Szeptember 20.
Végtelen Igazság – készen a háborúra. Bush elnök a XXI. századi első háborújának nevezte az USA terroristaellenes, Végtelen Igazság névre hallagató ellentámadását. Az Öbölbe több mint 100 harci repülőgép érkezett már – így valószínűleg az első felvonásban egy kiadós bombatámadásra készül Amerika. Ezt a Guardian szavai szerint „eddig példa nélküli” gazdasági, diplomáciai és politikai hadjárat követi. Ezenkívül repülőgép-anyahajókat, tengeralattjárókat és tengerészeket csoportosítanak át a térségbe. Amerikai különleges alakulatokat, a francia idegenlégiót és orosz, illetve német speciális csapatokat is mozgosítottak már. Pakisztáni diplomáciai források szerint az USA tárgyalásokat kezdett az ország etrületének tizedét felügyelő tálibellenes afgánokkal.
Bin Ladent felszólították Afganisztán elhagyására. A tálib vezetés arra kérte Oszama Bin Ladent, hogy önként távozzék az országból – állítja az afgán állami hírügynökség. A bejelentésre a több száz tagú iszlám papság találkozójának végeztével került sor. Nem szabtak azonban határidőt Bin Laden számára, és így kétséges, hogy a bejelentés mennyire lesz képes eltántorítani Bush elnököt az ellencsapástól. A fordulat az is érdekes, mert egyes feltételezések szerint Bin Laden a tálib kormány legjelentősebb pénzforrása.
Nyomozás. Az FBI 19 feltételezett gépeltérítőt nevezett meg – egytől-egyig arabokat. Ám közülük jó néhányról a szaudi hatóságok azt állítják, hogy élő emberek. A gépeltérítők minden valószínűség szerint ártatlan emberek papírjait használták fel a támadás során, így azonosításuk nehézkes. A feltételezések szerint a terroristák egy része jemeni, illetve szaudi volt, ezekben az arab országban pedig különösen erős Bin Laden támogatottsága. Az FBI ezenkívül a feltételezett gépeltérítők bankszámláit és a támadással kapcsolatos pénzáramlást vizsgálja, illetve az események finanszírozóját igyekszik federíteni. Eddig 115 embert vettek őrizetbe a támadás miatt.
Gazdasági segítség Pakisztánnak. Az USA gazdasági segélycsomagot kínál Pakisztánnak, ezzel is támogatva a fennálló katonai kormány Bin Laden és a tálib rezsim elleni lépéseit. Jelenleg folynak a tárgyalások, valószínűleg a támogatók között lesz Nagy-Britannia, az EU, Japán, a Nemzetközi Valutaalap, a Világbank és az Ásziai Fejlesztési Bank.
Őket arra kéri az USA, hogy enyhítsék Pakisztán összesen 37 milliárd dolláros adósságterhét, amelynek jelentős részét a következő hetekben kellene visszafizetnie, és ütemezzék át a törlesztést. Ezenkívül az USA szeretné, ha az IMF 596 millió dollár gyors hitelt és egy több milliárd dolláros, alacsony kamatú, hosszabb távú hitelkeretet is megszavazna Pakisztánnak. (Nem könnyű az IMF helyzete, hisz az nehezen állítható, hogy Pakisztán mindent megtenne költségvetési bevételeinek növelésére: az ország lakosságának csak két százaléka fizet adót, és az állami intézményekben jelentős a korrupció. Ám ezekről a tényekről most valószínűleg megfeledkeznek.)
Japán már tegnap pénzügyi segítséget ajánlott fel Pakisztánnak és Indiának az USA-val való együttműködésük jutalmaként. Japán a két ország támogatásával 1998-ban hagyott fel, ugyanis ellenezte nukleáris fegyvereik tesztelését.
