Magyarországon 2,5-3 millió ember kötődik az agrárgazdasághoz – ezt a számot Varga Mihály ex-pénzügyminiszter dobta be a 
köztudatba még egy május eleji, a földkérdést boncolgató Fidesz-konferencián. Ez magától értetődően közvetlen és közvetett kötődésű embereket jelent, nem azokat, akik kizárólag a földből élnek. Ugyanezen a tanácskozáson Farkas Sándor, a Fidesz országgyűlési képviselője, az Országgyűlés Mezőgazdasági Bizottságának elnöke elmondta: jelenleg a hazai termőterület mintegy 50 százaléka van az egyéni gazdák tulajdonában, de a magyar mezőgazdaság termelésének több mint a felét a társas vállalkozások adják.
Bár az önkormányzati választások előtt az agrárnépesség hangulata minden politikai pártnak meglehetősen fontos, a fentiekből kiviláglik: gazdasági oldalról a kérdés szabályozása nem igényel azonnali beavatkozást. Szintén hátráltatólag hat, hogy az EU-csatlakozás szempontjai és a magyar anyaföld védelmére vonatkozó ígéretek szöges ellentétben állnak egymással.
Bővül a Nemzeti Földalap
Az állami termőföld és az erdővagyon átlátható kezelését és védelmét tűzte ki céljául a Nemzeti Földalapról (NFA) szóló törvényhez benyújtott módosítással a kormány – mondta Benedek Fülöp kormánybiztos, az agrártárca illetékese. A minap az Országgyűlés elé terjesztett javaslat értelmében az NFA 370 ezer helyett másfél millió hektár termőföldet kezel majd, kétszintű – központi és helyi – ellenőrzés alatt.
A földbirtok-politikai irányelveket a továbbiakban kormányhatározat helyett parlamenti határozatban rögzítik, azok érvényesüléséről a szakminiszter évente beszámol az Országházban. A módosító indítvány értelmében az eddigi versenytárgyalásos gyakorlattal szemben nyilvános pályázat útján lehet földhöz, földhasználathoz jutni.
A belépésig alku tárgya?
A földkérdés érzékenységét jól illusztrálja az a vita, amely a földvásárlási moratóriumnak az EU-csatlakozást követő esetleges feloldásáról bontakozott ki a választások utáni napokban. Noha a nyilatkozatok túl sok támpontot nem adtak, annyi azért kiderült, hogy az uniós agrártámogatások növeléséért cserében az új magyar kormány talán hajlandó engedni a külföldiek vásárlási tilalmából. Azzal együtt, hogy a NFA-törvényhez most benyújtott módosító javaslat nem tartalmaz kiskapukat a külföldiek részére.
Időközben az EU-ban komoly hangulatváltozás következett be. Így például a bővítéssel kapcsolatban növekszik a szkepticizmus: a szélsőjobboldal már így is túlságosan erős bizonyos nyugat-európai államokban, az új tagjelöltek pedig nem túl népszerűek a jelenlegi uniós országokban.
Igazoló jelentésIgazoló jelentést kért a Magyar Nemzeti Földalap Kht. ügyvezető igazgatójától Benedek Fülöp, a szakminisztérium illetékese. A kérdés az, hogy milyen körülmények között történt bizonyos állami földek haszonbérletbe adása, amelyeket a közelmúltban privatizált 12 volt állami agrártársaság vesz igénybe. Benedek a Világgazdaságnak elmondta: ezzel megkezdődött a cégek megállapodásainak felülvizsgálata, ennek során azt ellenőrzik: megfelelőek-e jogi szempontból a szerződések.
Egységes haszonbérlet
A Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium sajtótájékoztatóján elhangzott, hogy a jövőben egységesen határoznák meg például a haszonbérlet időtartamát. Ez a periódus az állami tulajdonú földek esetében legfeljebb 20 év lenne az eddigi 50 évnyi tartammal szemben. Mindeközben a magántulajdonra az eddigi 10 helyett 20 éves haszonbérlet is megállapítható lenne.
A forrongó helyzetet jól jellemzi, hogy a Fidesz tiltakozik a természetvédelem alatt álló területeknek a Nemzeti Földalapba vonása ellen. Turi-Kovács Béla fideszes képviselő véleménye szerint ez az elképzelés alkotmányos szempontokból is kétséges, és megvalósulása esetén veszélyt jelentene a természetvédelmi területekre. Ugyanakkor a Fidesz sajtótájékoztatóján üdvözölte azt az elképzelést, hogy nem akarják a társaságok számára engedélyezni a földvásárlást.
