Már csak negyven napot kell euró nélkül kibírnunk, és készpénz formájában is itt lesz az egységes európai pénz. A jegybank becslése szerint mintegy 70 milliárd forint értékű olyan valuta van a magyarországi lakosságnál, amely megszűnik a monetáris unión belül az euró 2002-es bevezetését nyomán.
A január elsejével megszűnő nemzeti valuták országonként különböző időpontig, de legkésőbb 2002. február 28-áig használatosak a készpénzes forgalomban. A számlaforgalomban pedig már az első naptól egyáltalán nem használhatók.
A jegybank rendelkezései alapján január 15-ével Magyarországon is megszűnik a 12 nemzeti valuta eladási árfolyamának jegyzése. A pénzváltási engedéllyel működő hitelintézetek február 15-éig – az ír font esetében február 9-éig – kötelesek elfogadni az érintett valuták bankjegyeit.
Magyarország törekszik
Magyarország számára továbbra is az a cél, hogy a gazdaság az Európai Unióba való belépést követően 2006-2007-ben az Európai Monetáris és Gazdasági Unió tagja legyen. Ha ez megvalósul, akkor Magyarországra is az Európai Központi Bank tartalékolási előírásai vonatkoznak majd. Ez azt eredményezi, hogy a jelenleginél jóval kisebb jegybanki tartalékra lesz szükség.
Egyre inkább ismerikAz euró készpénzként való bevezetésének pontos időpontját az unió lakosságának mintegy 94 százaléka ismeri. Egy évvel ezelőtt még 46 százalék volt a tájékozatlanok aránya. Mintegy 30 százalék pedig azt is pontosan tudja, hogy meddig érvényes nemzeti valutája.
Számtalan előny
Az európai egységes piac megteremtésétől egyenes út vezetett a közös pénz bevezetéséhez, mert az egységes piacból származó előnyök nagy részét csak közös elszámolási és fizetési eszköz segítségével lehet kihasználni. Az euró bevezetésével az árak átláthatóbbá válnak. A piacok hatékonyságát növeli, ha a termelők és a fogyasztók össze tudják hasonlítani a versengő termékek árát az egyes tagállamokban. Az átláthatóság miatt várható, hogy az árak közelednek egymáshoz és a termékárak csökkennek.
Számszerűsíthető megtakarítást jelent az is, hogy a valuták közötti átváltások költségei megszűnnek. Az átváltási költségek nemzetgazdasági szinten jelentősek, az EU teljes GDP-jének akár 0,3-0,4 százalékát is elérhetik. Emellett az egységes valutával az árfolyam-ingadozások is várhatóan teljesen megszűnnek. A külkereskedelem, az idegenforgalom és a pénzügyi szektor olajozott működéséhez szükség van az árfolyam stabilitására.
Az ingadozások kedvezőtlen hatásait a gazdasági szereplők eddig fedezeti ügyletekkel kellett, hogy biztosítsák. Az euró nemcsak új pénzt jelent, hanem önálló pénzpiacot, az euróövezetet. Az új valutával a pénzügyi szektorban erősödhet a verseny, a szolgáltatások költsége és ára csökkenhet, és a nagyobb kereslettel, illetve kínálattal javulnak a pénzpiaci szereplők lehetőségei.
KonvergenciaszigorA maastrichti konvergenciakritériumok négy makrogazdasági feltételt írnak elő. Az árstabilitás eléréséhez a három legalacsonyabb inflációjú tagállam inflációs rátáinak az átlagát legfeljebb 1,5 százalékponttal haladhatja meg a csatlakozni akaró ország inflációja. A legpuhábban kezelt kritérium a költségvetési fegyelem elérése. Az államháztartás hiánya legfeljebb az éves GDP 3 százaléka, a teljes államadósság a GDP maximum 60 százaléka lehet. Az árfolyam stabilitását garantálja, ha az árfolyam-mechanizmus által előirt 15 százalékos ingadozási sávon belül marad a nemzeti valuta. A hosszú távú kamatlábak a három legjobb árstabilitású ország kamatainak átlagához képest 2 százalékkal térhetnek el.
A bevezetés feltételei
Az euró bevezetésének azonban komoly előfeltételei vannak, ezeket a maastrichti szerződés határozta meg. A követelmények két csoportra oszthatók: jogi és gazdasági kritériumok.
A jogi követelmények elsősorban a jegybankokra vonatkoznak, cél a nemzeti jogszabályok és a közösségi jog közötti összhang megteremtése. Az EU jegybanki feladatait az Európai Központi Bank és a Közösségi Bankok Európai Rendszere együttesen végzi.
Minden tagországban a jegybanknak intézményileg, pénzügyileg és személyileg is el kell különülnie az államigazgatástól. Fontos szempont az is, hogy a jegybanki működés átlátható legyen, és a központi bankot ellenőrizni lehessen.
A gazdasági kritériumok teljesítése a joginál erősebb feltételek bizonyult. Végül 1999-ben csak 11 tagállam vezette be az eurót, Görögország csak két év múlva teljesítette az előfeltételeket, Dánia és Anglia nem kívánt részt venni, Svédország pedig már korábban sem vett részt a bevezetést megelőző árfolyam-mechanizmusban.
Az országjelentés alapvetően pozitív
Magyarország jelentős lépéseket tett a gazdasági és monetáris unióra vonatkozó közösségi jog alkalmazása terén – derül ki az Európai Bizottság által készített legújabb országjelentéséből. Az értékelés szerint a közösségi vívmányoknak történő teljes megfelelés érdekében tett előrelépés volt 2001 júniusában a Magyar Nemzeti Bankról szóló új törvény elfogadása, amely tovább erősítette a jegybank függetlenségét.
A múlt év decemberében eltörölték a jegybank által a központi költségvetésnek nyújtott hitel lehetőségét. Az új jegybanktörvényt megelőzően módosultak a jegybank profitjának és veszteségének elosztására vonatkozó szabályok is, így a jegybank által közvetlen finanszírozásra már nincs lehetőség.
Annak érdekében, hogy a közösségi jognak megfelelően megszűnjön a közszféra kivételezett helyzete a pénzintézeteknél, módosult a lakástakarék-pénztárakról szóló 1996. évi törvény, megszüntetve a magyar állampapírok által élvezett preferenciát a pénztárak portfóliójában.
