Tőzsdehét – szaldó mortale

A külpiacok mozgását elsősorban a sorozatban érkező profit warningok határozták meg. A hét elején még tartották magukat a részvényárak, bár már ekkor mutatkoztak kedvezőtlen előjelek, hiszen a Moodys hétfőn leminősítette a svéd Ericsson mobilgyártót. Hiába volt kellemes meglepetés a McDonald’s vártnál jobb eredménye, a héten szinte csak ez az esemény, illetve az Oracle hasonló közlése számított pozitív hírnek a vállalati szférából.

IT és most

Hiába jelentek meg kedvező makrogazdasági mutatók az Egyesült Államokban, a májusi inflációs adat és konjunktúraindex, valamint a Philadelphia Fed bizalmi index nem tudta megfordítani a tőzsdék szekerét. Az informatikai szektor krémje profit warninggal rukkolt elő. A sort az Apple nyitotta, a céget a Ciena és az Advanced Micro Devices követte, miközben az IBM részvényesei “megúszták” némi elemzői leminősítéssel.

A DJIA pénteken több mint két százalékkal állt alacsonyabban előző heti értékénél, míg a Nasdaq ezt a teljesítményt is túlszárnyalta, és jócskán ezerötszáz pont alatt zárt. A tengerentúli gazdasággal kapcsolatos szkepticizmust a dollár szabadesése is jelezte: öt kereskedési nap alatt az euró több mint két és fél százalékkal értékelődött fel.

Európában már szinte nem volt hova esniük az áraknak, így mérsékeltnek számító, csupán másfél százalékos csökkenéssel zártak a vezető tőzsdeindexek. Úgy, hogy közben a lakossági fogyasztás, illetve jövőbeni bizalom indexei erősen estek Franciaországban és Olaszországban.

Újfent a távközlési szektor borzolta a részvénypiacok szereplőinek idegeit. A Deutsche Telekom kurzusa kilenc euró alá is “benézett”, a France Télécom pedig történelmi minimumárat állított be, megpecsételve ezzel a Matáv heti sorsát.

Zuhanásból jeles

A BUX búcsút vett a nyolcezer pont körüli szűk sávtól, bár a hét első két napját még ott töltötte. A folyó fizetési mérleg előzetes adatot meghaladó, négyszázmillió eurós áprilisi hiányára nem sokan figyeltek, mindenki a miniszterelnökkel kapcsolatos botránnyal volt elfoglalva. Bár az eseményekre elsősorban az állampapírpiac reagált, a tőzsdei befektetőkre sem tett jó benyomást a sajátos kémhistória.

Szerencsétlen egybeesés, hogy a nagy nyugati szakadás egybeesett az ügy kirobbantásával, így szerdán a BUX erős zuhanást mutatott. Minden rosszban van valami jó: a kedden mindössze kétmilliárd forintot kitevő forgalom a hét második felében megtriplázódott. Az index ugyan pénteken korrigált valamennyit, a hetet mégis négyszázalékos mínusszal, utoljára januárban látott 7500 pont körüli szinten zárta.

A pesti tőzsde depresszióját jól jelzi, hogy egyetlen fontos részvény árfolyama sem emelkedett. Egyedül a TVK tulajdonosai úszták meg stagnáló befektetési értékkel.

A blue chipek közül az OTP Bank volt a leginkább visszafogott kétszázalékos esésével. A gyógyszerpapírok krzusa jelentősebb mértékben csúszott lefelé, a nyugat-európai trend által is víz alá nyomott Matávhoz hasonlóan. Az alapvetően bizalmi papírként számontartott Mol árfolyama közel hét százalékot zuhant.

Az abszolút vesztesek a kisebb forgalmú részvények közül kerültek ki. A Mezőgép és a Globus részvényesei még nyolc százalékkal előző pénteki szintjük alatt is szabadultak befektetéseiktől, a hét legnagyobb értékvesztést elszenvedő papírja pedig a sors fintoraként az Inter-Európa Bank: ott volt korábban igazgatósági elnök a mostani kormányfő.

Politikai pályára lépünk

Itthon szinte biztosra vehető, hogy a belpolitikai kérdések fogják meghatározni a befektetői hangulatot, nyugaton viszont kézzelfoghatóbb iránymutatást kapnak a tőkepiacok. Európában a kedden megjelenő német IFO üzleti bizalmi index, az Egyesült Államokban a Fed szerdán időszerű kamatdöntése, a csütörtökön megjelenő véglegesített első negyedéves GDP adat, illetve a pénteken publikálandó bizalmi indexek nyújtanak majd támpontot a részvényesek számára.