Ma Magyarországon egy átlagember, átlagkeresettel a létező legnagyobb adókulcs szerint (40 százalék) adózik, nem véletlen tehát az alig lankadó “adóelkerülési kedv”. És az sem, hogy a pártok kivétel nélkül beemelték kampányukba az adó- és járulékterhek csökkentésének változatos formáit.
Az elmúlt négy év
A jelenlegi kormányzópárt, a Fidesz az 1998-as választási kampányban komoly szerepet szánt a foglalkoztatás növelésének és az ezzel párhuzamban meghirdetett adóreformoknak. A most végetért ciklus utolsó három évében kilenc százalékkal csökkentette a társadalombiztosítási járulékok terheit, amit az egészségügyi hozzájárulás jelentős emelése ellensúlyozott. A személyi jövedelemadó (szja) tekintetében is történt változás (háromkulcsos rendszer bevezetése), az adókulcsok azonban változatlanul olyan mértékűek, hogy a legalacsonyabb jövedelmű rétegek is jelentős elvonást kénytelenek elviselni.
A kormány a gyermekenként egymillió forintos jövedelemhatárig terjedő adókedvezmény bevezetésével ígéri tovább enyhíteni a terheket. Ezt szociálpolitikusok élesen bírálják, mondván: a kedvezmény a jobb jövedelmi helyzetben lévők válláról vesz le jelentős terheket, míg az alacsonyabb jövedelmi helyzetben lévők (a családok 16 százaléka) nem képesek kihasználni a teljes kedvezményt.
A családi adókedvezmény ellen felhozott másik szakmai érv, hogy nem javítja a munkaadók foglalkoztatási kedvét, ami pedig alapvető célja kell, hogy legyen egy kiforrott adópolitikának. A mostani kampányban a Fidesz nem állt elő olyan adócsökkentési stratégiával, amely az adókulcsok mértékével és annak hatásaival foglalkozott volna.
A kisvállalkozói adóprogramAz MSZP elsősorban az egységes vállalkozói adó (eva) bevezetésével hívta fel magára a figyelmet a kampány során. A szocialisták terve 10 millió forintos árbevételi szint alatt teljesítő vállalkozások számára tenné lehetővé az áfa, a társasági adó és az osztalékadó egységes elszámolását, 15 százalékos adókulccsal.
Az MSZP terveiben szerepel az adózás leegyszerűsítése is. A vállalkozások esetében összevonnák a jelenleg meglévő 30-40 jogcímet, és megszüntetnék az ugyanennyiféle számlára való utalás kötelezettségét is. A hónapon belül különböző időpontokban esedékes fizetési kötelezettséget a párt egyetlen napra és számlaszámra redukálná.
Az MSZP megtartaná a háromkulcsos rendszert
A két ellenzéki párt – hasonlóan az 1998-as Fideszhez – jelentős szerepet szán adóprogramjának. Tervei között mindkét párt a munkáltatói járulékok csökkentését és a foglalkoztatási kedv növelését hangsúlyozza, a két elképzelés azonban más-más kört érint.
A szocialisták szja-t illető elképzelése alapvetően változatlanul hagyná a jelenlegi rendszert, a kulcsok és a sávok változtatásával azonban az alacsonyabb jövedelmű rétegeket hozná kedvezőbb helyzetbe. A javaslat szerint a minimálbér adómentességet élvezne. A minimálbérig fizetendő 20 százalékos adókulcs 13 százalékra, a középső, jelenleg 30 százalékos adókulcs 25 százalékra csökkenne. A legmagasabb, 40 százalékos adókulcsot kezdetben 2 millió forinttól, majd idővel már csak az átlagjövedelem kétszeresétől alkalmaznák.
A szocialista adóprogram kis- és középvállalkozások esetében eltörölné a tételes egészségügyi hozzájárulást. Változatlanul hagyná a korábban említett családi adókedvezményt, azzal a kiegészítéssel, hogy negatív adó alkalmazásával az alacsonyabb jövedelmű családokat is bevonná azok körébe, akik a kedvezményt teljes egészében igényelhetik.
SZDSZ: megemelt családi pótlék
Az SZDSZ programja több pontban is különbözik választási szövetségesének elképzeléseitől. A szabaddemokraták által kidolgozott másfélkulcsos szja-rendszer, amely a minimálbéren foglalkoztatottak körének bővítését célozza, 2,4 millió forintos jövedelemig (az átlagkereset kétszereséig) 18, a fölött 36 százalékos kulcsot alkalmazna. A tb-járulékot 5 százalékkal csökkentenék.
A párt ugyanakkor eltörölné a jelenleg érvényes családi adókedvezményeket. A családi pótlék ötvenszázalékos emelése pótolhatná, átláthatóbban és hatékonyabban – állítja az SZDSZ szakértője.