Röviddel azután, hogy a Szovjetunió 1979-ben megtámadta Afganisztánt, az USA 3,2 milliárd dolláros csomagot ajánlott fel Pakisztánnak az ellenállási mozgalom támogatására. A források a kilencvenes évek elejére kiapadtak, Amerika ugyanis ellenezte a nukleáris kutatásokat. A 140 milliós ország egyharmada szegénységben él.
Növekvő feszültség Pakisztánban. Gen Musharraf pakisztáni elnök szerint országának most kell a legnagyobb válsággal szembenéznie az 1971-es elvesztett háború óta, amikor is ketté szakadt, és megalakult Bangladesh. „Pakisztán érdeke, hogy katonai segítséget nyújtson az USA-nak. Honfitársaim, higgyetek nekem” – mondta az elnök tévébeszédében.
Mindeközben a pakisztáni papság egy esetleges amerikai támadás esetére újra szent háborúra szólította fel az embereket. Az iszlám iskolákban tanuló diákság támogatja a törekvéseket.
Menekültek tízezrei. Afgánok tízezrei menekülnek az újra lezárt határok felé lóháton, teherautókon vagy gyalogosan. Az ENSZ humanitárius katasztrófára figyelmeztet. Nagy-Britannia 25 millió font segélyt ajánlott fel az afgán menekültek számára. Az ENSZ másfél millió menekültre számít, várhatóan körülbelül egymillióan Pakisztánt, 400 ezren Iránt, a többiek pedig Tadzsikisztánt és Türkmenisztánt választják célországul. A britek által felajánlott összeg az ENSZ szervezetei révén jut el a menekültekhez, illetve az őket befogadó szomszéd országokhoz.
A tálibellenesek panaszkodnak. Az Északi Szövetség, a tálibellenes afgán erőket tömörítő koalíció sérelmezi, hogy az amerikaiak velük nem konzultáltak az ország megtámadásáról. Az ellenzéknek körülbelül Afganisztán területének egytizede felett van hatalma, 45 ezer gerillaharcosból álló csapata a fővárostól északkeletre tartózkodik. „Az USA támadása segíthetne nekünk, hisz így lennének rakétáink és légi erőnk. Készek vagyunk. Ha az USA támadna, véget lehetne vetni a tálibok uralmának” – szögezte le az ellenkormány, amelyet a mai napig az afgán legitim kormányként ismer el a nemzetközi diplomácia, és Irán, Oroszország, India támogatását is élvezi. Az ellenzék soraiban azonban egyelőre nagy a bizonytalanság, ugyanis vezetőjüket, Massoudot alig egy hete ölték meg, miközben arab és belga tévéállomásoknak nyilatkozott.
Tárgyalások helyett támadás. „Elérkezett az akció ideje, nem húzzuk tovább a tálibokkal való tárgyalásokat” – jelentette ki tegnap Bush elnök, miután lejárt az afgánoknak adott haladék, és ők továbbra sem voltak hajlandóak kiadni Bin Ladent. Gen Musharraf pakisztáni elnök a televízióban elmondta népének, nem sikerült meggyőzniük a tálibokat, hogy adják át a világ legkeresettebb emberét az USA-nak vagy egy nemzetközi bíróságnak, így a Pentagon elrendelte több mint 100 harci gép küldését az Öbölbe.
A tálibok azonban szeretnék még húzni az időt. Tegnap kijelentették, hogy csakúgy, mint a múltban számos alkalommal, most is készek tárgyalni az USA-val. Az USA azonban nem kér a szavakból, tetteket akar. Az amerikai vadászgépek minden valószínűség szerint Kuvaitban és Bahreinben állomásoznak majd. Ezenkívül az USA Pakisztántól kérte, hogy használhassa légterét és logisztikai támaszpontkét támogassa. Tadzsikisztánnal és Türkmenisztánnal azonban a jelek szerint nem kezdeményezett diplomáciai tárgyalásokat az USA. A szovjet háború idején a Vörös Hadsereg ebből a két országból indította támadásait.
