A 18 hónapja tartó közel-keleti konfliktus egyaránt érzékenyen érintette Izrael és Palesztínia gazdaságát. A hadi kiadások, a termelés és GDP visszaesése Izrael pénzügyminisztériumát válságcsomag kidolgozására késztette. A palesztin gazdaság 1998-2000 közötti 4-5 százalékos növekedési potenciálját elveszítette és egyre inkább külső politikai és gazdasági támogatásra szorul.
Mínusz hatmilliárdAz izraeli pénzügyminisztérium szerdán kitudódott tervei szerint 6 milliárd sékeles költségcsökkentést akar végrehajtani a költségvetésben. Az államháztartás bevételeinek 3 milliárd sékeles növekedését jelzi előre a minisztérium, amit elsősorban a tőkenyereségek – köztük a bankbetétek – és a megtakarítások kamatának 25 százalékos adójával kíván megteremteni. A Hisztadrut, az izraeli szakszervezeti szövetség szerdán egyoldalúan munkaügyi vitát indított, és kéthetes várakozási idővel sztrájkot hirdetett az állami szektor nagy részében, valamint a magánszektor egy kis hányadában.
Izraeli “Bokros-csomag”
Az Izraeli Központi Bank (Bank of Israel) kedden módosította a költségvetési hiányra vonatkozó adatait, a korábbi, a GDP 3 százalékára rúgó deficit helyett a 2002-ben 4,7-5,5 százalékra számít. Az adóbevételek visszaesése és a hadikiadások növekedése 8-11 milliárd shekellel jobban megterheli az államkasszát, mint azt előzőleg várták. Magánelemzők szerint a deficit a kiadások visszafogása és adóemelés mellett is el fogja érni a GDP 5-6 százalékát.
A GDP növekedésének 2000 óta tartó lassulása idén tovább folytatódik Izraelben. A bruttó hazai termék ebben az évben várhatóan 1 százalékkal csökken 2001-hez képest. A központi bank szerint, ha a konfliktus tovább folytatódik, akkor az év második felében sem lehet számítani a gazdasági talpra állásra, és a GDP akár 1 százalékot meghaladó mértékben eshet vissza.
Az izraeli pénzügyminisztérium a költségvetés és a gazdaság állapotára való tekintettel rendkívüli csomagot készített elő. Eszerint a kiadásokat 13 milliárd shekellel (2,7 milliárd dollár) faragják le, és több adófajta emelését tervezik. A pénzügyminisztérium a központi banknál derűlátóbb szellemben a költségvetési deficit célját csak 3,5-3,9 százalékra módosította.
Gyengülő shekel – növekvőinflációA kormányzattól függetlenül az Izraeli Központi Bank az infláció féken tartása érdekében a monetáris szigor erősítésére kényszerül. Hétfőn kiadott közleményük szerint májusban mégis megemelik 0,2 százalékponttal az irányadó kamatlábat 4,6 százalékra.
Az elemzők szerint a gazdaság 50 év óta a legmélyebb recesszióba került most. A visszaesés következményeként nőtt az ország pénzmennyisége, és tovább erősödött az inflációs nyomás. Szinte biztos, hogy a központi bank beavatkozása mellet sem tartható a 2003-as 3 százalékos inflációs célkitűzés. Az infláció 2002 első félévében már 2,4 százalékkal emelkedett, főként a dollárhoz képest 10 százalékkal gyengülő shekel miatt megdrágult import következtében.
Mindenki veszít
Az elemzők szerint a pénzügyi tárca változtatásai tovább gyengítik az egyébként is nehéz helyzetben levő izraeli gazdaságot. A 19 hónapja tartó fegyveres konfliktus legérzékenyebben az izraeli turizmust érintette – a látogatók száma a várt 3,2 millióval szemben csak 1,2 millió volt. A világgazdasági lassulás miatt radikálisan visszaesett az ország exportja, főként a high-tech szektorban.
A rendkívüli pénzügyi csomag nem nyújt azonnali segítséget a gazdaságnak – véli Gil Bufman, az izraeli Bank Leumi vezető közgazdásza -, de megmentheti a országot a teljes fiskális ellehetetlenüléstől. A pénzügyi szférát a változtatások érzékenyen fogják érinteni, pénzügyi piacok negatív irányba módosíthatják az ország és vállalatainak hitelbesorolását, a tőke költsége megemelkedhet, és tovább süllyedhet a külföldi befektetések mértéke.
