Az alapján, hogy mely országokra mennyire jellemző az e-kormányzati szolgáltatások használata, a Taylor Nelson Sofres (TNS) 31 országban készült felmérése négy kategóriát különböztetett meg. Az online kormányzati szolgáltatások használatának aránya Svédországban a legnagyobb (a lakosság 57 százaléka használja), ezt követi Norvégia (56%), Szingapúr és Dánia (53-53%). Ezekben az országokban a legmagasabb egyúttal az internethasználat is, a lakosság mintegy 60 százaléka böngészi rendszeresen a világhálót mind a négy országban.
Magyarország – többek között a Szlovákiával és Lengyelországgal azonos értékkategóriát képviselő sávban – a legalsó kategóriában (15%, illetve ennél alacsonyabb érték) található, a közepes felhasználók között (16%-35% közötti érték) fedezhetjük fel a Cseh Köztársaságot.
Világszinten az e-kormányzati szolgáltatások használata elterjedtebb a férfiak mint a nők körében (33% szemben 26%-kal) és a 35 év alattiak többet használják, mint az idősebbek.
Míg 2001-ben az online kormányzati szolgáltatások használatának biztonságossága sok országban kényes kérdés volt, 2002-ben a biztonságérzet világszerte javult. Az online kormányzati szolgáltatásokat a legbiztonságosabbnak Dániában (40%), Szingapúrban (39%), Finnországban és Malajziában (35-35%) tartják az emberek, a legkevésbé biztonságosabbnak pedig Japánban (90%), Németországban (82%) Franciaországban (76%) és Taiwanban (75%).
Érdekesség, hogy a malájok annak ellenére nagy bizalommal vannak az online szolgáltatások iránt, hogy messze az átlag alatt használják. A malájok 35 százaléka nem lát veszélyt hitelkártyája számának megadásában online kormányzati szolgáltatásokhoz, igaz csupán a lakosság 12 százaléka intézte ügyeit elektronikusan az elmúlt 12 hónapban. Ezzel Malajzia a lista alján helyezkedik el az e-ügyintézés használatában, Litvánia, Lettország, Lengyelország, Szlovákia és Magyarország társaságában.
Penetrációban is elmaradva a többi közép európai országtól
Globálisan a felmérést megelőző hónapban az internetet használók aránya a lakosság 42 százaléka, Magyarország esetében ez a mutató 13 százalék. A régiót tekintve Lengyelország mutatója 15, Szlovákiáé 23, Csehországé pedig 30 százalék. Az internethasználókon (mint bázison) belül az e-kormányzat használóinak növekedése Magyarországon 16 százalékot tesz ki, míg az imént felsorolt országokban ezek a mutatók rendre 23, 42, illetve 53 százalék, tehát hazánkénál sokkal dinamikusabb növekedésről számoltak be.
A magyarországi felnőtt lakosság 52 százaléka nem érzi biztonságosnak a személyes adatok (pl. hitelkártya- és bankszámlaszám) online megadását, szemben a globális 63 százalékos átlaggal. Ehhez hozzátartozik azonban az is, hogy hazánkban a megkérdezettek 34 százaléka nem tudott válaszolni a biztonsággal összefüggő kérdésre.
Globálisan az elektronikus ügyintézést igénybe vevők száma 4 százalékkal nőtt az elmúlt 12 hónapban, néhány országban azonban ez a növekedés sokkal nagyobb mértékű volt, mint a világ többi részén. Az egyik legnagyobb mértékű növekedést az online kormányzati szolgáltatások területén Ausztrália (31 százalékról 46 százalékra), Törökország (3-ról 13 százalékra), Hollandia (31-ről 41 százalékra) és az USA (34-ről 43 százalékra). Ezzel szemben Japánban az online kormányzati szolgáltatások használata 4 százalékkal esett (17-ről 13 százalékra) 2001 és 2002 között.