Szeptember 19.
A pakisztáni muszlimok engedelmeskednek a dzsihádnak. Egy 35 iszlám csoportot tömörítő szervezet vezetője Pakisztánban azt mondta, ha a tálibok szent háborúra szólítanak fel az USA ellen, támogatni fogják őket. „Ha a tálib papság elrendeli a dzsihádot az amerikai agresszió ellen, akkor az egész iszlám világ támogatni fogja a háborút, beleértve Pakisztánt is.”
Irak tagadja az iraki szálakat. Tegnap Washingtonban egy magas beosztású tisztviselő azt állította, hogy a kémelhárítástól olyan információkat kapott, amelyek szerint az egyik gépeltérítő egy évvel ezelőtt iraki kémekkel találkozott. Az iraki külügyminsizter ma tagadta, hogy bármi közük lenne a támadáshoz.
A japán közlekedési minisztérium szóvivője ma azt közölte, hogy terrortámadás fenyegetheti az országban állomásozó amerikai erők központját, a Yokota bázist. A szóvivő szerint egy közel-keleti származású férfi egy kisrepülőt készül a Tokiótól 21 mérföldre délre elhelyezkedő bázisba kormányozni. Japán összes, szám szerint 80 repülőterét szigorúbb ellenőrzésre szólították fel, de eddig még semmi gyanúsat nem észleltek – adta hírül a Guardian.
Az FBI szerint hat gép eltérítése volt a terv. Az FBI 500 ügynöke dolgozik a múlt heti támadás felderítésén, több mint 40 ezer bejelentéssel foglalkoznak. Eddig 49 embert vettek őrizetbe. A jelenlegi feltételezések szerint eredetileg hat repülőgép eltérítését tervezték a géprablók. Az ötödik gép Bostonból Los Angelesbe indult volna, ám az utolsó pillanatban műszaki problémák miatt törölték. A nyomozóiroda szerint a hatodik, San Antonióba tartó gép eltérítését múlt hétvégére tervezték a terroristák.
Humanitárius katasztrófa? Tegnap éjjel menekültek újabb hulláma indult el az afgán határ felé. Az ENSZ megfigyelők a menekültáradat láttán humanitárius katasztrófától tartanak.
Bin Laden elbúcsúszott híveitől. Iszlámabádi források szerint Bin Laden tegnap Kabulban fogadalmat tétetett 500 hívével, hogy utolsó emberig harcolnak szellemi vezetőjükért, majd lovon ismeretlen, valószínűleg egyéb járművel nem megközelíthető helyre távozott.
Mullah Omar tálib vezető beszéde a papság előtt. „Rendszerünk az igaz iszlám rendszerek példája. Ez szálka azok szemében, akik országunk vagy vallásunk ellenségei, és valamolyen ürüggyel megpróbálják elpusztítani. A New York-i és a washingtoni támadásért Oszama Bin Ladent tenni felelőssé – csak ürügy. Nemcsak Afganisztánnak nincs ehhez elegendő forrása, hanem Oszama sem olyan befolyásos, hogy képes lenne egy ilyen támadást kivitelezni. Nem is engedélyeztük neki, hogy az afgánok földjét más országok elleni terrortámadásra használja fel Azt üzentük Amerikának, ha bármilyen bizonyítékuk is van Oszama ellen, adják át az Afgán Legfelsőbb Tanácsnak, vagy hagyják, hogy bármely három iszlám ország papsága döntsön az ügyben, illetve elfogadhatónak tartjuk azt is, hogy az 52 iszlám nemzetet reprezentáló Iszlám Konferencia megfigyelése alá helyezzék.” (Mullah Omar teljes beszéde >>)
Szeptember 18.
Mégsem lesz dzsihád? A tálibok most már tagadják, hogy szent háborút hírdettek volna az USA ellen, pontosabban egy vezető tálib hivatalnok úgy nyilatkozott az AFP hírügynökségnek, hogy csak akkor lesz szent háború, ha az USA bejelenti, hogy megtámadja Afganisztánt vagy bármely más iszlám országot.
