Grafológia a HR szolgálatában

“A grafológus véleményét általában az igazságügyi és a humánpolitikai területen kérik ki” – mondja Szőllőssy-Csoma Enikő, a Grafológiai Intézet értékesítési vezetője, egyben igazságügyi grafológus szakértő. Leggyakrabban a kiválasztás támogatásához hívják segítségül a grafológiát, de alkalmazzák pályaorientációban, karriertervezéshez és az elbocsátás humánusabbá tételére csakúgy, mint teljesítményértékelésre – igaz, utóbbira még meglehetősen ritkán van példa.

Látatlanul megmondja?

A kiválasztás folyamatába akkor kapcsolódik be a grafológus, amikor még nem került sor személyes találkozásra a cég és a jelöltek között. Kedvelt módszer a cégek körében, mert így olcsóbb és gyorsabb a toborzás – hiszen kevesebb jelöltet kell meghallgatni -, és növeli objektivitását, mivel a döntésben nem játszik szerepet szimpátia vagy ellenszenv.

A kiválasztás során a megbízó HR szakember meghatározza, mit várnak a jelentkezőtől, a grafológusnak pedig az írás elemzése után arra kell választ adnia, hogy a jelölt személyiségjegyei megfelelnek-e ezeknek a kompetenciáknak. “Ha például valaki értékesítőt keres, a jelentkező írásának vizsgálatakor fontos figyelni arra, hogy elég önálló-e az állás betöltéséhez, s hogy milyen a kapcsolatteremtési és a kommunikációs készsége” – mondja Szőllőssy-Csoma Enikő.

Hasznos az írást vizsgálni a karrierépítésben is, sokat elárul gazdájáról: mennyire ambiciózus, alkalmas lesz-e vezetőnek, mennyi, és milyen tartalék van benne? Egyes cégek az elbocsátást szeretnék minél humánusabbá tenni, és megpróbálnak segítséget adni az elbocsátott alkalmazottnak abban, hogy minél előbb megtalálja a neki megfelelő állást. A grafológiai elemzés segítségével akár az is meghatározható, milyen képzésre vagy tréningre van szüksége az illetőnek, hogy minél eredményesebben tudjon elhelyezkedni.

Bár az írás elemzése alkalmat adhat a visszaélésre is – elméletben előfordulhat, hogy valaki ez alapján dönt arról, hogy kit bocsát el – Szőllőssy-Csoma Enikő még nem találkozott ilyennel praxisa során. “A cégek soha nem elbocsátási szűrőként, nem a döntést megelőzően, hanem döntésük után veszik igénybe a grafológus segítségét, és ez így etikus” – mondja.

Etikai buktatók

A megrendelőnek kell figyelnie arra, hogy a jelentkező tudja és beleegyezését adja ahhoz, hogy írását grafológus elemezze. Ha hirdetéses keresésről van szó, a hirdetés szövegében nem csak azt kell feltüntetni, hogy kézzel írt önéletrajzot kér a vállalat, hanem azt is, hogy grafológiai elemzés céljából. Azzal, hogy a jelölt ilyen feltételek mellett is jelentkezik az állásra, beleegyezését adja. Ha pedig a személyes találkozáson kerül sor az elemzésre, a legjobb az, ha az írásmintára azt is ráíratják a jelentkezővel, hogy ebbe is beleegyezik.

Bár az elemzés költsége a megrendelő céget terheli, a vizsgált személynek is joga van ahhoz, hogy megnézze, elolvassa a róla készült elemzést. Szőllőssy-Csoma Enikő szerint akkor jár el etikusan az elemzést végző grafológiai tanácsadó cég, ha olyan értékelést készít, amelyet mind a megrendelő, mind a vizsgált személy megtekinthet. “Sajnos arra is van példa a piacon, hogy külön elemzés készül a megrendelőnek és egy másik, finomított a vizsgált személynek.”

Nem ismerik, nem bíznak benne

A FigyelőNet megkeresett magyar személyzeti tanácsadó cégeket és fejvadászokat, s az derült ki, hogy ritkán veszik igénybe grafológus segítségét. Ennek oka az, hogy keveset tudnak róla, egyáltalán nem ismerik, néhányan pedig nem tartják elég tudományos módszernek. Hasonló tapasztalatai vannak Szőllőssy- Csoma Enikőnek is.

A cégek általában akkor veszik igénybe ezt a szolgáltatást, amikor az általuk megbízott személyzeti tanácsadó bemutatja nekik az utolsó körben bent maradt jelölteket, vagy akkor, ha saját döntésükre vannak utalva, mivel nem vesznek igénybe tanácsadói segítséget.

Utóbbiak közé tartozik a Mayer Toyota márkakereskedés is, amely minden toborzásnál segítségül hívja a grafológiai elemzést, és arra alapozva hozza meg a végső döntést. Mint Kovács József, a márkakereskedés ügyvezetője a FigyelőNetnek elmondta, a módszer bevezetése előtt nagyon nagy volt a fluktuáció a cégnél, mert a kiválasztott emberekről a próbaidő alatt kiderült, hogy “nem ők az igaziak”. “Amióta igénybe vesszük a grafológiai elemzést is, ez az arány jelentősen csökkent. Számokban kifejezve azt mondhatnánk, hogy tíz emberből egy nem válik be, ami nagyon jó aránynak tekinthető” – mondja Kovács József.

A márkakereskedés már az első szűréssel, az önéletrajzok közötti szelektálással is a grafológust bízza meg. A folyamat és az interjúsorozatok után újra kéri segítségét, mélyebb elemzés formájában, a két-három “befutó” közötti választáshoz.

Vannak azonban olyan személyzeti tanácsadók is, amelyeknek kifejezetten jó tapasztalataik vannak a grafológiával kapcsolatban. A Grafológiai Intézet referenciái között két nagyobb személyzeti tanácsadó cég, az EastEuroco, és a Dr. Pendl és Dr. Piswanger Kft. is szerepel, rendszeresen igénybe veszik a grafológus szakértő segítségét.