A miniszterelnök a hétvégén, a Család- és Gyermekvédelmi Tanácsot létrehozó egyezmény aláírásakor bejelentette, hogy a használt lakások általános kamattámogatásának a mostani 7 százalékról 10 százalékra emeléséről szóló előterjesztést tárgyal szerdán a kormány. Az eredeti cél a használt lakások és az új lakások építéséhez nyújtott kamattámogatás mértékének és a két szektorban érvényesülő lakáshitelek kamatainak közelítése.
Jelzáloghitel, azaz általános kamattámogatásLakásvásárlás, -építés, -bővítés, -korszerűsítés céljára bárki igényelheti. Évi 7 százalék kamatot az állam a törlesztés első 5 évében átvállal a lakásonként legfeljebb 30 millió forintos kölcsönből.
(A Figyelő cikke a lakástámogatásokról: Megújuló lakáshitelezés – Állami támaszték >>)
Csak csökken a különbség
A kamatokat a jelzálogkölcsönök jelenlegi 8-8,5 százalékos kamatszintjéről 5-5,5 százalékra csökkentheti a döntés. A 2 százalékos kezelési költséget is beleszámítva tehát 10-10,5 százalékról 7-7,5 százalékra eshetnek. A használt lakásokra jellemző kamatokhoz viszonyítva az új lakásokra kapható kamattámogatásos hitelek nagyon kedvezőek, a kamatok még kezelési költséggel együtt sem haladják meg a 4,5 százalékot. A közeledés ezzel a döntéssel csak kis mértékben következhet be.
Az előterjesztés elfogadása esetén a támogatás a kormányfő ígéretei szerint március 1-jétől lép életbe, hatása viszont csak hónapokkal azután érezhető. A három érintett banknak, amely az állammal szerződésben áll – az állami tulajdonban levő Földhitel- és Jelzálogbank Rt., az OTP Jelzálogbank és a HVB Jelzálogbank Rt. – ki kell dolgoznia a megfelelő hitelkonstrukciót, mielőtt a nyilvánosság számára hozzáférhetővé teszi.
Miből lesz a többletforrás?
A Gazdasági Minisztérium az elmúlt évben a Széchenyi-terv keretei között működő lakásprogramra összesen 69, 9 milliárdot fordított. 2002-re ez az összeg alig növekedett, összesen 72,6 milliárd forint.
Olvassa el……korábbi írásunkat:
Lakáshelyzet – mit mutatnak a számok?
Az összes kamattámogatás az államkasszától tavaly az előirányzott 2,4 milliárd forint helyett annak több mint kétszeresét vitte el, 5,39 milliárd forintot. Elemzői becslések szerint az idén ez az összeg a támogatások emelése nélkül is 10 milliárd forint körül alakulhat. A hitel feltételeinek javításával a költségvetési forrásokból kamattámogatásra igényelt összeg olyannyira megugorhat, hogy a kormánynak a finanszírozáshoz további forrásokat kell teremtenie.
Nincs új a nap alatt?A használt lakások kamattámogatásának emelését Csabai Lászlóné, az MSZP Szociális kabinetjének vezetője pozitív lépésnek értékeli. Elmondta, hogy az MSZP már tavaly nyár óta szerepelteti lakáspolitikai programjában. Csabainé nem tudja, hogy programjuk hatására vagy más tényezők miatt döntött-e így a kormány, tény, hogy korábban is hoztak olyan lakáspolitikai döntést, ami az MSZP programjában már szerepelt. Például a párt által javasolt 1 millió forintos szintre emelte fel a kormány az első gyerek után járó szociálpolitikai kedvezményt. A politikusasszony hangsúlyozta, hogy van még mit tenni a használt lakások ügyében, hiszen a lakásfelújítások valós költsége tetemes, míg a támogatás összege alacsony, növelni kellene tehát az erre szánt összeget. Megfelelő ellenőrzés mellett ki kellene terjeszteni a szociálpolitikai támogatást az új lakások mellett a használt lakásokra és a felújításokra is. Csabainé szerint a mostani rendszer főleg azokat támogatja, akik nem első, hanem többedik lakásukat akarják megszerezni.
Rövid fellendülés, nagy teher
Az érem másik oldalán az áll, hogy a hitelfelvevők számára a 3 százalékos emelés sem biztos, hogy elég lesz. A kormány a mozdulatlan használtlakáspiac felélénkülését várja a döntéstől, könnyen előfordulhat mégis, hogy csalódnia kell várakozásában.
Mind a használt lakások, mind az új lakások forgalmára hatással lesz a döntés, de várhatóan csak rövid távon – mondja Iványi György bankár, a FigyelőNet ingatlanszakérője. Véleménye szerint a támogatás emelése után ugyanaz fog lezajlani csak fokozott mértékben, mint az új lakásokhoz adott támogatások emelésekor: a piac csak rövid ideig lendül fel.
A költségvetés ezzel szemben erőteljesen érezni fogja a megnövekedett hitelkeresletet és támogatási igényt, hiszen a használt lakások piaca bővebb, mint az új lakásoké és Magyarországon a lakásvásárlások körülbelül 90 százalékához vesznek igénybe a háztartások hitelt.
Közepes vagy magasabb jövedelemmel
A tényleges piaci hatás felmérése és előrejelzése a kormány részéről komoly előkészítést kíván – véli a szekértő -, ilyen modellek híján nem lehet a támogatás emeléséről dönteni. A Fidesz MPP és az MDF csupán másfél hete vetette fel ezt a kérdés.
A szakértő szerint a magyar fogyasztók közvetlenül nem érzékenyek a kamatra, inkább az adósságteher jövedelemhez viszonyított aránya számít számukra. Az alacsony jövedelműeknek ezért nem jelent megoldást a növekvő kamattámogatás. Eddig is a közepes vagy annál magasabb jövedelmű réteg folyamodott hitelért és kamattámogatásért, és ezután is az fog.
Általában a bankok politikája határozza meg, hogy a lakáspiac melyik szektorát érinti majd a változás. A konstrukcióktól függetlenül mégis elmondható, hogy a részt vevő bankok magasabb haszonkulccsal dolgozhatnak majd, mint a szerződéstől eleső intézmények.
Hosszú távon elenyészik
Az általánosabb makrogazdasági folyamatokra Hegedűs József, a Városkutatás Kft. elemzője mutatott rá, a FigyelőNet kérdésére: a túlkínálat miatt visszaestek az ingatlanárak, annak ellenére is, hogy a kormány a lakáspiac élénkítése érdekében tavaly többször módosította lakáspolitika rendszerét. Az elemző véleménye szerint a kormány korábbi lépéseivel és a mostanival is csak a rövid távú piaci feltételekre reagált.
Az új lakások piacán röviddel a támogatás emelése után megállt a mozgás. Az ilyen irányú beavatkozások baja, hogy a háztartások hosszú távú döntéseit nem képesek befolyásolni, márpedig a lakáspiacon ez a meghatározó. A hatástalanság oka, hogy a támogatás elenyészik a megvalósuló összes beruházáshoz képest – állítja Hegedűs József.
Komoly probléma Magyarországon, hogy nincsen erős középréteg, amely tömegesen lépne a lakáspiacra. Míg Európában az emberek életükben átlagosan 6 lakásban laknak, Magyarországon ez az érték mindössze 2,7. Részleges beavatkozásokkal nem lehet tenni ez ellen, a lakáspiac felfutásához a munkabérek, jövedelmek radikális növekedésére, az infláció és a háztartási szektor stabilitására, azaz átfogó makrogazdasági javulásra lenne szükség.