Lehet, hogy kiadják Bin Ladent. A tálib kormány ma tárgyalt Oszama Bin Laden esetleges kiadatásáról. Dimplomáciai források szerint Afganisztán egy semleges muszlim országnak kiadná a szaudi születésű milliomost. „Oszama Bin Ladent alaptalanul gyanúsítják, és csak ürügy Afganisztán megtámadásához” – nyilatkozta mellesleg a tálib vezetés az ország hivatalos hírügynökségének. A tálibok korábban is kétségeiknek adtak hangot: lehetetlenség, úgymond, hogy Bin Laden Afganisztánból képes lett volna levezényelni a támadást. Eddig visszautasították azt is, hogy kiadják Bin Ladent, arra hivatkozva, hogy vendégként tartózkodik országukban, és nem muszlimoknak való átadása ellenkezik az iszlám dogmáival.
Az oroszok sajnálják az amerikaiakat. Jurij Shamanov egykori szovjet tábornok a Guardianben kijelentette, hogy sajnálja az amerikai katonákat. „Tízszer borzasztóbb lesz, mint Vietnám. Vietnám piknik Afganisztánhoz viszonyítva. A rakéták nem védenek meg, nincs ugyanis mit lőni” – utalt az ex-tábornok Afganisztán hegyes-sziklás domborzatára. Hat hét múlva mellesleg beköszönt a kemény tél is. Kuvaitban és Ománban gyakorlatoznak a brit csapatok.
Harcra készen a tálibok. A pakisztáni hadsereg szerint az afgánok 20-25 ezer harcost mobilizáltak a határ közelében, a Guardian forrásai szerint a teljes tálib sereg 20-40 ezer főre tehető. A sereg harmada önkéntes, külföldi – pakisztáni, üzbég, tadzsik, csecsen – iszlám harcosokból áll.Az afgánok fegyverzete számtalan régi orosz T-59-es és T-55-ös tank, 130-155 kaliberű tüzérségi fegyver, szintén szovjet „hagyatékként” három MIG repülő és a gerillaharcokhoz szükséges minden felszerelés.
A tálib papság szent háborút hirdetett az USA ellen, arra az esetre, ha Amerika támadásba kezd. Eszerint minden amerikai a harcosok legitim célpontjává válhat. Tegnap a tálib kormány a következő üzenetet küldte katonáinak: „Maradjatok egységben, és készüljetek az amerikai betolakodók elleni dzsihádra” – írja a Guardian.
A pakisztáni katonai kormány számára a legnagyobb kihívás saját belső ellenzéke. Tegnap az ország 50 legbefolyásosabb papja gyűlt össze, hogy kidolgozza az USA-ellenes kampányt, illetve a több ezer emberre tervezett demonstrációt. Oszama Bin Ladent iszlám hősnek titulálták, és elítélték az amerikai megtorlás tervét. „Úgy véljük, hogy Amerika célpontja nem Afganisztán vagy Oszama Bin Laden, hanem Pakisztán. Ez a háború ugyanis a muszlim világ ellen irányul, amelyben Pakisztán az egyetlen semleges hatalom – szögezte le Sami-ul Haq, az iszlám jobboldal főideológusa. – Nincs bizonyítékuk Bin Laden ellen. Az USA két kultúra között kíván háborút szítani. De a pakisztáni muszlimok ezt nem hagyják!”
Haqot egyébként az afgán tálib kormány jó néhány vezetője is mestereként ismeri el.
