, úgynevezett Schengen-alap az unióbővítés utáni, új külső határvédelmének megerősítésére. Hazánk ebből 140-160 millió eurót pályázhatna meg 2004 és 2006 között.
A mezőgazdasági vállalkozások beruházásaihoz nyújtandó, vissza nem térítendő SAPARD-támogatások igénybevételére 294 pályázat érkezett be, összesen 5,9 milliárd forint értékben. A SAPARD-hivatal regionális irodáihoz november 15-ig lehetett benyújtani a pályázatokat. A SAPARD-program keretében további támogatás igényelhető a mezőgazdasági és a halászati termékek feldolgozásának és marketingjének fejlesztéséhez, illetve a vidéki infrastruktúrafejlesztéshez. E pályázatok benyújtási határideje december 1-je – írja a Népszabadság.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
