Egyelőre nincsen végleges és megmásíthatatlan változat az egyszerűsített vállalkozási adó (eva) rendszerére – indította az 
érdekképviseletekkel folytatott csütörtöki nyilvános “eva-egyeztetést” Medgyessy Péter miniszterelnök. Szavait a tárgyalás végén László Csaba pénzügyminiszter erősítette meg, ígéretet tett ugyanis néhány frissen elhangzott érdekképviseleti javaslat rendszerbe való beépítésére, miután röviden egyezetetett a Pénzügyminisztérium (PM) képviselőivel (Burány Sándor politikai államtitkárral).
Számos érdekképviseleti javaslatot ugyanakkor nem tart keresztülvihetőnek a PM. Ide tartozik a szövetkezetek bevonása az eva rendszerébe, a választási lehetőség felkínálása az újonnan alapított vállalkozásoknak vagy a házi pénztárakban felhalmozott összegeket érintő amnesztia (ezzel kapcsolatba a három részletben történő fizetést azonban elfogadhatónak tartja a PM).
A megbeszélésen több szervezet és László Csaba is úgy nyilatkozott: az eva-rendszernek Magyarország uniós csatlakozását követően is hatályban kell maradnia. Két évre ugyanis nincs értelme új rendszert kialakítani.
Mi az az eva?Az új, várhatóan január elsejével bevezetendő átalányadó a társasági adót, az áfát, a cégautó adóját és az osztalékadót váltaná fel, valamint eltekintene a kettős könyvvitel kötelezettségétől és az APEH általános ellenőrzésétől. A szja-t és a tb-járulékot nem érinti.
Kft.-knek is szabad az út
A tervezettel kapcsolatban talán a leggyakrabban emlegetett kifogás az volt, hogy a többi érintett vállalakozási formától jogilag teljesen különböző, közgazdaságilag velük mégis sok hasonlóságot mutató korlátolt felelősségű társaságok nem szerepelnek a kedvezményezettek között.
A több szervezet részéről hangoztatott kritika végül megenyhítette az amúgy több szempontból – uniós szabályok, költségvetési korlát – is igen szűk mozgásterű minisztériumot. László Csaba a végső ígéretek között említette, hogy kft.-k is választhatják az egyszerűsített adót, náluk azonban nem lehet csökkenteni az adminisztrációt.
Háromról kettőreA parlamenti egyeztetésen megjelent szakmai szervezetek közül több is nehezményezte, hogy a PM tervei szerint az átalányadót csupán a már három éve működő vállalkozások vehetik igénybe, az újonnan – gyakran kényszerből – létrejövő vállalkozások azonban nem. Elhangzott olyan javaslat is, hogy a vállalkozás alapításának idejétől függetlenül választhassák az új rendszert az érintettek, ezt a javaslatot azonban nem találja elfogadhatónak a tárca, ugyanakkor hajlik rá, hogy a határt két évre szállítsa le.
Kereskedői kifogások
A kereskedőket tömörítő szervezetek – többek között az MKIK és a BKIK – szerint az új adónem szinte teljesen kizárja az általuk képviselt vállalkozókat az evát választók köréből, így nem tartják elfogadhatónak a tervezetet. Egy kereskedő havi árbevétele ugyanis gyakran akár 2-3 millió forint vagy annál is több, s ezzel nem teljesítenék a tervezet első számú kritériumát, az 10 millió forintos éves árbevételi plafont.
A kereskedők kizárása – indokoltak a kamarák képviselői – azért nem volna szerencsés, mert a tárca által említett félmillió érintett vállalkozásnak közel a fele tartozik ebbe a csoportba. A kamara javaslata szerint a kis költséghányadú vállalkozások arányosan több, a nagy költséghányadú vállalkozások arányosan kevesebb evát kellene fizetniük ugyanakkora bevétel után.
Akár jó üzlet is lehet
Bár az eva bevezetése az első időszakban költségvetési bevételkieséssel jár – mondta el Medgyessy a megbeszélések elején, mégis “vállalható”. László Csaba ehhez hozzátette: hosszú távon akár “jó üzlet” is lehet az eva, hiszen valószínűleg javítja majd az adófizetési morált.
A pénzügyminiszter az uniós csatlakozással kapcsolatos felvetésekre, miszerint a rendszer csak addig működhet, igyekezett megnyugtatni az érdekképviseleti szervek megjelent képviselőit. Az eva-rendszer összhengba hozható az uniós szabáályokkal, s ezért a csatlakozás után is fenntartható – vélekedett a miniszter. Elhangzott még, hogy a kormányzat az evát csupán az első lépésnek tekinti a kis- és középvállalkozások támogatásában.
