A márciusban megtartott második, londoni Online Learning Conference Europe résztvevői nem voltak egy véleményen. Az európai 
szakértők további fellendülést várnak, az amerikaiak pedig azzal a hírrel érkeztek, hogy az e-learningben nincs annyi lehetőség, mint amire számítottak. Ez a trend valószínűleg a mi kontinensünket is eléri, mivel Amerika az e-learning területén is előrébb jár.
Magyarországon még van remény a piac fellendülésére. Az ilyen típusú oktatáshoz szükséges infrastruktúra gyakorlatilag mostanra épült ki, s bár már sokan használják ezt a képzési formát, de számuk még messze elmarad az európai átlagtól. Az amerikai tapasztalatok azonban a magyar szakértőket is óvatosságra intik. A kezdeti lelkesedést követi a kijózanodás: a hazai e-learning piacot megfontoltan kell továbbépíteni.
Az e-learning lehetőségei
Az e-leraninget eredetileg sokan csak informatikusok képzésére alkalmazták. A Cisco Systems szakemberhiány miatt elindított programját például ma Cisco Hálózati Akadémia néven 136 országban 350 ezer ember használja. Mások számára is hasznos lehetnek azonban az e-learning programok, segítségükkel megvalósulhat az élethosszig tartó tanulás. Ezek a képzések rugalmasak és egyénre szabottak. A résztvevők a legmodernebb és legjobb ismeretanyagokat sajátíthatják el. A végcél a vállalat versenyképességének növelése.
Az ilyen programot kínáló legnagyobb cégek: az IBM és a Hewlett-Packard. A saját alkalmazottaik számára kifejlesztett belső oktatási programokat külső cégeknek is felkínálják. Az IBM-nél működő Lotus LearningSpace program négyszakaszos online képzést kínál. Az első szakaszban a cég intranetén keresztül az alkalmazottak megtanulják a konkrét tudásanyagot, ezt követően vezetői készségeket sajátítanak el interaktív módon, a harmadik szakaszban online csoportos feladatokat oldanak meg, és végül személyesen vizsgáznak a megszerzett tudásból.
A konferencián résztvevő szakértők többször is igyekeztek eloszlatni azt a téveszmét, hogy az oktatás ilyen formája költség- és időmegtakarítással jár. Az infrastruktúra kiépítése, a tananyag megfizetése, az oktató trénerek díjai és a részvétel ugyanannyi idővel és költséggel jár, mint ha klasszikus távoktatási programra íratnák be alkalmazottaikat.
Trendek a tengerentúlról
Bryan Chapman, a Brandon-Hall cég e-learning elemzője a konferencián kevésbé pozitív hangvételű előadást tartott, mint európai kollégái. A tengerentúlon az e-learning piac csalódást okozott szereplőinek. Az e-learning programokat kínálók bevételei jóval az elképzelések alatt maradtak, mert a vártnál sokkal kevesebb vállalat és szervezet vette igénybe ezt a szolgáltatást. Abban egy szakértő sem kételkedett, hogy ezek a kevésbé pozitív amerikai trendek Európában is éreztetni fogják hatásukat.
Bryan Chapman mégis bizakodva fejezte be előadását: „Az e-learning piac továbbra is sok lehetőséget rejt magában. A rakétaszerű felívelésről azonban le kell tudnunk mondani. Reálisabb várakozással kell a következő év elé néznünk, amely sok érdekességet és újdonságot tartogat számunkra.”
Európában tart a lendület
Európában a számok tavaly még biztatóak voltak. A vállalatok továbbképzési programjaik 14 százalékát valósították meg e-learning formájában, és a tréningcégek forgalmának harminc százaléka az e-learningből származott.
Jane Massey angol e-learning tanácsadó szakember szerint a múlt év pozitívumai közé sorolható, hogy az e-learning struktúrákat a felhasználók egyre jobban értik, a szolgáltatás minősége előtérbe került, a cégek közötti együttműködés növekszik ezen a területen. A vállalatok által alkalmazott Corporate University (belső online oktató rendszer) nem várt sikerét külön kiemelte.
A konferencián Betty Collis, a hollandiai Twente egyetem Telelearning tanszéke és a Shell Networked Learning program professzora, az e-learning egyik nagyágyúja ismertette új programját, a „Blended Learning and Organisational Change”-t. Az újítás lényege abban áll, hogy a különböző oktatási technikák és tananyagok felhasználásán kívül a résztvevő tudását is megpróbálja integrálni az e-learning programba, hogy a többiek számára is elérhetővé tegye.
Magyarország készen áll
A GFK-Webigen 2001-ben végzett felmérése szerint a magyarországi nagyvállalatok 97 százalékánál van internethozzáférés. Ez az arány az 5-9 fős mikrovállalatoknál is hasonlóan jó képet mutat, az ilyenek 71 százalékának van internethozzáférési lehetősége. Hazai szakértők szerint Magyarország készen áll az e-lerning tömeges elterjedésére.
Fontolva haladni
Collis minden lelkesedőt bátorított tanácsaival, hogyan tudnának egyre tökéletesebb és átfogóbb e-learning programokat kínálni. Pedig inkább vissza kellett volna fogni a lelkesedét, mert úgy tűnik, már az európai piacon sincs akkora kereslet az e-learning iránt. Az utóbbi hónapokban az online oktatást is elérte az információtechnológiai iparág válsága.
Másfél éve az ilyen szolgáltatást nyújtó cégek még bőven tíz százalék fölötti forgalomnövekedésről számolhattak be, de a kereslet csökkenése mára egyértelművé vált. Több tőzsdén jegyzett e-learning programokat kínáló cég részvényárfolyama a felére esett. A SmartForce és a Click2Learn forgalomcsökkenésről számolt be.
Óvatosságra intenek tehát az szakértők már Európában, sőt hazánkban is. A programok sikertelenségének okait egyelőre csak találgatják. Az egyik az lehet, hogy az ilyen kurzusokra jelentkezőknek csak hetven százaléka fejezi be a tanfolyamot, jelzi a Forrester Research felmérése. Egyesek szerint ez azért van így, mert a résztvevők csak azokat az ismereteket sajátítja el ebben a képzési formában, melyekre szükségük van. Mások szerint az oktatás módszerei nem megfelelőek.
A szakértők egy csoportja szerint sokan nem veszik figyelembe, hogy az e-learning programok felnőtteknek szól. Ők a felnőttképzési módszerek beépítését szorgalmazzák.
