Amíg a közegészségügyben csupán a piaci szempontok csírái mutatkoznak, magánkórházakat keresnek fel azok, akiknek ez módjukban áll. Cikksorozatunk előző részében kiviláglott, hogy megfelelő egészségbiztosítás nélkül még a tehetősebbekre is komoly terhet ró egy-egy kezelés számlája.
Magasan az átlag fölött
A Budai Egészségközpont szervezeti felépítésében elüt a hazai magánkórházaktól, miután neves orvosok magánpraxisait gyűjti egybe, s a járóbetegeket ebben a partnerkapcsolati rendszerben látják el – mondta el a FigyelőNetnek dr. Varga Péter Pál, a központ igazgatója és egyszemélyű tulajdonosa. Jelenleg öt állandó és 43 szerződéses orvos dolgozik a körükben. A kórházi ellátáshoz kiemelt egészségügyi intézményeket vesznek igénybe, a kórház a betegközvetítő szerepét vállalja.
Az orvosok a vizsgálatokat a klinika telephelyén végzik, a munkafeltételeket, így a szükséges engedélyeket is a klinika biztosítja. Az orvosokra hárul viszont, hogy saját kvalifikációikhoz és engedélyeikhez hozzájussanak. A magas színvonalú környezet nagy csáberő az ügyfelek számára, ezért az ÁNTSZ követelményeinél magasabbra tették a minőségi mércét.
A közkórházaktól eltérőn a klinika szolgáltatáscentrikus, ezért elengedhetetlen feltétel az erős személyzeti bázis. Az ápolók fizetése körülbelül 25 százalékkal haladja meg a közszférában szokásosat, míg az orvosok díjazása akár a duplája is lehet.
Köztes megoldások
Az orvosláshoz szükséges vizsgálatok egy részére, így a labormunkákra alvállalkozókkal kötöttek szerződést. A felszerelések, gépek 60 százalékát bérlik, és csak 30 százalék van saját tulajdonukban, míg a többi közös üzemeltetés alatt áll. A szolgáltatásokhoz szükséges berendezésekhez magánvállalatoktól, jellemzően a gyártótól vagy a forgalmazóktól jutnak hozzá. A kórház minőségi követelményei miatt nem tudják az állami intézmények felszereléseit igénybe venni – mondta el a kórházigazgató – a közszféra gépei nem megfelelő fejlettségűek és rossz állapotban vannak.
A magánkórházak beruházásai dr. Varga Péter Pál szerint csak hosszú távon térülnek meg, mivel a vezetésnek hazánkban gyökeresen új szolgáltatási kultúrát kell meghonosítania. Csak az üzemi oldalt figyelve a Budai Egészségcentrum három hónap alatt nullszaldósra nőtt. A pénzügyi megtérülés hosszú időt, akár 5-7 évet vesz igénybe.
Kórházak költségeiA FigyelőNet hozzávetőleges számításai szerint a magánklinika erre az évre tervezett, mintegy 180 millió forintos bevételének fele lesz nyereség. A 48 orvosra és öt vezető-szervezőre havi 300 ezer forint bruttó bért számoltunk, a 15 ápolót és egyéb személyzetet havi 150 ezer forintos bérrel vettük figyelembe, így a bérköltség 18,15 millió forint. A magánkórházak költségeinek körülbelül 60 százaléka a bér, a többi a felszerelésekre és az épület rezsijére megy el. Az összes költség körülbelül 30,25 millió forint. 40 százalékos teljes adóterhet figyelembe véve a kórháznak 89,85 millió forintja marad a növekedésre és a kezdeti beruházás megtérülésére.
Átalányos gyakorlat
Az egyedi díjas szolgáltatások mellett a prevenciós terméknél átalánydíjas fizetést alkalmaznak, tehát az ügyfél a megelőzéshez szükséges vizsgálatokra és kezelésekre folyamatosan és rendszeresen fizeti meg az átalányt. Cégekkel és egészségpénztárakkal egyaránt szerződésben állnak. A pénztárakkal folytatott kapcsolatnak egyszerű oka van – magyarázza a cégvezető, – ugyanis ezek csak akkor fizethetik ki az ügyfeleik után járó összeget, ha a szolgáltatást végzővel van szerződésük.
A termékek marketingjére a központnak nincs szüksége, csak a komplex szűrővizsgálatokat népszerűsítik hirdetés útján. Betegpartnereik között csak elenyésző, 20 százalékos arányban vannak külföldiek, dr. Varga Péter Pál szerint nem is általuk lehet jövedelmező helyzetet teremteni. A központ a hazai magánszemélyekre és családokra koncentrál.
