Regionális, a környező fejlődő tőzsdékre bevezetett részvényekből összeállított “csúcsindex” létrehozatalát tartotta szükségesnek a hazai és külföldi befektetési alapok részéről fokozódó érdeklődés és igény alapján a Budapesti Értéktőzsde (BÉT). A tőkepiac szereplőinek többsége szkeptikus a kezdeményezést illetően. Sőt, a Figyelő rögtönzött körkérdéséből az derült ki, hogy több, külföldi ügyfélkört kiszolgáló brókercég nem is találkozott ilyen igénnyel partnerei részéről.
Kettős céllal
A Közép Európai Blue Chip Index (Central European Blue Chip Index – CETOP) bevezetése két célt szolgált. Az egyik egy olyan index megalkotása volt, amely túlmutat az eddigi regionális részvényindexen, a CESI-n, és a befektetők számára benchmarkként, azaz összehasonlítási alapként tud funkcionálni.
“Ugyancsak fontos cél volt, hogy a későbbiekben legyen egy, a határidős kereskedés alapjául szolgáló mögöttes termék” – magyarázza Fecser Ildikó, a BÉT üzletpolitikai főosztályának osztályvezetője.
Elemzői kételyekMakray Péter, a tekintélyes hazai és külföldi ügyfélkör bizalmát élvező Erste Befektetési Rt. elemzője cége ügyfelei részéről eddig nem találkozott az említett igénnyel. “Ahhoz, hogy Magyarország és a régió ismét vonzó célponttá váljon a külföldi befektetők számára, nem egy újabb index kell, hanem alapvető változások a piacok megítélésében” – jegyzi meg. Hasonlóan látja a helyzetet Detrekői László, a CIB Rt. elemzője. Szerinte, hacsak azon múlna a magyar értékpapírpiac forgalma és “kedveltsége”, hogy hány indexet hoz létre a BÉT, akkor nagyon egyszerű volna a helyzet. De sajnos ennél többről van szó.
Indexben a legnagyobbak
A tőzsde szakemberei a nemzetközi gyakorlatot követve, valamint a piac igényeit összegyűjtve alakították ki az indexbe kerülés kritériumait. A CETOP 20-at először január 2-án közölték, 1000 pontos bázissal, s az aktuális értéket attól kezdve naponta ismertetik.
Az index kosarához Budapest, Prága, Varsó, Ljubljana és Zágráb tőzsdéi járulnak hozzá, s a közép-európai régió 20 vezető részvénye szerepelhet benne. Az index a részvények piaci értékének változásait tükrözi (árfolyam szorozva a törzsrészvények darabszámával), az osztalékfizetések figyelembevételével.
A mutatóba a régió fejlődő tőzsdéinek azon részvényei kerülhetnek, amelyek likviditása és kapitalizációja megfelelő. A mutató, ellentétben a BUX-szal, állandó számú részvényt tartalmaz, ám egy tőzsdéről maximum hetet. A kosarat a BÉT úgynevezett indexbizottsága évente kétszer vizsgálja felül.
“Külföldi és hazai alapok egyaránt olyan igényt fogalmaztak meg, ami szükségessé tette a CETOP létrehozását” – számol be Fecser Ildikó, hozzátéve, hogy az indexet a BÉT az érintett országok tőzsdéinek szánja.
Kiegészítő jelleg
A technikai háttér, a szabályozás, a “parkett” csak egy-egy eszköz a kereskedéshez. Olyan index, amellyel kereskedni lehet, a világ számos börzéjén van, ám azok csak “plusztermékek”. Ahhoz, hogy a BÉT forgalma visszatérjen a korábban megszokott szintre, leginkább az szükséges, hogy újabb társaságok döntsenek a tőzsdén való megjelenés mellett, méghozzá többen, mint ahányan elhagyják a parkettet.
A tervek szerint a CETOP-pal az idei második fél évtől már lehet kereskedni. Igaz, ezt még újabb technikai fejlesztéseknek kell megelőzniük.
A részvénypiac képviselői azonban 2002-ben nem ettől várják a “csodát”. Többségük abban reménykedik, hogy a választások kedvezően befolyásolhatják a folyamatokat, valamint abban, hogy végre konkrét lépések történnek egy regionális tőzsde kialakításának irányában.
