Beindul a sztráda expressz?

[FN] A 2015-ig szóló úgynevezett sztráda expressz program keretében az elkövetkező négy év alatt 830 kilométer hosszú autópálya és gyorsforgalmi út megépítését tervezi a kormány, megközelítőleg 1,8 milliárdos költséggel - közölte Csillag István hétfőn Kecskeméten. A gazdasági és közlekedési miniszter hangsúlyozta: a hosszú távú útfejlesztési program az előző kormány elképzelésén alapul, de azt jelentősen felgyorsítva, illetve bővítve valósítják meg. Csillag István a kormányciklus idejére kitűzött célokat részletezve egyebek között elmondta: tovább épül az M3-as pálya úgy, hogy tervezett befejezésének idejéig, 2005 végéig az M30-as Nyíregyházát, az M35-ös pedig Miskolcot érje el. Beszámolt arról is: az M5-ösről a jövő héten tárgyalnak a koncesszió tulajdonosával, az üzemeltető AKA Rt.-vel. A tárgyalásokon tisztázni kívánják a továbbépítés mikéntjét, ütemét, a finanszírozás módját és nem utolsó sorban egy "emberbaráti díjrendszer" kialakításának lehetőségét. Csillag István kifejtette: a kormány elképzelése, hogy a határig tervezett M5-ös autópálya 2005-ig Szegedig megépüljön, ezzel párhuzamosan pedig a csongrádi megyeszékhelyet elkerülő út is, utóbbi állami beruházásként. A jövőre elkészülő szekszárdi hídon kívül az elkövetkező 4 év alatt szeretnék megépíteni a dunaújvárosi hidat is - mondta és reményét fejezte ki, hogy a beruházáshoz uniós kohéziós forrásokra is számíthat a magyar állam. Csillag István szólt arról is, hogy a sztráda expressz program első négy évre szóló ütemének új eleme a román határig tervezett M44-es autóút kiépítése és a hátrányos helyzetű viharsarki és tiszazugi rész megközelíthetőségének javítása a 4-es út egyes szakaszainak 2x2 sávosításával, majd a határig történő gyorsforgalmi úttá fejlesztésével. A miniszter megjegyezte: nemcsak Magyarországon, de az unió egészében is az a tapasztalat, hogy miközben az autópályák, gyorsforgalmi utak bővülnek, a forgalom egyre nagyobb mértékben visszaterelődik a régi főutakra. Az európai uniós partnerekkel a szaktárca tárgyalni kíván arról, hogy milyen közös szabályozással lehetne a fenti gondot orvosolni.