“Technikailag már semmi akadálya annak, hogy a telefon és a Gameboy egy készülékben legyen” – véli Mérő. A mobiljátékok elterjedésében kulcskérdés lehet még a színes kijelző. Bár a négy nagy gyártó – Nokia, Sony-Ericsson, Siemens, Motorola – úgy véli, hogy 2003-ra az olcsóbb készülékek is túlnyomórészt színesek lesznek, Mérő szerint a mobiltelefonoknál nem 2003 lesz, ami a televízióknál 1966-67, amikor is hirtelen és tartósan megfordult a világon a fekete-fehér és színes tévék aránya.
A Phone2Play és elődjeiMérő 1991-ben alapított Intellrobot nevű cége konzoljátékok révén tett szert hírnévre: 1992-96 között hét játékot fejlesztettek a Sega of America számára. Következő, Rubik Ernővel alapított cégének, az Androsoft-nak legjelentősebb munkája a Rubik játékok CD-n történő megjelentetése volt. A CD-t a Hasbro Interactive adta ki 1999-ben. A 2000-ben alapított Phone2Play központja Svédországban található. A három fős svéd központ a marketinggel és értékesítéssel – Mérő szerint ezeken a területeken ráférne az erősítés a cégre -, a magyarországi, 15 fős leányvállalat pedig a fejlesztéssel foglalkozik.
Mérő László eredeti szakmája matematikus, tíz évig mesterséges intelligencia-kutatással foglalkozott. Csaknem húsz éve az ELTE Kísérleti Pszichológia Tanszékén tanít – matematikai statisztikát, gondolkodás- és döntéspszichológiát, újabban gazdaságpszichológiát.
Bekerülni a Nokia fejlesztői közé
“A játékkonzol-gyártóknál megfigyelhető, hogy kétféle fejlesztői stratégia létezik: a Nintendo például csak nagyon megválogatott fejlesztőket enged dolgozni a Nintendo platformra, a Sega of America viszont a sokféleséget preferálta, hagyta, hogy fű-fa-virág fejlesztője legyen” – mondja Mérő, akinek korábbi, Intellrobot névre hallgató cége 1992-96 között hét játékot is készített a Sega of America-nak.
Mérő szerint megismétlődni látszik a történet a mobiljátékoknál is. Míg a Nokia politikája, hogy nagyon megválogatott külsős fejlesztőkkel dolgozik, a többi gyártóhoz könnyebb a bekerülés. Ugyanakkor míg az Intellrobotnak, – Mérő nagy bánatára -, nem volt arra lehetősége, hogy a Nintendo számára fejlesszen, a Phone2Play benne van a Nokia “elitcsapatában.”
Abban, hogy a cég bekerülhetett a “klubba”, nagy szerepe volt a Phone2Play pénzügyi befektetőjének, a Magyarországon irodát is nyitott 3TS-nek. “A kapcsolat a magyar iroda finn vezetőjén keresztül épült ki. A 3TS kinyitott előttünk egy ajtót, de be nem ment helyettünk. Az volt az érzésem, hogy a befektetést – egy millió euró – attól is tették függővé, hogy meg tudjuk-e tenni ezt a lépést.” – emlékszik vissza Mérő az egy évvel ezelőtti eseményekre. A Phone2Play megméretett és jónak találtatott.
Újabb Nokia szerződés – ezúttal Javas játékokra
Rajtuk kívül álló okok miatt, a Nokiával kötött első szerződés azonban csaknem csődbe vitte a céget. A szerződés WAP-, illetve azok mellékvizein futó sms-játékokra szólt, ám a WAP halálával elbuktak a készülékgyártók közös mobiljáték-platformra vonatkozó tervei is. A kaland azonban nem volt teljesen sikertelen: számos sms játékot készítettek, amelyek közül néhány elérhető svéd, belga és lengyel szolgáltatóknál.
Mitől jó egy játék? “Mitől jó egy játék? Ez olyan, mintha azt kérdeznénk, mitől szexepiles egy nő? Valamennyi képességem kialakult már ahhoz, hogy egy játékban meglássam a szexepilt. Olyan ez, mint a szépségiparban: ahhoz profi kell, hogy valaki meglássa egy kis veréb nőben az egyedit, a különlegeset. ” – véli Mérő, aki egyébként mindenevő a játékok terén. Régi szerelmei a sakk, gó, foci, most éppen pedig a Játék.hu oldalra csobbant rá. Másfél évig volt Tetri saddikt, de nyert Scrabble országos bajnokságot is.
“Az sms-fiaskóból annyi hasznunk mindenképpen volt, hogy a Nokiánál jó a múltunk, így betudtunk kerülni a javas fejlesztős csapatba is.” – véli Mérő. A finn cég jövőre piacra kerülő új készülékén hetven beépített játék demóját elérni, a kiválasztott játékok letöltéséért fizetniük kell a felhasználóknak. A Phone2Play játékai közül előreláthatólag háromnak a demója szerepel a készüléken. A fejlesztésekre a Nokia előleget nem fizet, de a letöltések után ,,vonzó” jogdíjat kínál fejlesztőinek.
Hogyan készít üzleti tervet a matematikus?
“Higgyük el, hogy a Nokia tényleg elad 50 milliót a készülékből, amelyen ott lesz 70 játék demója. A felhasználók 10 százaléka olyan, hogy tölt le játékot. Lesz aki egyet, lesz aki tízet tölt le, vegyünk átlagnak 2,5-et. Tegyük fel, hogy egy játék letöltése 5 dollárba kerül.
Ebből kiszámítható, hogy a Nokia a fejlesztők között összesen körülbelül 15 millió dollárt fog elosztani. A kérdés az, hogyan oszlik meg az összeg az egyes játékok között. Konkrét esettanulmányaim is bizonyítják, hogy ilyen esetekben rendszerint lognormális az eloszlás. Ráillesztettem a problémára egy eloszlásgörbét, amelyből az adódott, hogy az első három játék, amelyek valószínűleg licenszjátékok lesznek – bármi legyen is, egy Harry Potter nevű játékkal nem lehet versenyezni! – átlagosan 1,5 millió dollár jogdíjat kap.
A negyvenedik játéknál van a határ, ahol a költségek még megtérülnek, a lognormális eloszlás alapján azonban harminc játék nem hozza be a fejlesztés költségét. Ám, ha egy játékunk benne van az első húszban, a fejlesztési költségeinek háromszorosát hozza. Így arra törekedtem, hogy mindenképpen három játékot adjuk a hetvenből: ha eggyel benn vagyunk az első húszban, az már a többi költségét is behozza, ráadásul a másik kettő sem nullát hoz.” – vázolta fel gondolatmenetét a cégvezető.
Az eddig elkészült két játék közül az egyik egy mini keresztrejtvény-játék – SphinXword : a játék papír-ceruza rejtvény formájában már bizonyította, hogy képes addiktív lenni. A másik egy Tetristípusú játék – Hearth2Hearth – , amely “távolról sem nevezhető Tetris -klónnak, mégis benne van az, amitől a Tetris rabul ejtette a játékosokat.
