800-900 milliárd forint választási előkészületekre a kormánytól (-1)
Ha a honpolgár még nem süllyedt teljes apátiába, némi kíváncsi természettel áldotta meg a sors, no és ugye konyít valamit a pénzügyekhez (azaz tudja értelmezni a nagyon sok nullát), akkor mindig izgalommal szemléli a választási ciklus végét, amikor igazi csemegékre lehet bukkanni a kormány háza táján. Ebben segített most a Népszabadság cikke, amely kis összefoglalót közölt a kormány választások előtt tett hangzatos, ám meglehetősen drága ígéreteiről. Csak a napilap gyűjtését követve egyszerű számológéppel 800-900 milliárd forintnyi fejlesztéssel (ez az a sok nulla…), támogatással lesz gazdagabb az ország, ha mindaz megvalósul, amit választott politikai elitünk beígért nekünk. Már amennyit ebből pontosan számszerűsíteni lehet.
Félreértés ne essék, nem haszontalan dolgokra megy a pénz – egészségügy, foglalkoztatottság javítása, nyugdíj, oktatás, infrastrukturális fejlesztések, mezőgazdaság -, tulajdonképpen örülhetünk is annak, hogy van pénze az országnak az igazán fontos kérdésekre. Azaz nekünk, hiszen itt adóforintokról van szó. A közgazdasági elméletek már rég felfedezték, hogy a gazdaság, a fellendülések és visszaesések nem vizsgálhatóak az úgynevezett politikai cikluselmélet nélkül. Ez pedig nem mond ki mást, mint amit az utóbbi tíz esztendőben mi is láthattunk: érzékelhetően bőkezűbbé válnak a kormányok, ahogy jönnek a választások. A legfeltűnőbben és a legamatőrebb módon ezt az első kormány csinálta (akkoriban a kormánytagokat csak ollóval a kezükben, valaminek az avatása közben lehetett látni), de a játékból nem maradtak ki szocialisták sem, négy évvel ezelőtt. A legprofibb azonban minden bizonnyal a Fidesz, hiszen most tudatos büdzséfejlesztés és taktikázás (kétéves költségvetés és százmilliárdok átvitele egyik évről a másikra) és remek érzékkel végrehajtott időzítés folyik. Ismételten az adófizetők pénzéből. A túl nagy költekezés azonban könnyen visszaüthet: komoly megszorításokat vonhat maga után. Persze csak ha már túlvagyunk a 2002-es választásokon.
Módosul a lakástámogatási rendszer, ám nem úgy, ahogy azt sokan szerették volna (+1)
Az egész ország erről beszélt, összedugták fejüket az emberek és suttogva kérdezték egymástól: te is hallottad? Gyorsan járt ugyanis körbe az az értesülés, hogy a kormány változtatni kíván a lakástámogatási rendszeren, mégpedig úgy, hogy megnöveli a kamattámogatást, azaz még olcsóbbá teszi a hiteleket. Nyolc százalékról ötre csökkent volna a fizetendő kamat – legalábbis a pletykák szerint -, ami aztán még attraktívabbá tette volna a lakáshoz jutásnak ezt a formáját. Hiába lobbiztak azonban a bankok – Oszlányi Zsolt, az OTP Bank illetékese minden elképzelhető fórumon a kamatcsökkentés előnyeiről beszélt -, a kormány valószínűleg másképp fog dönteni mai ülésén.
Inkább a kamattámogatás futamidejét növelik meg (15 vagy 20 évre a mostani 10 helyett), emelik az igénybevehető adókedvezmény mértékét, és a sima jelzáloglevelek kamattámogatására fordítanak forrásokat. Azaz inkább annak a banki lehetőségnek a könnyítése várható, amelyik szélesebb körnek teszi lehetővé a pénzhez jutást, hiszen a nyolcszázalékos lakáshitel meglehetősen szigorú követelményeket állított fel. Nem hisszük, hogy morgolódni kellene most, hiszen a kormány támogatásával viszonylag megfizethető finanszírozási forma áll rendelkezésre, ha valaki lakást szeretne venni. Persze annak, akinek van hozzá sok százezer forintos havi jövedelme. És hogy mi van a szegényebbekkel? Nekik marad a már nem annyira impozáns bérlakásépítési program…
Alan Greenspan ma ismét az amerikai gazdaság jövőjéről beszél (0)
Akárcsak a múlt hét szerdáján, Alan Greenspan, az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed elnöke ma ismét beszédet mond a kongresszus előtt. A téma immáron szokásosnak tekinthető: milyen gyorsan várható a gazdaság fellendülése, és mennyire hajlandó a Fed ennek érdekében tovább mérsékelni a kamatokat? A befektetők szokás szerint árgus szemekkel nézik majd a híradásokat, a mester szavának ugyanis igen nagy súlya van. “Mit lát Ő, amit mi nem?” – foglalja össze sokatmondóan a Bloomberg az amerikai elemzőket jellemző kíváncsiságot.
Greenspan idén 2 százalékos GDP növekedést vár az USA-ban, jövőre pedig hármat. Hozzáteszi azonban – és ez az, aminek a piacok nagyon nem örülnek -, hogy amennyiben a fellendülés később kezdődik csak el, akkor a Fed hajlandó újabb kamatcsökkentésekre. Csak később? – lepődtek meg a gazdasági szereplők, hiszen így sokak számára érthetetlen, hogy mi végre is volt az idei hat kamatcsökkentés és a sok milliárd dolláros adóvisszatérítés, ha a gazdaság nem is élénkül tőle. Greenspantől sokkal többet várnak, mint ami racionálisan várható lenne. Azt ugyanis, hogy vezényszavára ismét felfelé induljon az amerikai gazdaság szekere. Ha már ő is bizonytalan, és varázsszerei nem működnek egy csapásra, akkor tényleg nagy lehet a bizonytalanság.
