A távközlési szolgáltatók a piaci liberalizáció után feltehetően nem a kis forgalmat és ezzel kevés bevételt ígérő lakossági előfizetők megnyerésére koncentrálnak majd. Elsődleges célpontjuk az üzleti előfizetők köre lesz.
Csomagok – igényhez szabva
A havonta több millió forintnyi telefonszámlát produkáló gazdasági társaságok válogathatnak majd a kifejezetten a számukra kialakított szolgáltatási csomagok között. Ezek a hagyományos telefóniától az interneten át, a nagysebességű adatátvitelig az elképzelhető valamennyi szolgáltatást magukba foglalják.
A Matáv szolgáltatási területén működő cégek az első ajánlatokat már az év elején megkapják, igaz, az új szolgáltatóknak csak az első negyedév vége után lesz lehetőségük a Matávtól hozzájuk pártoló cégek kiszolgálására. A helyi koncessziós telefontársaságok területén viszont a Matáv csak az utolsó negyedévben kezdhet hozzá az előfizetők elcsábításához. Meg kell várnia, amíg lejárnak a helyi koncessziók.
Ezek a határidők igazak az egyéni előfizetők esetében is. Nekik azonban lényegesen visszafogottabb tartalmú csomagokkal kell majd megbarátkozniuk.
Az első vezetékes tarifacsomagokat a szolgáltatók már piacra is dobták. A Matáv a keveset telefonálók számára vezette be Minimál csomagját. Az úgynevezett Kontroll díjcsomag pedig az első, a mobiltelefon-szolgáltatóktól átvett szisztéma alapján felépülő vezetékes tarifacsomag. Az ezt igénybe vevő előfizetők előre fizethetik ki telefonhívásaikat, akárcsak a pre-paid mobil csomagoknál.
Uniós tempóAz Európai Bizottság legfrissebb jelentése alapján az EU távközlési piacának liberalizációja nem minden területen hozta meg a remélt eredményt. A Reuters által idézett dokumentum szerint négy évvel a piacnyitás megkezdése és 10 hónappal a helyi előfizetési hozzáférési hurok kötelező megnyitása után az unió 15 tagállamából 6 országban egyetlen átengedett vonal sincs. Görögországban, Írországban és Luxemburgban még meg sem indult a helyi hurkok átengedésének folyamata. A legjobban Németország áll, ahol eddig 400 ezer telefonvonalat engedtek át. A toplista második helyezettje Finnország, ahol azonban az átengedett vonalak száma nem haladja meg a teljes telefonhálózat 10 százalékát. Eközben a volt állami monopol szolgáltatók gyorsan növelik a szélessávú internetezésre alkalmas ADSL-vonalaik számát. Az ilyen vonalak száma 7 EU-tagországban az elmúlt három évben megduplázódott, de további 3 államban is jelentős a növekedés. Emellett az új piacra lépők számos területen arról panaszkodnak, hogy a volt állami monopol szolgáltatók hátráltatják a helyi hurkok átadását. A panaszok kivizsgálását az EU illetékesei még csak most kezdték meg, de máris komoly szankciókat helyeztek kilátásba az uniós törvényeket megsértőkkel szemben.
Európa költségalapon áll
A felhasználók számára a legnagyobb meglepetést feltehetőleg az okozza majd, hogy hiába a december 23-ai liberalizáció, a piacon látszólag még hónapokig nem történik semmi. A problémát természetesen nem az jelenti, hogy a fogyasztók később érzékelik a piacnyitás áldásos hatásait. Valahogy megvoltak eddig is ezek nélkül, és néhány hónapot még biztosan kibírnak. Sőt, a helyi koncessziós szolgáltatók területén az eredeti tervek szerint ki is kell bírniuk.
A késésnél nagyobb problémát okoz mindaz, ami mögötte van. Orbán Viktor miniszterelnöknek jó oka van arra, hogy ne sürgesse a távközlési piac liberalizációját. A választások előtt álló kormány még a lehetőségét is el akarja kerülni annak, hogy a piacnyitás esetleges kedvezőtlen velejárói megzavarják a választási sikerpropagandát. Ennek hatását ugyanis valamelyest biztosan rontaná, ha a liberalizáció után akárcsak átmenetileg is emelkednének a telefonálás költségei.
Az Európai Unió (EU) által elvárt költségalapú árakról egyelőre nem lehet szó a magyar távközlési piacon. Éppen az uniós távközlési liberalizáció nyomán derült ki ugyanis, hogy a keresztfinanszírozás megszűnése két év alatt a helyi díjak és a havi előfizetések árának 10 százalékos emelkedését is okozhatja.
Márpedig a helyi és távolsági tarifák, havi előfizetési díjak kiegyensúlyozása a magyar piacon minden korábbi igyekezet ellenére máig nem fejeződött be. Azaz: a belföldi távolsági és nemzetközi forgalmi bevételekből a szolgáltatók a helyi telefonálást és a havi előfizetéseket keresztfinanszírozzák. Ennek megszüntetése pedig azt jelenti, hogy a ma még más bevételekből támogatott szolgáltatások árát azonnal a költségekhez kell igazítani.
Előbb altatás, aztán emelés?
Mindez áremelést jelent. Egyértelmű azonban, hogy nem januártól. Az év eleji tarifaemelés rosszul festene, a választások után viszont már nem okoz problémát. Ezért elképzelhető, hogy az egyéni és az üzleti előfizetőknek az első negyedév vége után el kell majd fogadniuk a helyi beszélgetések, illetve a havi előfizetések drágulását.
Az még kérdéses, hogy ez az áremelkedés mekkora lesz, ha valóban sor kerül rá. Valószínű azonban, hogy nagyobb annál, amit egy egész évre szóló díjkorrekció jelentene. Ha ugyanis a tarifaváltoztatásra csak júniusban kerülhet sor, a szolgáltatóknak az év akkor még hátralévő hét hónapjában kell beszedniük a 12 hónapra szóló emelt díjat.
Olvassa el……korábbi cikkeinket is:
• Távközlési liberalizáció – versenyszolgáltatások 1. rész
• A távközlési piac Európában – 1. rész
• Távközlési piacnyitás – Visszaszámlálás buktatókkal
Mindez azonban a kormányzat illetékeseit nem zavarja. Az elsődleges célkitűzés most a tényleges liberalizáció néhány hónapos elcsúsztatása. Ehhez pedig kifejezetten jól jön, hogy a Matávnak az úgynevezett helyi hozzáférési hurok átadására vonatkozó referencia ajánlatát az első körben nem fogadták el, s az új ajánlat csak januárra készül el. Emellett most még az sem okoz gondot, hogy a december 23-án, elméletileg a távközlési törvénnyel együtt hatályba lépő mintegy félszáz végrehajtási utasításból a nyár óta csupán kilenc készült el.
