Az összes szavazat megszámlálása után, vasárnap délután az ír állami televízió, az RTE bejelentette, hogy Írország szavazóinak többsége, a választók 62,89 százaléka az EU bővítésére voksolt szombaton.
Kovács László magyar külügyminiszter és Mádl Ferenc köztársasági elnök üdvözölte az ír népszavazás eredményét. Kovács szerint az írek “jelesre vizsgáztak” felelősségtudatból. 
Bertie Ahern ír kormányfő és Romano Prodi, az EU brüsszeli bizottságának első embere már korábban bejelentették, hogy többségbe kerültek az unió bővítését támogatók a szigetországi népszavazáson. Ahern szerint határozott döntést hoztak honfitársai: az írek egyértelműen támogatják az Európai Unió bővítését, a nizzai szerződést. A részeredmények kapcsán a miniszterelnök elmondta: a megismételt referendumon csodálatos volt a részvételi arány (48,5 százalékos), s az ír választók megváltoztatták a tavalyi, az EU-bővítés elutasításával zárult szavazás eredményét.
Jövőre léphet hatályba a nizzai szerződés
Írország az egyetlen olyan uniós tagállam, ahol a lakosság hozzájárulása szükséges egy uniós szerződés ratifikálásához. A nizzai szerződés a jelenleg hatályos amszterdami szerződést “váltja le” a jövő év elején. Az EU-s szabályok szerint ugyanis egy szerződés az utolsó tagállam ratifikációs dokumentumainak kibocsátását követő két hónap elteltével lép hatályba. A nizzai szerződést 2000. decemberében, hosszas vajúdás után hozták össze a tizenötök. A dokumentum meghatározza a bizottság nagyságát és az egyes tagállamok szavazati súlyát a bővítés után. Ezáltal csökkenti azon területek számát, amelyben egyhangú szavazással szükséges döntéseket hozni.
Állandóan változó előrejelzések
A nap folyamán, a szavazatok számlálása során állandóan változtak az előrejelzések. Az azonban mindvégig bizonyosnak tűnt, hogy az írek többsége támogatni fogja az EU-bővítést. A nizzai szerződést jóváhagyók aránya szombat este még 67 százalékos volt, ám ezek az adatok még nem tartalmazták az összes szavazókör eredményét. Időközben az igenek aránya némileg csökkent, de végül így is meghaladta a 62 százalékot, s így elhárult az akadály a bővítés elől.
Tavaly a bővítés ellen szavaztak az írek
A szigetország lakói tavaly 54:46 arányban elutasították a nizzai szerződést, és ezáltal az EU-bővítés időpontját teljesen bizonytalanná tették. A szigetország miniszterelnök-helyettese, Mary Harney így kommentálta a mostani, Európára nézve sokkal kedvezőbb eredményeket: “az írek nagylelkűek akartak lenni, nem szerettek volna annak a népnek a helyében lenni, amelyik nemet mondott az EU 2004-es bővítésére”.
Már az előzetes közvéleménykutatások is arról szóltak, hogy az ír népszavazáson az igen szavazatok felülkerekednek a nizzai szerződést elutasítók “nem”-je fölött. A szombati szavazáson aztán az utolsó órákban a részvételi arány néhol az 50 százalékos határt is megközelítette, és így egyre bizonyosabbá vált, hogy az írek nem hiúsítják meg az unió bővítését, nem akadályozzák meg a csatlakozásra váró kelet-európai államok, illetve Málta és Ciprus felvételét.
Pozitív hír a magas részvételi arány
A magas részvételi arány – végül 48,5 százalék – azért volt pozitív hír, minthogy az előző népszavazáson a radikális nem-pártiak kerültek túlsúlyba azáltal, hogy tavaly a szavazópolgárok alig harmada jelent meg az urnák előtt. Írországban egyébként a “nem” hívei a zöldek, a szocialisták és a Sinn Fein nacionalistái közül kerültek ki, akik azzal érveltek, hogy a nizzai szerződés az EU “trójai falova”, amellyel a brüsszeli központ, a brüsszeli bizottság nagyobb ellenőrzést akar Írország fölött.
