Az adóperekben a bíróság tavaly 12,1 milliárd forintot ítélt meg az APEH javára és csupán 2,8 milliárdot az adózóknak
Az előző évhez képest 2001-ben kismértékben nőtt az APEH határozatai ellen indított adóperek száma. Minderről a személyi jövedelemadó bevallások benyújtása kapcsán beszélt Lomnici Zoltán, a Legfelsőbb Bíróság elnökhelyettese, valamint a pénzügyi pereket tárgyaló bírói tanács elnöke. Míg 2000-ben 1196, addig tavaly 1321 esetben támadták meg országszerte az APEH határozatait.
A számok nyelvénA bíróságok a múlt évben 2534 adópert fejeztek be, melyek közül 916 esetben elfogadták, 239 esetben hatályon kívül helyezték az adóhatóság döntését. Az adóhatósági döntéseket 74 esetben megváltoztatták, 1305 esetben megszüntették az eljárást.
A 2001-ben indult adóperekben összesen 12,3 milliárd forintot peresítettek. A befejezett ügyekben az adóhatóság javára 12,1 milliárd forintot, ugyanakkor a terhére 2,8 milliárdot ítéltek meg a bíróságok.
Perköltség tekintetében az adóhatóság javára 87,9 millió forintot, a terhére 24,3 millió forintot állapított meg a bíróság.
Az adóperek száma 1990 óta a hússzorosára, a perérték pedig néhány tízezer forintról milliárdos nagyságrendűre emelkedett. Az adóperek száma az elmúlt évtized második felében volt a legmagasabb, az utóbbi években már egy alacsonyabb szinten stabilizálódott. Ezeknek az eljárásoknak a száma 1997-ben volt a legmagasabb, 12 191 – ez részben bizonyára összefüggött a befektetési kedvezmények ügyével -, 1998-ban már 7244-re csökkent, 1999-ben 1878, 2000-ben 1296, 2001-ben pedig 1321 volt.
Az adó- és illetékperek összértéke az elmúlt évtized során meghaladta a 100 milliárd forintot, ebből önmagában a befektetési kedvezmények ügyében indult pereké mintegy 20 milliárd volt.
Tény, hogy az adóperek száma az utóbbi években egyenletesen alakult. Lomnici szerint ez többek között annak köszönhető, hogy az APEH egyre rugalmasabban jár el, sok esetben igyekszik elkerülni a pereket. Példa erre, hogy az egyik évben a bevallások 60 százaléka hibás volt, ám erre az adóhatóság bírságoló határozatok tömege helyett az ügyfelek tájékoztatásával, hiánypótlásra való felszólításával reagált.
A kedvező folyamat okai között említette még az elnökhelyettes az adótörvények a korábbihoz képest viszonylagos stabilitását, illetve a Legfelsőbb Bíróság iránymutató elvi döntéseinek, jogegységi határozatainak orientáló hatását.
