Az autógyártó óriások közül a General Motors gyűjtötte a legtöbb tapasztalatot az tüzelőanyag-cellás járművek terén. A cég már a 
hatvanas évek végén elsőként próbálkozott ilyen hajtóművel, és neki sikerült először működőképes járművet készítenie. Az akkori kezdetleges technológia azonban még nem vette fel a versenyt a benzinmotorokkal, ezért a tervek feledésbe merültek.
A 90-években előtérbe került a környezetvédelem, ezért újra fellendülhetett az üzemanyagcellás projekt. A GM az Opel bevonásával 1997-ben létrehozta a GAPC-ot, melynek célja a tüzelőanyag-cellás meghajtás problémáinak kutatása és a szerkezeti elemek fejlesztése. A kis cég komoly sikereket ért el, és több koncepcióautót is alkotott.
Tüzelőanyag-cellaA tüzelőanyag-cella a vízbontás elvét fordítja meg: katalitikus felületén hidrogén és oxigén egyesül, miközben elektromos áram jön létre a két pólus között. Az így keletkezett árammal villanymotort hajtanak. A tüzelőanyag-cella a jövő egyik ígéretes energiaforrása, mivel működése során nem keletkezik káros végtermék, csupán víz. Hátránya, hogy a reakcióhoz szükséges hidrogén előállítása, még jelenleg is bonyolult, és a cseppfolyós hidrogén szállítása is nehezen megoldható.
Forradalmi újítás
A jelenlegi üzemanyagcellás tanulmányautók gyakorlatilag csak abban különböznek a hagyományos motort használó járművektől, hogy motorterükben lecserélik az erőforrást, és a működtetéshez szükséges üzemanyagot ormótlan tartályokba rejtik. A Detroiti Autószalonon bemutatott GM AUTOnomy koncepció azonban más utat követ.
A merőben új elgondolás szerint tervezett autó kiindulási alapjának nem a külsőt vették, hanem az üzemanyagcellás rendszert és a hozzá kapcsolódó kiegészítő berendezéseket. A rengeteg újításnak köszönhetően a tervezők szabad kezet kaptak, és ennek eredményeként valóban futurisztikus koncepció született, amely a Párizsi Autószalonra már letisztultabb formában érkezik.
Igazán forradalminak az autó “skateboard” (gördeszka) elnevezésű alváza tekinthető, amely integrálja a kocsi minden fontos részegységét, a futóművet, a tüzelőanyag-cellákat, az
üzemanyagtartályt és négy villanymotort. A másik újdonság a drive-by-wire rendszer, ami a kormányzást, a gázadást illetve a fékezést nem mechanikus úton, hanem elektronikus jel formájában továbbítja az intelligens alváz felé. Ennek köszönhetően az autó irányítása nem 
a megszokott módon történik, hanem leginkább egy Nintendo játékhoz hasonlít. Az X-Drive névre keresztelt irányító berendezés ugyanis mindössze egy repülőgép kormányára hasonlító eszközből áll. A speciális kormányról állítható a motorok teljesítménye és a fékhatás mértéke is, ezért semmi szükség például pedálokra vagy a váltókarra.
Variálható karosszéria
Az alváz legfontosabb része a középső dokkoló elem, amelybe a drive-by-wire rendszer minden kezelőszerve csatlakozik. Ennek a megoldásnak az az előnye, hogy így könnyen szerelhetővé, cserélhetővé válik a karosszéria.
Mivel a motor és egyéb elemek a 15 centiméter vastag alvázban rejtőznek, a tervezőnek nem kell megküzdenie a szokásos problémákkal, és olyanra tervezik az autót, amilyenre csak akarja. A vásárló akár többféle formát és kiképzést is választhat, később, pedig tetszés szerint cserélgetheti ezeket. A karosszéria formájának egyedül a 4465 milliméteres hosszúság és 1879 milliméteres szélesség szab határt.
Technika
A koncepcióautó elektromos berendezései nem a megszokott 12, hanem a korszerűbb 42 Voltos rendszerhez csatlakoznak. Ez azért fontos, mert a sok elektromos fogyasztónak hatalmas az áramfelvétele, és az új rendszerhez lényegesen vékonyabb, könnyebb kábelek használhatók.
A Hy-wire a komoly súlycsökkentések ellenér sem nevezhető pillesúlyúnak, hiszen 1900 kilogrammot nyom. Az elöl 20, hátul 22 colos kerekeken gördülő autót négy, összesen 94 kW (127 lóerő) teljesítményű motor mozgatja, akár 156 km/órás végsebességet is elérhet.
A Párizsi Autószalonon bemutatkozó Hy-wire koncepció sorozatgyártását 2008-ra ígérik. Az értékesítést minden bizonnyal japánban fogják megkezdeni, leginkább a szigetország lakói érdeklődnek az újdonságok iránt.