A pakisztáni lapok hangvétele különösen ambivalens: egyrészt megkísérlik figyelmen kívül hagyni a kormány USA-barát lépéseinek népszerűtlenségét, másrészt viszont nehéz elhallgatni a növekvő feszültséget. Az angol nyelvű Dawn forrásai szerint az országban már 50 amerikai titkos ügynök tevékenykedik, akik múlt csütörtökön és pénteken érkeztek, amikor „rejtélyes módon” lezárták az iszlámabádi repülőteret. A tekintélyes Jang arról számol be, hogy a pakisztáni erők teljes készültségben állnak, és a külügyminszter újfent bejelentette, hogy Pakisztán teljeskörű együttműködést kínál az USA-nak.
Az indiai lapok szintén amerikabarát hangokat pengetnek, és üdvözlik az ország részvételét az iszlám fundamentalisták ellen irányuló akcióban. Az Indian Express kiemeli, hogy 22 év rendületlen háborúskodása és az utóbbi négy év szárazsága következtében Afganisztán nem rendelkezik tartalékokkal, az emberek létkörülményei kezdetleges szintre süllyedtek. „A világ többi részével ellentetétben, ezek az emberek nem látták, hogyan omlik össze a World Trade Center, a tálibok ugyanis a tévét iszlámellenesnek nyilvánították” – írja az Indian Express.
Szeptember 17.
Tálib erők a pakisztáni határnál. A Reuters legfrissebb hírei szerint 20-25 ezer tálib gyülekezik a pakisztáni határnál, nagy fegyverarzenállal. Pakisztán szintén mozgosításokba kezdett a határnál. A tálibok megfenyegették a szomszédos országokat, hogy megtámadják őket abban az esetben, ha részt vesznek az USA megtorló akciójában. A nemzetközi légitársaságok elől a tálibok lezárták az afgán repülőteret.
A svájci ügyészi hivatal azt vizsgálja, hogy az ország bankjai kezeltek-e olyan számlákat, amelyek kapcsolatban hozhatók a terroristákkal közvetett vagy közvetlen módon. Tegnapi svájci lapok ugyanis azt közölték, hogy az egyik gépeltérítő a támadás előtt Svájcban időzött, ahol hitelkártyájával vásárolt két kést. Szintén svájci lapok jelentették azt is, hogy a luganoi székhelyű Al Taqwa Management Organization AG pénzügyi szolgáltató cég kapcsolatban áll Bin Ladennel. Svájc az év elején befagyasztotta a tálibokkal kapcsolatba hozható folyószámlákat az ENSZ nyomására.
Az Európai Unió vezetői, illetve a tagállamok külügyminiszterei pénteken Brüsszelben ülnek össze, hogy megvitassák, milyen támogatást nyújtsanak az USA-nak.
A World Food program bejelentette, hogy két hét múlva elfogynak élelmiszertartalékai Afganisztánban. A szervezet három millió embert támogat naponta az országban, az éhhalál szélén állók száma más források szerint hatmillióra tehető.
Afgán menekültek ezrei tartanak az ország határai felé. Az elmúlt 48 órában több mint ötezer afgán kísérelt meg átjutni a pakisztáni határon, ám a pakisztáni katonák a határátkelőhelyeken visszafordítják őket. Afganisztánnak 2500 kilométeres közös határa van Pakisztánnal.
Irán szintén lezárta afganisztáni határát, és megerősítette a határőrizetet. Tadzsikisztán, Üzbegisztán és Türkménisztán ugyancsak bezárta kapuit. Bár Afganisztánban nincs tévé, az afgánok a rádióból értesültek az USA szándékáról, ennek hatására egyre többen döntenek a menekülés mellett.
Az afganisztáni volt már eddig is a világ egyik legnagyobb diaszporája: 1979, a szovjet megszállás óta 6,2 millió lakója hagyta el az országot, közülük 2 millióan Pakisztánban, 1,8 millióan Iránban, továbbá Indiában, Ausztráliában és Nagy-Britanniában élnek.