A csomag intézkedései nemcsak a vállalatokat, hanem a fogyasztókat is magatartásuk megváltoztatására kényszerítik. A tervezetben az áfa 17 százalékról 18 százalékra emelése szerepel, ami a fogyasztókra áthárítva csökkentheti a keresletet. Az izraeli gazdaság a mostani adóemelések nélkül is a világban egyedülállóan magas, 50 százalékos összadószintet tartott fenn. Az adóemelésekkel párhuzamosan megnőhet az adóvisszatartás mértéke, és a tényleges bevétel messze elmaradhat a költségvetés bevételi tervezeteitől. A benzinre, a szeszes italokra és a cigarettára kivetett fogyasztási adó mértékének emelése is a tervek között szerepel.
Diszkrimináció, bizalomvesztés és munkanélküliek hada
A minisztérium a szociális kedvezményeket is csökkenteni akarja. Némiképp diszkrimináló módon azok kapnak kevesebb támogatást, akik nem szolgáltak a hadseregben – leginkább az izraeli arabok és az ultraortodox csoport érintett -, bár az izraeli alkotmány határozottan tiltja, hogy ennek alapján bárkit hátrányosan megkülönböztessenek.
A külföldi befektetések a bizonytalan helyzet miatt radikálisan visszaestek. Az első negyedévben az országba csak 279 milliárd dollár közvetlen befektetés érkezett, míg egy évvel korábban értéke meghaladta az egymilliárd dollárt. A külföldiek által vásárolt értékpapírok a tavalyi 555 millió dollárról 315 milliárd dollárra esett vissza.
A fegyveres konfliktusok miatt Izraelben egyre kevesebben találnak állást. A munkanélküliek aránya a januári 10,2 százalékhoz képest februárban 10,3 százalékra nőtt. A 2001 év eleji 8,7 százalékos munkanélküliséghez viszonyítva a mukaerőpiaci helyzet az országban drámai.
Megbénult a palesztin gazdaság
A palesztin gazdaság helyzete az izraelinél is elszomorítóbb. A Világbank nemrég készített felmérése szerint a fegyveres konfliktusokban az infrastruktúra nagy része megrongálódott. A közvetlen kárt 600-800 millió dollárra becsülik, de a közvetett kár mértéke a termelés és a növekedés visszaesése miatt ennél jóval magasabb. Az egy főre jutó GDP értéke Palesztínában a lezárások szaporodásával fordított arányban csökkent, az 1998-2000 közötti növekedés 2001 végére teljesen megállt.
A külföldi segélynyújtók legutóbbi nyolc évben az országba jutatott 5 milliárd dollárnyi támogatása a 19 hónap alatt teljesen megsemmisült. Csak a bruttó hazai termék gazdasági vesztesége 5 milliárd dollár – vélik a Világbank szakértői. A felmérések szerint a palesztin lakosság fele él kevesebb, mint 2 dollárból naponta, a 2000. évhez képest több mint duplájára gyarapodott számuk.
Mohammed Shtyeh, a palesztin fejlesztési szervezet elnöke szombaton kétségbeesésetten jelentette ki, hogy a palesztin gazdaság teljesen megbénult. A Ciszjordániában bevezetett kijárási tilalom miatt az emberek nem tudnak dolgozni menni, következésképpen nem tudják megteremteni a létfenntartásukhoz szükséges jövedelmet – mondta az elnök. 18 hónap után Ciszjordániában a termelőerők 75 százaléka áll, és a munkaerő háromnegyede munka nélkül maradt.
A blokád már a létfenntartást veszélyezteti
A Világbank elemzésében bírálja, hogy az elzárt területekről a korábbihiz képest csak ötödannyian kaptak engedélyt arra, hogy Izraelben munkát vállaljanak. Míg 2000-ben a kiadott engedélyek száma 125-130 ezerre rúgott, most 100 ezerrel kevesebb palesztin kap Izraelben munkát.
Az ENSZ élelmezésügyi szervezete, az FAO a helyzet azonnali megoldását sürgette. A fegyveres konfliktus miatt az erősen importigényes palesztin gazdaság el lett vágva a külvilágtól, így lényegében teljesen Izraelre van utalva élelmiszerimportja tekintetében. A nemzetközi szervezet azt is nehezményezte, hogy a Gáza-övezetben élőknek harmadannyi víz jut, mint az izraeli lakosoknak, a blokád ezért a létfenntartást is veszélyezteti.
A segélyt nyújtó országok szerdán és csütörtökön találkozót tartanak Oslóban, a Világbank számításai szerint 1,1-1,7 milliárd dollár többlettámogatásra van szükség, hogy az elzárt területek működni tudjanak. Az eddigi támogatások a palesztin gazdaság talpraállításához nem voltak elegendőek, rövid távú segítséget nyújtottak a magánszektornak, munkahelyek és alapvető jóléti szolgáltatások finanszírozásához. A segítségnyújtók persze garanciákat szeretnének kapni Izraeltől, hogy a segítségükkel finanszírozott projektek nem sérülnek a konfliktus miatt.
