Magyarországon a munkanélküliségi ráta 2001. október és december között 5,6 százalék volt, 0,4 százalékponttal alacsonyabb, mint az előző év azonos időszakában – a Központi Statisztikai Hivatal ILO-ajánlás alapján számított adatai szerint. A munkanélküliek száma ebben az időszakban átlagosan 226,5 ezer volt, 22 ezerrel kevesebb, mint egy évvel korábban. Az EU-országokban az időszak középső hónapjában, novemberben a munkanélküliségi ráta átlagosan 7,8 százalék volt.
Fiatalok munka nélkülA 15-24 éves fiatalok aránya a teljes munkanélküliségen belül 23,8 százalék. E korcsoportban a munkanélküliségi ráta 10,7 százalék. Az unió országaiban e korcsoportban a ráta novemberben 16,1 százalék volt.
Sokan maradnak tartósan munka nélkül
A viszonylag jó számok felett érzett örömöt csökkentheti, hogy az összes munkanélküli 46,6 százaléka legalább egy esztendeje keres állást. A tartósan munka nélküliek aránya egy év alatt csupán 3,2 százalékponttal csökkent. Az állástalanok jelenleg átlagosan 16,2 hónapja vannak munka nélkül.
A múlt év decemberében a munkavállalási korú népesség 64,1 százaléka volt jelen a munkaerőpiacon. A foglalkoztatottak száma október-november-decemberben átlagosan 3 millió 849 ezer volt. Ez csaknem ugyanannyi, mint az előző évben. (A létszámadathoz tartozó hibahatár +/-40 ezer.)
Mást mutat a GMA gazdasági tárca adminisztratív forrásból származó statisztikája a KSH-éhoz képest más módszertannal készül, és e szerint 2001. december végén a regisztrált munkanélküliek száma 343 ezer volt. Közülük 126 ezer kapott munkanélküli-járadékot, 27 ezren részesültek jövedelempótló támogatásban, míg ez utóbbit felváltó rendszeres szociális segélyben 86 ezren.
Megalapozott kincstári optimizmus?
A jelek szerint a világgazdasági konjunktúra lanyhulása egyelőre nem növeli a magyarországi munkanélküliséget. Idén ugyanis az első fél évben csaknem 40 ezerrel nőhet a foglalkoztatottak száma, míg a regisztrált állástalanoké 10-15 ezerrel csökkenhet – véli a Gazdasági Minisztérium (GM) nemrégiben napvilágot látott munkaerő-piaci előrejelzése.
Ellenkezőleg, a szeptember végi adatgyűjtésen alapuló munkaerő-piaci előrejelzés konklúzióként növekvő foglalkoztatással számol. A több mint 4500 cég, amely a foglalkoztatotti létszám negyedének ad munkát, idén az első fél évben mintegy 40 ezerrel tervezi növelni a foglalkoztatotti létszámot.
A várhatóan érdemben élénkülő munkaerő-felhasználás azonban csak kis mértékben csökkenti a regisztrált munkanélküliek számát. A GM számításai szerint 2002. júliusára a regisztrált állástalanok száma várhatóan 10-15 ezerrel csökken. Ennek eredményeként június végén 325-330 ezer munkanélkülit tartanak majd nyilván a munkaügyi központok.
A nagyobb bér növeli a munkakedvetA GM véleménye szerint a dinamikusa növekvő reálbér egyre több, jelenleg inaktív munanképes korú lakost csalogat vissza a munkahelyekre. Az egyes ágazatok közül a legtöbb új munkást várhatóan a feldolgozóipar, ezen belül a gépipar, a textilipar és a boripar veszi fel.
Pályázni lehet a minimálbér-kompenzációra
A Munkaerő-piaci Alap irányító testületének döntése alapján pályázható a 2002. évi minimálbér-emelés miatti többletköltségek ellentételezése – jelentette be hétfőn Matolcsy György gazdasági miniszter. Matolcsy véleménye szerint fontos a kabinet és az üzleti szereplők számára, hogy a minimálbér jelentős emelésének pozitív hatása érvényesüljön mindenki számára.
A magas élőmunka-igényű vállalkozások számára rendelkezésre álló keret 15 milliárd forint. A pályázatokat 2002. február 15-e és március 18-a között lehet beadni. Az alap május 15-éig bírálja el őket. A formai ellenőrzés után azt vizsgálják, hogy mekkora többlet munkaerőköltséget jelent a cégnek a minimálbér-emelés, csökkentve a 2 százalékpontos társadalombiztosítási kedvezmény ellentétes hatásával. A kompenzációs pályázat keretében tavaly két fordulóban, csaknem 1,9 milliárd forint vissza nem térítendő támogatást kapott több mint négyezer cég.
