Ellehetetlenítette az ÁB-Aegon „Vállalati gondoskodás” elnevezésű termékét a PSZÁF – mármint ami a konstrukció nyilvánvaló előnyeit jelenti. Azt ugyanis a társaság eddig kockázati életbiztosításként hirdette – és ez ellen a felügyeletnek sem volt kifogása -, ám most kiderült: ez a termék igenis befektetéshez kötött életbiztosítás.
ElőzményekMásfél hónapja a pénzügyminiszter kérte az adóhatóságot, vizsgálja ki, hogy a Vállalati gondoskodás elnevezésű biztosítás alkalmas-e adókikerülésre. Az adóhatóság alig egy hét múlva a rendeltetésszerű joggyakorlás elvével ellentétesnek ítélte a biztosítást, és arról határozott: megvizsgálja, keletkezett-e adóhiány a biztosító több mint száz érintett vállalati ügyfelénél. Az Adó és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) azt sem zárta ki, hogy azok mintegy négyezer biztosított alkalmazottját is górcső alá veszi. E hír nyomán az ÁB-Aegon a Pénzügyminisztériumtól (PM) kért tájékoztatást; a tárca erre a felügyelet véleményével felelt.
A kifogásolt termékből egymilliárd forintnyi díjbevételre tett szert; ez a vállalatoknak kínált csoportos életbiztosítás bevételének mintegy harmada. Az ÁB-Aegon ugyanakkor a csoportos piac egyik legjelentősebb, valószínűleg a harmadik legnagyobb szereplője.
E besorolásnak pedig súlyos, forintokban mérhető következménye van. Míg az előbbire a személyi jövedelemadó (szja) törvény adómentességet mond ki, ha a munkáltató köti alkalmazottja javára, addig az utóbbihoz nem köthető ilyen előny.
Ha tehát a munkavállaló inkább pénzt szeretne, mint vállalati biztosítást, és kivonja abból a ráeső hányadot, az összeg a bérrel teljesen azonosan adózik. Azaz nem csupán a 11 százaléknyi egészségügyi hozzájárulást és a 40 százaléknyi adóelőleget kell levonni belőle – ahogy a biztosító az ügyfeleit tájékoztatta -, hanem 31 százaléknyi társadalombiztosítási, 3 százaléknyi munkaadói és 1,5 százalék munkavállalói járulékot is.
Meglepő döntés
A PSZÁF állásfoglalása nagyon is meglepő. Fennen hirdette ugyanis: nem indított vizsgálatot az ügyben, csupán tájékozódik. Ennek eredményeként viszont mégis súlyos ítéletet hozott, ami a terméket illető két évvel ezelőtti véleményének lényegében az ellentéte. Akkor a biztosító a piacra dobás előtt a konstrukciót megküldte a felügyeletnek.
A PSZÁF mindazonáltal cáfolja, hogy ellentmondásba került volna a két állásfoglalás. Álláspontja szerint a konstrukció változott meg időközben. Arról azonban, hogy ez mely ponton érhető tetten, nem kaphattunk tájékoztatást.
Értelmező tanulmányEz annál is inkább fontos, mert a biztosító egyetlen módon siet ügyfelei segítségére. Az Ernst & Youngtól elemzést rendelt meg, amelyből érvelési segédanyag kerekedett az adóhatósággal folytatandó vitához, s azt valamennyi ügyfelének postázta. Előzetesen megküldte a tanulmányt az APEH-nek is, igaz, az azóta nem reagált rá. A mintegy tízoldalas írás arról értekezik, hogy kockázati életbiztosításként hogyan is állja meg a helyét a termék adózási szempontból.
Ennél is érdekesebb azonban, hogy a mostani verdikt miképpen érinti az elmúlt két év szerződéseit. Kepecs Gábor, az ÁB-Aegon vezérigazgatója – maga is elismervén, hogy véleménye igencsak optimista – úgy tartja, hogy a felügyeleti vélekedés „jelen idejű”. Tehát mostantól lép életbe, és visszamenőlegesen nem érvényes.
Ha pedig a termék múltját nem érinti, akkor az az elmúlt években akár kockázati életbiztosítás is lehetett. Kepecs szerint az is volt, sőt, attól, hogy a felügyeleten most befektetéshez kötött terméknek értékelték, tulajdonképpen még nincs kizárva, hogy most is az – utal a terminológiai homályra.
Indokolatlan versenyhátrány?
Ha az APEH az ügyfeleknél végül tényleg adóhiányt állapít meg, és annak befizetésére, valamint a bírság lerovására kötelezi őket, az adóhatóságot perelheti a vállalat. Amennyiben ez az út is sikertelen, a biztosító újból mérlegeli a helyzetet.
A vezérigazgató ugyanakkor egyértelművé tette: társaságuk semmilyen körülmények között nem hajlandó versenyhátrányt elszenvedni. Ha tehát a terméket nem kockázati életbiztosításként adóztatja az APEH, maga a biztosító szorgalmazza a PSZÁF-nél, hogy más társaságok hasonló termékei is ilyen sorsra jussanak.
Ezzel tulajdonképpen a biztosító „csak” felveszi a kesztyűt, hiszen maga is egyik riválisa „jóvoltából” került terítékre. A hasonló – de a világért meg nem nevezett – termékek jövőjéről azóta az ÁB-Aegon is érdeklődött a pénzügyminiszternél, de csupán azt a választ kapta, hogy minden ilyen információ az APEH fennhatósága alá esik, és így adótitok védi.
Az ág is húzza?
Az ÁB-Aegon, illetve nyugdíjpénztára más szervezeteknek is szemet szúrt. A PSZÁF – igaz, a többi pénztárhoz képest szolid bírságra – 400 ezer forintra büntette az önkéntes és magánpénztárt, és százezerre az igazgatóság elnökét.
Legutóbb pedig a Gazdasági Versenyhivatal (GVH) versenytanácsa rótt a biztosítóra bírságot. Ráadásul szokatlanul magasat: több mint háromszorosát az eddigi legnagyobbnak.
A CSÉB Évgyűrűk életbiztosítással rendelkező ügyfeleknek tett új ajánlata döntésük tisztességtelen befolyásolására alkalmas – szól a hivatal egyébként idei első biztosítós verdiktje. Arról azonbannem tudott tájékoztatást adni a GVH, hogy miért éppen 10 millió forintra büntették a társaságot.