Bin Laden és népes családja – négy felesége, rengeteg gyermeke és követői – tegnap Kandaharból Afganisztánon belül új helyre tette át főhadiszállását – adták hírül pakisztáni források. Bin Laden egyébként tegnap a Pro-Tálib Afgán Iszlám Hírügynökségnek eljuttattott faxában újra tagadta a terrortámadás elkövetését. „Fogadalmat tettem Mullah Mohammad Omarnak, a tálibok szellemi vezetőjének, amely nem hatalmaz fel rá, hogy ilyen támadásokat indítsak Afganisztánból” – áll a faxban. Ennek ellenére Dick Cheney amerikai alelnök tegnap nyilvánosság előtt megismételte erős gyanúját: „nem kétséges”, hogy a szaudi milliárdos áll az események mögött.
Olvassa el……háttéranygunkat:
Ki is az az Oszama Bin Laden?
Bin Ladennek Afganisztánban jó néhány bázisa van: a kandahari repülőtér közelében több száz követője él, egy kisebb tábor az Oruzgani hegyekben, és van egy harmadik főhadiszállása a délkeleti város, Jalalabad mellett. Egyes hiedelmek szerint Afganisztánt búvóhelyek egész láncolata hálózza be, ez még a szovjetek elenei gerillaháborúból maradt fenn.
Csak egy pacifista akadt a KongresszusbanAz amerikai kormányra nagy nyomás nehezedik, a közvélemény 84 százaléka támogatja a katonai megtorlást. A lakosság két harmada még akkor is támogatja az ellencsapást, ha a támadásokban ártatlan civilek halnak meg. A hétvégén legalább 35 ezer tartalékost hívtak be, a Pentagon pedig Tampában, floridai főhadiszállásán megkezdte az ellencsapás kidolgozását.
Az amerikai kongresszusban csak egy képviselő akadt, aki ellenezte a fegyveres erők bevetését a terroristák ellen. Barbara Lee California kilencedik körzetéből érkezett, amely többek között magában foglalja a Berkley egyetemi várost is. A Berkley Vietnám idején a háborúellenes mozgalom magva volt. Lee asszony 55 éves, fekete, csakúgy mint a körzet választóinak harmada. Lee asszony egyedüliként ellenezte azt is, hogy az USA csapatokat küldjön Koszovóba, 1998-ban pedig egyike volt annak az öt képviselőnek, akik ellenezték Irak megbombázását.
Háromnapos ultimátum. A pakisztáni delegáció ma ultimátumot nyújtott át az USA megbízásából az afganisztáni tálib kormánynak, hogy három napon belül adja ki a New Yorkot és Washingtont ért terrortámadás főgyanúsítottját, Oszama Bin Ladent. A tálib külügyminiszter, Wakil Ahmad Muttawakil arra a kérdésre, hogy egy amerikai csapás esetén mit tesznek, azt válaszolta, hogy tartják magukat korábbi álláspontjukhoz. (Azaz, akkor adják ki Bin Ladent, ha bebizonyosodik, hogy ő áll a merényletek hátterében.) „Felelősek vagyunk minden országunkban élő biztonságáért” – idézi a tálib minisztert a Guardian.
Egyes források szerint az USA már egy új afgán kormány felállítására dolgoz ki terveket. Az egyik jelölt az 1974-ben száműzött, azóta Rómában élő király, Zahir Shah. A másik potenciális jelölt Burhanuddin Rabbini, az ország szintén elűzött elnöke – a kilencneves évek közepén elején a tálibok száműzték -, akit az ENSZ például továbbra is Afganisztán legitim elnökének tart.
Polgárháborús veszély Pakisztánban – írja a Guardian. Miután a Pervez Musharraf katonai kormány támogatásáról biztosította az USA-t, megnőtt annak az esélye, hogy az ország iszlám fundamentalistái belviszályt robbantsanak ki. Az atombombával rendelkező Pakisztán instabilitása, esetleges összeomlása, iszlám fundamentalista csoport kormányra kerülése az egész világ számára fenyegető.
