Mindeddig rendre jó érzékkel váltott a Nokia. Az elmúlt évtizedekben a világ legnagyobb mobiltelefon-gyártója több mélyreható átalakuláson ment át. A korábban a gumicsizmáktól kezdve az erőmű-berendezéseken át az elektronikai eszközökig mindenfélét gyártó, s a kilencvenes évek elejéig szerény üzleti eredményeket produkáló hagyományos konglomerátum Jorma Ollila 1992-es vezérigazgatói kinevezése után stratégiát váltott: mobiltelefonok gyártásába s az azokhoz szükséges hálózatok kiépítésébe kezdett.
Innovatív nemzetFinnország az elmúlt évtizedekben a „fa és fém” országából technológiai paradicsommá fejlődött. A hetvenes években Finnországban használták először a faxgépeket. A nyolcvanas években a helsinki egyetemen próbálkoztak először egy, az internetezés kezdetleges formájára alkalmas számítógép üzembe helyezésével. A kilencvenes évek végére pedig Finnországban lett a legnagyobb az internet és a mobiltelefonok térhódítása. A finn piac 80 százalékos mobil-lefedettsége részben annak is betudható, hogy sokan két maroktelefont tartanak fenn – egyiket a munkájukkal kapcsolatos beszélgetésekre, a másikat pedig a magánéleti kommunikációra használják. A finnek átlagosan 18 havonta cserélnek maroktelefont, ám a WAP- és a GPRS-szolgáltatás Finnországban sem „jött be”. A legnagyobb mobilszolgáltatónál, a Soneránál úgy tartják, hogy a GPRS-szolgáltatás „marginális jelentőségű”. A piac a harmadik generációs készülékekre vár, a szeptemberben induló szolgáltatásra – borsos ár ellenében – 5 társaság kapott engedélyt.
Sikertörténet globális megtorpanással
Az elmúlt évtized a Nokia számára igazi sikertörténetnek bizonyult. A profiltisztítás után a forgalom és a nyereség is dinamikusan növekedett, 2000-ben pedig az időközben óriássá nőtt vállalat piaci kapitalizációja alapján Európa legértékesebb társasága lett. Most, 2002 tavaszán a kilencvenes évek elején bevált „trükkhöz” hasonlóra lenne szükség, hiszen a Nokia – miként az összes technológiai cég – megtorpant.
Sikerült ugyan teljesítenie az első negyedévre kitűzött üzleti mutatókat, az éves számokat azonban lefelé volt kénytelen módosítani. Két és fél évvel ezelőtt a társaság forgalma – egy esztendő leforgása alatt – hatalmas mértékben, 67 százalékkal nőtt, de 15 hónappal ezelőtt is még 50 százalékkal emelkedett. Egy évtized alatt a finn társaság így példátlanul nagy expanziót produkált: megtízszerezte árbevételét. Az idei első három hónapban azonban a Nokia forgalma és nyeresége egyaránt 12 százalékkal visszaesett. Az esztendő egészére elemzők csupán 6 százalékos árbevétel-bővülést, a profit terén pedig egyenesen csökkenést várnak.
Persze a profit, legyen mégoly kicsi is, manapság nagy szó a technológiai szektor bármely szegmensében. A forgalmát tekintve csaknem az egész finn állami büdzsé nagyságrendjével vetekedő Nokia az általános távközlési mélyrepülésben a többiekhez képest még mindig magasan száll. A nagy rivális Ericsson például 2002-re aligha tudja elkerülni a veszteséget, annak ellenére, hogy költségeit már elbocsátásokkal is igyekezett lefaragni.
Vannak még hatékonysági tartalékok
A riválisok gyenge szereplése kellett ahhoz, hogy a Nokia még a tavalyi szűk esztendőben is 4 százalékponttal tudja növelni globális piaci részesedését. Az elemzők 2002-re is e mutató enyhe javulását várják, így az tovább közelítheti a Jorma Ollila elnök-vezérigazgató által kitűzött 40 százalékos álomhatárt. Annak ellenére, hogy a Nokia-részvények árfolyama a 2000. júniusi csúcspont óta 74 százalékot esett, a papír még mindig jobban teljesít, mint a riválisoké. Ollila rendíthetetlenül optimista. „Az elkövetkező években az ágazat ismét növekedni fog” – mondta nemrégiben.
Kis ország – nagy cégA Nokia – jóllehet 90 százalékban külföldi magán- és intézményi befektetők tulajdonában van – valóságos nemzeti intézmény lett Finnországban. Hogy miért?
• Forgalma csaknem eléri a Finnország költségvetésének főösszegét
• A Nokia és beszállítói a finn GDP 30 százalékát állítják elő
• A finn export 25 százalékát a Nokia egymaga hozza létre
• 1996 és 2000 között a Nokia éves szinten 1,5 százalékponttal járult hozzá a finn GDP-növekedéshez
A Nokiát sújtó egyes problémák valószínűleg csak átmenetiek lesznek. A maroktelefonok piaca a világgazdasági lassulás következtében óriási pofont kapott – márpedig a társaság forgalmának háromnegyedét e termék adja. Míg ez a piac 1996 és 2000 között 60 százalékkal nőtt, addig az idén 5 százalékkal zsugorodik.
Iparági szakértők szerint a következő időszak növekedési rátája valahol a két véglet között lesz: éves szinten mintegy 15 százalékkal emelkedhet a mobiltelefonok forgalma. Ez messze több, mint a televíziók vagy a személyi számítógépek forgalmának bővülési rátája, jóllehet jócskán elmarad a kilencvenes évek technológiai dinamikájától.
A finn piacon a hagyományos telefonokkal nehéz lesz új ügyfeleket toborozni, hiszen a mobilpenetráció már így is kis híján 80 százalékos. Az áttörést a cégnél és az elemzők körében egyaránt az internetezésre és videolejátszásra alkalmas harmadik generációs mobiltelefon-szolgáltatástól várják.
A Nokia Helsinki mellett lévő központjában úgy készülnek, hogy az első darabokat szeptember végén dobják piacra. A harmadik generációs készülékek előfutárait, a fényképezésre és a fénykép továbbításra is alkalmas mobiltelefonokat azonban már most is árulja a Nokia.
