A hazai értékpapírpiacon tíz éve megjelent kárpótlási jegy meglehetősen viszontagságos történelmet tudhat maga mögött. Az ezer forint címletértékű, kamatokkal növelve 1742 forintos névértékű papír jelentős ingadozást mutatott az évek folyamán. A kárpótlási jegyért részvényt akciók, valamint a jegyhasznosító társaságok beindulásával megmutatkozott élénk kereslet időlegesen megrángatta ugyan a papír árfolyamát, a megnyugtató végkifejlet hiánya azonban minden esetben visszanyomta a kurzust.
Jegybeváltások
• 1994.
OTP; Mol; Egis; Antenna Hungária részvényekre
• 1996. Áramszolgáltató társaságok részvényeire
• 1997. Elmű és Émász részvényekre
• 2000. Antenna Hungária részvényekre
Antenna-ügylet
Utoljára 1998. márciusában mozgott címletértéke fölött a jegy ára, majd bármiféle megoldási javaslat hiányában azóta ez év elejéig lefelé tartott. Bár a millennium évében rövid ideig erős spekuláció jellemezte a jegy piacát, az Antenna Hungária részvénycsere programjában végül csak alanyi kárpótoltak vehettek részt. A műsorszóró társaság részvényei voltak különben mindeddig az utolsók, amelyeket jegyért lehetett váltani, ám a kibocsátás volumene messze elmaradt a korábbi években lezajlott akciókétól.
Az áprilisi országgyűlési választások környékén megmozdult a piac. Az általános vélekedések szerint az értékpapírpiacokra és a privatizációs folyamatokra elődjénél nagyobb hangsúlyt fektető új kormánytól sok jegytulajdonos is a megváltást várta.
Az elmaradt ugyan, vigaszágon azonban befuthatnak a kárpótoltak és a hoppon maradt spekulánsok is: a szeptember végén tett pénzügyminiszteri nyilatkozatokban napvilágra került részletek szerint az ÁPV Rt. jövő év elején a Forrás Vagyonkezelési és Befektetési Rt. részvényeit ajánlja fel a jegyekért cserébe egy az egy arányban.
Az allokációnál az alanyi jogon kárpótoltak szokás szerint ismét előnyt élveznek majd a “mezítlábas” jegyekkel kopogtatókkal szemben. Ez azonban már csak udvariassági formulának minősül: a felkínált mennyiség várhatóan elegendő lesz a piacon lévő tízmilliárd forintot meghaladó mennyiségű jegyre.
A jó forrása
Bár a tőzsdei bevezetés mindenképpen megvalósul, valószínűleg nem jövő tavasz előtt, hiszen a vagyonkezelőnek előbb – a tervek szerint még az idén – fel kell töltenie a vagyonhasznosító portfólióját. Az ÁPV számára szabott határidő jövő január 31., s a rendkívül sokfelé szórt jegyek nyomán várhatóan hosszú jegyzési időszak követi majd. A jegytulajdonosok részéről teljesen jogos kérdéssel: milyen alternatívát ajánl számukra a Forrás?
A habot a tortán a tőzsdei társaságok részvénycsomagja jelenthetné, ám a nyár eleji felfokozott várakozásokkal szemben csak minimális szeletet kanyarítanak ki erre a célra a vagyonkezelőnél. Az Antenna Hungária ötszázalékos részesedése ugyan nem hangzik túl rosszul, ám a BorsodChem egy százaléka, illetve a mézesmadzagként használt Mol és Richter csomag értéke jelen áron alig tesz ki néhány százmillió forintot. Legnagyobb súllyal az OTC piac régi nagy szereplője, a Vértesi Erőmű szerepel a portfólióban.
A kockázatot a kevéssé szem előtt lévő társaságok értékelése rejti majd (akad közöttük termelését szüneteltető is). A legfrissebb piaci értesülések szerint még az is elképzelhető, hogy az ÁPV Rt. végül az eredetileg tervezettnél több Antenna és BorsodChem részvényt pakol a kosárba.
Sor volt, hol nem volt…
Természetesen távolról sem szabad olyan elvárásokat támasztani, mint az “aranykor” részvénycseréi idején, a sorbanállás időszaka is elmúlt. Az érdeklődés mindenesetre jelzi, hogy a nyáron nem véletlenül futott fel a jegyek tőzsdei árfolyama. A tavasszal még 600 forinton mozgó kárpótlási jegy kurzusa október közepére 750 forint fölé emelkedett.
Persze kockáztathatnak is a kárpótlási jegyeiket megtartó befektetők. A piacon legalábbis nincs egyöntetű vélemény, van-e értelme várni arra, hogy az államra esetleg készpénzért “visszaváltja” a papírokból pártában maradó mennyiséget.
