Miben egyezünk, miben nem?Az ipari termékek kölcsönös vámcsökkentésének mértékéről és ütemezéséről már megállapodtak, ám az agrártermékek kereskedelménél továbbra is eltér a vélemény az alkalmazandó kedvezmények mértékéről és feltételeiről. További egyezetés szükséges a szabadkereskedelmi megállapodás általános feltételeiről és a származási szabályokról is.
Egy újabb lépéssel közelebb került Magyarország és Jugoszlávia a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás megkötéséhez. Október 16-án Budapesten tárgyalt Boran Karadzsole szövetségi külgazdasági miniszterhelyettes Balás Péterrel, a Külügyminisztérium helyettes államtitkárával.
Az eddigi szakértői tárgyalások, amelyeket még április végén kezdtek meg Belgrádban, részeredményeket már hoztak, ám maradt néhány nyitott kérdés. Abban egyeztek meg, hogy a vitás kérdésekről két héten belül szakértői egyeztető tárgyalást tartanak. Ezen várhatóan a még vitatott kérdéseket is lezárják, és hamarosan aláírják a szabadkereskedelmi megállapodást.
Nemcsak készáruA tervek szerint létre jöhet a két ország között gyártási kooperáció vagy bérmunka-együttműködés is, nevezetesen az elektromos termékek gyártása, az élelmiszeripar és a járműgyártás területén.
Tovább bővül a bilaterális forgalom
A múlt évben 60 százalékkal nőtt a Jugoszláviába irányuló magyar kivitel. Az onnan érkező behozatal értéke megduplázódott, ám így is tetemes maradt a magyar többlet.
Idén az első nyolc hónapban a magyar-jugoszláv forgalom tovább bővült. Elsősorban a magyar kivitel értéke nőtt, míg a behozatal jóval kisebb ütemben emelkedett. Ennek eredményeként nemcsak fennmaradt a kétoldalú forgalomban a magyar kiviteli többlet, hanem tovább nőtt, és meghaladta a százmillió eurót.
Átmenetileg is jó nekünkMagyarország készül az uniós tagságra, és ezzel egy időben a maga számára legkedvezőbb kereskedelmi feltételeket szeretné kialakítani az addig hátralévő időszakra – jelentette ki Martonyi János külügyminiszter. Ez pedig – többek közt – újabb szabadkereskedelmi megállapodások kötésével tehető meg.
A forgalomnövekedés javunkra szolgál
Magyarország számára fontos, hogy újabb országgal kössön szabadkereskedelmi egyezményt. Az utóbbi évek tapasztalatai szerint egy ilyen megállapodás jelentősen hozzájárul a kétoldalú kereskedelmi forgalom növekedéséhez, mivel jelentős vámelőnyt nyújthat a két ország vállalatainak.
A kormány által a közelmúltban jóváhagyott külgazdasági stratégia továbbra is az áruk és a szolgáltatások exportjának bővítését, a közvetlen külföldi befektetések elősegítését, a magyar tőkekivitel támogatását, valamint belső piac – esetenként szükségessé váló – védelmét szorgalmazza.
Annak ellenére, hogy a világgazdaságban mutatkozó lassulás – piacszűkülés és exportcsökkenés – egyelőre nem veti vissza érdemben a magyar külkereskedelmet, nem árt az óvatosság. A szabadkereskedelmi megállapodások révén kialakuló pozíciójavulás pedig jól jöhet a világgazdasági konjunktúra lassulása idején is.
Egy pozitív példa: Horvátország
Idén lépett életbe a kétoldalú szabadkereskedelmi megállapodás Horvátországgal. Azóta jelentősen bővült a két ország közti áruforgalom, különösen az agrártermékek exportja. Az első nyolc hónapban a Horvátországba irányuló magyar kivitel értéke harmadával, 118 millió euróra emelkedett a tavalyihoz képest, míg a behozatal csupán hatodával bővült.
Jövőre a szabadkereskedelmi megállapodás további könnyítések életbe léptetését irányozza elő, s ez további lendületet adhat a forgalom növekedésének. Így teljes lesz az ipari termékek kereskedelmében, valamint bővül a magyar agárexport kedvezményeinek mértéke, illetve meghatározott cikkekre mind nagyobb kedvezményes kvóták vonatkoznak.
A CEFTA feszültségekkel terhes
A Közép-európai Szabadkereskedelmi Társulás (CEFTA) hat tagországával folytatott magyar kereskedelem idén újra szufficitessé vált. A nyolchavi kereskedelmi aktívum megközelítette a százmillió eurót, holott egy évvel korábban még ugyanekkora volt a passzívum értéke.
Az agrárkereskedelem területén hagyományosan jelentős nézetkülönbségek vannak a CEFTA-tagállamok között. A feszültségek főleg kétoldalú vámintézkedésekben öltöttek testet. Alkalmanként egy-egy tagország felfüggesztette a kedvezményes CEFTA-importvámok alkalmazását más államokkal szemben. Eddig azonban a problémák megoldhatónak látszottak, mivel a vitatott területek a teljes CEFTA-n belüli forgalom kevesebb mint tíz százalékát érintették.
Már a létét is megkérdőjelezik
Ehhez képest azonban némiképp váratlanul a CEFTA október 10-én és 11-én, Bukarestben tartott vegyes bizottsági ülésén a résztvevők írásba foglalták, hogy ezentúl bilaterális alapon lehet intézni az agrárkereskedelmi megállapodásokat. Ezzel a döntéssel viszont egyfajta korszakhatárhoz érkezett a szervezet. Eddig ugyanis a megállapodásokat konszenzuális alapon kezelték, azaz gyakorlatilag minden tagország vétójoggal rendelkezett.
A mostani megoldás nyomán viszont Magyarország, Szlovákia és Csehország egymás között folytathatja az agrártermékek forgalmának liberalizációját, míg Románia, Lengyelország, Bulgária és Szlovénia ideiglenesen lemond az e területre vonatkozó kedvezmények szélesítéséről. Ez valójában azt a kérdést veti fel, hogy a többi területen fennmarad-e CEFTA-n belüli kapcsolat, vagy pedig e lépés nyomán a szervezet léte kerül veszélybe.
