Még a honatyák nyári szabadságolása előtt döntés születhet a parlamentben az ítélőtáblák felállításáról. Ennek értelmében 2003. januárjától három, 2004. július elsejétől pedig további két bírói hivatal kezdi meg munkáját.
Balsai átszavazottAz országgyűlés kedden szavazott arról, hogy a törvényjavaslatot részletes vitára alkalmasnak találja-e. A voksolás során 196 képviselő “igen”-nel szavazott, köztük Balsai István, a Magyar Demokrata Fórum frakcióvezetője. A 157 elutasító szavazat mellett Kósa Lajos fideszes honatya tartózkodott. Isépy Tamás, a Fidesz frakcióvezető-helyettese a FigyelőNet kérdésére elmondta, a törvényjavaslat végleges szavazásán a nagyobbik ellenzéki párt a tartózkodást választja az elutasítás helyett, ezzel is jelezve, hogy alapvetően támogatják a táblabíróságok felállítását.
A téma nem új keletű, a Horn-kormány 1997-es igazságügyi reformjában már helyet kapott a javaslat, melynek lényege hogy négyszintessé válik az igazságszolgáltatás rendszere. A jelenleg is működő helyi és megyei ítélethozatali fórumok felett alakulnak meg a régies nevű ítélőtáblák, így a hierarchia csúcsát jelentő Legfelsőbb Bíróság (LB) “felköltözik” a negyedik szintre.
A tehermentesítés a cél
Az új struktúra lehetővé teszi, hogy az LB konkrét ügyek elbírálása helyett kizárólag úgynevezett jogegységi döntések meghozatalával foglalkozzék, illetve kibogozza az alsóbb fórumok egymással ellentétes döntései miatt keletkező gubancokat – mondta el a FigyelőNet kérdésére Sándor Zsuzsa jogi szakértő.
A törvényjavaslat megvalósítása azért sem halogatható tovább, mert az Alkotmánybíróság 2003. január elsejéig adott határidőt, korrigálni az alkotmányellenes helyzetet, mely az előző kormány működése alatt alakult ki. A Fidesz vezette koalíció hatalomra kerülése után háromról egyre redukálta a tervezett ítélőtáblák számát, ez azonban ellentmond az Alkotmánynak, mely többes számban fogalmaz: táblabíróságok felállítására kötelezi a kormányt. A nyelvészeti vita következményeként végül egy sem alakult meg.
Felkészül: Győr és Debrecen
A táblákhoz azok a fellebbezési ügyek kerülnek majd át az LB-től, melyek tárgyalása első fokon, súlyuknál fogva a megyei bíróságon kezdődik, ezáltal csökkenne a hazai bíróságok túlterheltsége, a másik előnye pedig – Sándor Zsuzsa szerint – az, hogy a vidéki táblabíróságokon az ítélethozatal közelebb kerül a “helyszínhez”, nő a regionalitás szerepe.
Hankó Faragó Miklós, az Igazságügyi Minisztérium politikai államtitkára a FigyelőNet kérdésére elmondta, hogy a három vidéki bíróság felállítása – Budapesten, Szegeden és Pécsett – a 2003-as működési költségeket is beleszámítva 1 milliárd 695 millió forintba kerül. Ehhez adódik még a kapcsolódó ügyészségek alapítási és működései költsége, várhatóan 1 milliárd 976 millió forint, szintén 2003-ban.
A táblabíróságok a január elsejei megalakulást követően féléves felkészülés után 2003. július 1-jén kezdik meg működésüket, egy évvel később, tehát a tervezettnél korábban pedig Győrött és Debrecenben is munkához lát az ítélőtábla. A reform első fele jövőre 298-cal növeli meg az igazságszolgáltatás területén a munkahelyek számát, ez 110-115 bírói állást jelent. A döntés annyiban is érinti a Legfelsőbb Bíróságot, hogy negyven bíró várhatóan onnan kerül át a táblákhoz.
TáblatörténetAz első ítélőtábla felállításáról az 1722-23-as igazságügyi reform során született döntés, amely így véget vetett az ítélőmesterek vándorbíráskodásának. Az akkor létrehozott négy tábla többnyire a másodfokú ítélkezéssel foglalkozott, ám súlyosabb bűncselekmények esetében – mint a felségsértés vagy a hűtlenség – első fokon is “besegített”. A táblabíráskodás rendszerét több mint kétszáz évvel később törölték el, 1948-ban.
A Fidesz támogatná az egyes számot
Isépy Tamás, a Fidesz képviselőcsoportjának frakcióvezető-helyettese – 1990 és 1994 között az IM politikai államtitkára – elmondta, hogy a Fidesz alapvetően támogatja a táblabíróság bevezetését, ám szerinte ítélőtáblából egyelőre egy is elég. A képviselő a FigyelőNet kérdésre ezt azzal indokolta, hogy kimutatásai szerint a 103 bíróval működő LB-nek 2000-ben 8777 fellebbezési ügyben kellett döntenie, ekkora “esetszámra” pedig bőven elég lenne egy új bíróság felállítása. Ebben az esetben a Fidesz természetesen támogatná a kétharmados többséget igénylő alkotmánymódosítást is, mely tisztázná a nyelvtani helyzetet: eltűnne a többes szám, ezáltal az alkotmányellenes állapot is megszűnne.
Hankó Faragó Miklós szerint azonban az ítélőtáblák nem csupán a Legfelsőbb Bíróságot tehermentesítik. Az eljárásokra vonatkozó jogszabályok megváltoztatásával szélesítik azoknak az ügyeknek a körét, amelyek tárgyalása egyből a megyei bíróságokon kezdődik, ezek esetében a fellebbezések fóruma már a táblabíróság lesz. Így az új rendszerben az ítélőtáblák az LB mellett az alsóbb szintű bíróságokat is tehermentesítik.
