Miközben a lengyel tőzsde együttműködési szándéklevelet készül aláírni az Euronext nemzetközi börzével, a részvénytársasággá alakuló Budapesti Értéktőzsdét (BÉT) – Dunavölgyi Mária ügyvezető igazgató tavaly májusi távozása után – újabb csúcsvezető hagyja el: hároméves mandátumának lejártával nem jelölteti magát ismét az elnök, Simor András.
Varsó előnyszerzésének különös aktualitást ad, hogy a szakemberek szerint 2002 fordulópontnak bizonyulhat a tőzsdevilágban: míg tavalyelőtt az Euronext megalakulásától, tavaly pedig a börzék nyilvános részvénykibocsátásaitól volt hangos a tőkepiac, addig az idei „slágerek” az összeolvadások lehetnek.
A kontinens vezető tőzsdéje kerestetik
Eldőlhet például, hogy a londoni (LSE), a frankfurti vagy a párizsi, a brüsszeli és az amszterdami tőzsdék összeboronálásából létrejött Euronext lehet-e hosszú távon életképes Európában. Utóbbi a jelek szerint a többivel ellentétben világos és reálisnak tűnő jövőképpel rendelkezik, s azzal könnyebben magához csalogathatja a befektetőket.
Az Euronext megalakulása óta eredeti stratégiáját követi, az európai vezető szerep megszerzését tűzve célul. Működése első évében megvásárolta a portugál tőzsdét, szövetséget kötött a finn piaccal (amely a budapestivel azonos kereskedési rendszert használ), majd pedig elhalászta az LSE orra elől a londoni opciós és határidős piacot (Liffe). A kudarc nyomán a Nasdaq-kal tárgyalásokba kezdő LSE bejelentette, hogy szívesen együttműködne a két nagy európai piac bármelyikével.
Érdekházasságok előtt a közép-európai tőzsdék
A már lassan több mint egy éve nyomasztó tőzsdei pangás kérdésessé teszi a közép-európai piacok önállóságát és életképességét. Az elmúlt évben a forgalom mindenütt számottevően csökkent, ami a prágai, a varsói, a bécsi és budapesti börzék számára elkerülhetetlenné teszi a partnerkeresést. Varga Mihály pénzügyminiszter nemrég a régiós tőzsdék egyesülését szorgalmazta, ám erre akkor a BÉT vezetése úgy reagált, hogy az önmagában nem oldaná meg a problémákat.
„A BÉT hosszú hónapok óta folyamatosan vizsgálja az együttműködési lehetőségeket fejlett nyugati börzékkel csakúgy, mint a régión belül, ám konkrétumokról a tárgyalások jelenlegi szakaszában még nem beszélhetünk” – mondja Horváth Zsolt, a BÉT ügyvezető igazgatója. Szerinte az állami tulajdonban lévő varsói tőzsde – az Euronext kereskedési rendszerének másfél-két évvel ezelőtti megvásárlásával – saját utat választott, egyedüli alternatívának tekintve a nyugati partnert, ami nem feltétlenül jelenti azt, hogy a BÉT-nek is ezt kellene tennie.
Az ügyvezető véleményével a magyar tőkepiac szereplőinek többsége egyetért. Makray Péter, az Erste Bank Befektetési Rt. elemzője szerint a lényeg az, hogy Budapest megtegye végre a szükséges lépést, különben a helyzet a mostaninál is rosszabbra fordulhat. A szakember szerencsésnek tartaná, ha a régió piacai egyazon rendszerből lennének elérhetők, mivel a térség iránt érdeklődő befektetők szinte teljesen azonos körből kerülnek ki.
A hiba az MMTS-ben van?
A piacon elterjedt nézetek szerint a BÉT nem véletlenül halogatja a döntést. A több mint öt évvel súlyos milliárdokért megvásárolt MMTS számítógépes kereskedési rendszer a rossz nyelvek szerint nem kompatibilis egyik lehetséges partner rendszerével sem.
Horváth Zsolt elismeri, hogy annak idején valóban nem annak alapján választottak, hogy a szoftver ugyanolyan legyen, mint a nyugati tőzsdéké. Annál is inkább, mert akkor a ma piacvezetőnek számító kereskedési rendszerek, vagy éppen a most formálódó szövetségek még nem is léteztek.
A szakember azonban állítja, hogy az MMTS bármely más rendszerrel összehangolható. Miközben nem zárja ki, hogy piaci és gazdaságossági megfontolások alapján, indokolt esetben, a sikeres integráció nyomán lecserélik a rendszert, hangsúlyozza: önmagában a szoftver nem lehet akadály, így nem kell attól félni hogy a jelenlegi program a „szemétkosárban landolna”.
A derülátók szerint a BÉT részvénytársasággá alakulása akár gyógyírt is jelenthet, bár a tőzsde jelenlegi vezetői szerint is felkészült a „házasságra”. Csak a „vőlegényt” keresik lázasan…
