A tömeges külföldi munkavállalás legnagyobb akadálya, hogy a magyar lakosság mindössze 10 százaléka tud idegen nyelveket. Legtöbben az angolt és a németet beszélik, többségük nyelvismeretének szintje azonban nem éri el a munkavállaláshoz feltétlen szükségest. Már csak azért sem ürül ki az ország, mert ugyan a fiatalok szívesen mennek külföldre tanulni és dolgozni, ám néhány év múlva hazatérnek. Természetesen csak a magasan kvalifikált, felsőfokú végzettségűeket fogadják tárt karokkal, a szakmunkások és betanított munkások, akiket ugyan foglalkoztatnának alacsonyabb beosztásban, kevésbé készek arra, hogy szülőföldjüktől távol dolgozzanak.
Magyarország legfőbb nemzetközi versenyelőnyét a kreatív és jól motiválható, képzett munkaerő jelenti, ezt a munkaerőt keresik külföldön, valamint a Magyarországon gyökeret vert multinacionális vállalatok is. A külföldi munkavállalás azok számára lehet egyszerűbb, akik már eleve ilyen globális multinacionális vállaltoknál dogoznak. A fejlett ipari országokban a munkaerő már nehezebben motiválható anyagilag, ezért szívesen hívnak külföldi munkára magyar vállalkozókat a multik. A kutatások egyébként azt is bebizonyították, hogy a legnagyobb igény a kutatókra, fejlesztőkre van. Az agyelszívásban jelentős szerepe van az Egyesült Államoknak, becslések szerint jelenleg mintegy 5-6 ezer magyar dolgozik külföldön, és évente ez a szám 3-5 százalékkal nőhet.