Ki tudja, hogyan érte el a Microsoft, hogy június végén a fellebbviteli bíróság megsemmisítette Thomas Penfield Jackson bíró első fokon hozott ítéletét, miszerint a céget két részre kell választani? És ki tudja, mekkora lobbizás lehet a mögött, hogy az első fokra visszadobott ügyben most az amerikai Igazságügyi Minisztérium lemondjon a feldarabolásról mint a versenyellenes magatartás elleni megoldásról? Az tény, hogy Bill Gates az utóbbi években folyamatosan húzta az időt, reménykedve egy republikánus kormányzatban és egy ezzel járó kedvezőbb ítéletben. A taktika, úgy tűnik, bevált.
A per legfontosabb állomásai2001. szeptember 6.
Az Igazságügyi Minisztérium bejelentette, hogy nem ragaszkodik a Microsoft feldarabolásához.
2001. június 28. A fellebbviteli bíróság semmisé nyilvánítja a feldarabolást elrendelő elsőfokú ítéletet.
2001. február 27. A másodfokú bíróság meghallgatja a Microsoft fellebbezését.
2000. szeptember 26. A Legfelsőbb Bíróság nem veszi át az ügyet.
2000. június 7. Jackson bíró elrendeli a Microsoft két részre darabolását.
2000.április 28. A kormány a Microsoft két részre vágását javasolja.
2000. április 3. Jackson bíró ítélete szerint a cég vétett a trösztellenes törvény ellen.
2000. április 1. A megegyezési tárgyalások megrekednek.
1999. november 5. Jackson bíró ténymegállapítása szerint a Microsoft az ügyfelek, a riválisok és más cégek kárára élt vissza gazdasági erőfölényével.
1999. március 30. Peren kívüli egyezség körvonalazódik.
1999. február 26. Szünetel a per.
1998. október 19. Kezdetét veszi az érdemi munka.
1998. május 18: Antitröszt per indul a Microsoft ellen. Az Igazságügyi Minisztérium és 19 állam azzal vádolja a szoftveróriást, hogy piaci erőfölényét versenytársai elnyomására használta.
Bár a feldarabolást az Igazságügyi Minisztérium legfrissebb döntése értelmében véglegesen megúszták, annak újratárgyalására nem kerülhet sor, hogy a Microsoft magatartása egyáltalán versenyellenesnek tekinthető-e. A cég ugyanis monopol pozíciót szerzett az operációs rendszerek piacán, ez pedig ütközik az amerikai antitröszt törvénnyel. Tehát szankció is jár érte.
Hogyan tovább?
Az Igazságügyi Minisztérium közleményéből kiolvasható, hogy gyors és hatékony megoldást akar az ügyben. Feldarabolás helyett azt szeretné, ha a bíróság ítéletben szabályozná a Microsoft üzleti magatartását. Hasonlóan, ahogy Jackson bíró azt legutóbb megtette.
A cég jövő pénteken találkozik Colleen Kollar-Kotelly bírónővel, akinek az ügyet visszautalták, valamint a felperes minisztériummal és 18 állam képviselőivel, akik eredetileg a pert indították. A minisztérium arra kérte a bíróságot, hogy az iparág legfrissebb fejleményeit is vizsgálja meg az újratárgyalás során, különös tekintettel arra, hogy a feldarabolás lehetősége kiesett a büntetések közül. Erre azért van szükség, mert a Microsoft legújabb operációs rendszere, a Windows XP is a támadások kereszttüzébe került, miután itt is számos szolgáltatást építettek egybe, ami sérti a versenyszerető amerikaiakat.
Reakciók
A Microsoft csak szűkszavúan kommentálta a döntést. “Azon vagyunk, hogy az ügy további fejleményeit és vitás kérdéseit mihamarabb tisztázzuk” – nyilatkozta a CNN-nek a cég kommunikációs felelőse.
A felperes államok racionális lépésnek ítélik a minisztérium döntését. Iowa állam képviselője szerint: “a cél az volt, hogy gyors, hatékony, és biztos gyógymód szülessen az ügyre, és a tegnapi döntés ennek megfelelő volt”. A minisztérium egyik tanácsosának nyilatkozata is jól jellemzi azt, hogy mekkora jelentősséggel is bír az ügy: “reménykedünk, hogy a Microsoft pernek most egy egész életre szóló jó megoldása születik”.
A részvénypiacok mindenesetre nem valami jól fogadták a tegnapi eseményt: a Microsoft árfolyama 1,72 dollárt, azaz majdnem 3 százalékot esett az éjjel, de vele együtt zuhant a többi szoftvercég árfolyama is. Elemzők szerint a minisztériumi döntés nem jelent rövid távú megoldást a cég problémáira, így az árfolyam emelkedésére még várni kell.
