1989. Érden megalakul a Globex Tervező és Beruházó Kft. 11,9 millió forintos törzstőkével, amelyet a korábban Németországban élő, majd onnan a rendszerváltáskor hazatérő egykori filmgyári szakember, Vajda László és két német társa alapít. A cég fővárosi luxusingatlanok építésére szakosodik, s 1993-ig részben az a Leumi Bank finanszírozza, amelynek ügyvezetője akkoriban a közgazdász végzettségű Vellai Györgyi.
1991. A Globex Tervező és Beruházó Kft. részvénytársasággá alakul.
1993. Háromszázmillió forintos törzstőkével létrejön a Globex Holding Rt. Ebben az évben alakul meg a Globex Brókerház, majd a Globex Értékpapír Forgalmazó Rt., amelynek vezérigazgatója Vellai Györgyi lesz. Piacra dobják a Rezidencia befektetési jegyet, amelyből 1,5 milliárd forintos bevételre tesz szert a társaság.
1994. Ötvenezer forintos indulótőkével létrejön a Globex Befektetési Szövetkezet. Egy joghézagot kihasználva dolgozzák ki a szövetkezeti üzletrész konstrukciót, s annak révén milliárdos értékben jutnak kárpótlási jegyekhez. A tőzsdén a névértéke 30 százalékát érő kárpótlási jegyeket a Globex 172 százalékos árfolyamon fogadja el fizetőeszköz gyanánt. A befektetők pedig 30 százalékos adókedvezményt igényelnek vissza befizetéseik után. Az adó-visszaigénylés miatt per robban ki az adóhivatal és a befektetők között. (Az ügyben a Legfelsőbb Bíróság 1998-ban hoz precedens értékű pert, kimondva: jár az adókedvezmény. A konstrukció 4 milliárd forintos terhet ró a költségvetésre.)
1995. Egy könyvelési trükkel a 300 milliós törzstőkét 3,1 milliárd forintra emelik.
1996. Létrejön a német hídfőállás, a Globex Holding Deutschland. Megalakul a Globex Press. A sajtóportfólió kezdettől fogva veszteséget termel. A 32-36 százalékos hozammal kecsegtető Globex 1996-os kötvényt 1 milliárd forintos értékben jegyezik le a befektetők. Ehhez az évhez kapcsolódik a Rózsakert bevásárlóközpont megvalósítása és több jelentős balatoni építkezés.
1997. Megkezdődik a mélyrepülés, jön a végül letartóztatásban kiteljesedő bukás.
