Az önmaga identitását, nevét és brandjét nagy tudatossággal kereső, a kilencvenes évek közepén privatizált vállalat, mint a szép bor, nagy potenciállal rendelkezik. Olyan vállalkozás, amely a minőség mögé képes mennyiséget is állítani, ami azért nem baj és semmiképp nem hátrány, különösen a külpiacokon. Ma Magyarországon a kis, legfeljebb közepes méretű, lehetőleg családi vállalkozásoké a pálya, a média ezeket preferálja, van valamiféle ellenszenv a “nagyokkal” szemben (ez a nagyság persze relatív, jó nem elfelejteni, hogy a Gallo egymagában többet termel, mint egész Magyarország, vagy hogy Bordeaux egymagában körülbelül akkora termőterület, mint az összes magyar borvidék együttvéve). Egyrészt érthető ez, hisz a nagy kombinátok a mennyiség fellegvárai voltak a minőséggel szemben a kádári ancien régime-ben, másrészt nem érthető, mert a nagyoknál felépített tudásbázis nagy kincs, s a piachoz ügyesen alkalmazkodó nagyok csuda szép borokat tudnak szelektálni irdatlan ültetvényeikről – lásd mai borunkat.
Nem beszélünk a levegőbe, ez a bor a 2001-es Mundus Vini versenyen aranyérmet nyert 91 ponttal. E németországi megmérettetésre – amelynek rendezői a bordeaux-i borverseny presztízsének elérését tűzték ki célként – 2001-ben 2235 minta érkezett. Szakmai berkekben úgy kétezertől számít igazán komolynak egy borverseny. Százkilencven borvidékről dőlt a lé, itt lett aranyérmes e heti borunk, melynek legfeltűnőbb vonása az elegáns egyensúly.
A Domaine Gróf Zichy 99-es Cabernet franc-ja szépen csendülő akkordja a visszafogott barrikolásnak és a Cabernet franc szépségének. A fa itt nem füstös brutalitás, hanem a jól hangolt zongora eleganciája, mely kellemesen kíséri a szőlő áfonyás-fekete ribizlis, tiszta illatát és elegáns tanninját, a nem olajos-kövér, bár 29 gramm/literes extraktú, azaz telt testet, az inkább teltkarcsú eleganciát. Szép és tudatos kompozíció, melyet, mint Pusztai István igazgatósági tagtól megtudtam, a szép 99-es évben az rt. 230 hektárjából kiemelt legjobb, 18,2 hektáros löszös csúcsterületek első telepítésű dűlőiről szelektált, hozamkorlátozott tőkékről szüretelt szűz szőlőből szublimáltak.
Valami szép, bonyolult vadétel, például vörösboros szalonka (a krutonokat a szalonkák közé rakjuk!), a végén egy szép szivar (mondjuk José L. Piedra Casadores, vagy még inkább Cohiba Siglo III, mint a Hamu és Gyémántból értesültem) ajánlható például a meghökkentően szép borhoz, mely az erogén nevű rt. többi borához hasonlóan hihetetlenül jó minőség/ár arányt mutat. A társaság borai röhejes, ezer forint alatti-körüli árakon érhetők el akár már a Közért-szerű boltok polcain is, senkit ne tévesszen meg a relatíve alacsony ár, a minőség teljesen tuti, az rt. főborásza, Gál József által komponált – Liszt Pincészet, Domaine Gróf Zichy, a főrészvényes Baron von Twickel nevét viselő vagy Chateau Kajmád feliratú – borok teljesen alkalmasak arra, hogy kisimítsák egy nehéz nap ráncait.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
