Az egyes italok kedvelőinek tábora változatosan alakult az elmúlt tizenkét év során. Megduplázódott azok száma, akik különösen szívesen fogyasztják az ásványvizet, amely így a legnépszerűbb szomjoltó ital lett. Amíg ugyanis 1989-ben a válaszadók 29 százaléka ivott szívesen ásványvizet, addig idén már 61 százalék. Ez a mutató nagyobb, mint a gyümölcslénél mért 60 százalék. A felnőtt lakosságot reprezentáló 1000 fő személyes megkérdezésével idén is feltárta az étkezési szokásokat a GfK. Az intézet megalakulásának éve, 1989 óta kétévenként elvégzik ezeket a kutatásokat, amelyek lehetővé teszik a fogyasztási trendek felismerését. Az ásványvíz mellett továbbra is közkedvelt ital a szóda, amit a megkérdezettek 52 százaléka iszik szívesen. Hasonló a szénsavas üdítőitalok kedvelőinek aránya, ami tizenkét év alatt 25 százalékkal növekedett. Említést érdemel a szörp is, 40 százalékos mutatóval. Akik viszont szeretik, azok rendszeresen isszák, hiszen a heti átlagos gyakorisága 1,5 nap. A különösen kedvelt italok közé a válaszadók 30 százaléka sorolja a sört. Ez a tizenkét évvel korábbi 34 és a tavalyelőtti 27 százalékhoz képest egyenletes képet mutat.A fogyasztás gyakoriságába szintén sok változás történt. Egy magyar felnőtt hetenként átlagosan 2,7 napon fogyaszt ásványvizet, és majdnem ugyanannyiszor szódát. Az ásványvíz szerepe jelentősen erősödött, hiszen a tizenkét évvel ezelőtti heti átlag még csak 1,4 nap volt. Gyümölcslét gyakran isznak ugyan, de keveset. A heti 1,9 napi átlagos mutató csökkenő trendet mutat az 1989-es 2,4-hez képest. Ez a szomjoltó ital azonban így is előkelő helyen áll a szomjoltó italok között. A szénsavas üdítőital helye is javult az étkezési szokásokon belül. Ezévi mutatója 1,7 nap/hét. Így is 30 százalékkal gyakrabban isszák idén, mint az első felmérés idején. A sörivás gyakorisága egyenletesen csökken. A tizenkét évvel ezelőtti hetenként 1,2 napról 0,5-re ment vissza. Az étkezési szokások változásai a szomjoltó italoknál az új divatok, mentalitás, háztartások költési szerkezete mellett a vásárlóerő új irányokba történő áramlását is jelentik. S ezzel együtt a piaci részesedések növekedését vagy csökkenését. Például a háztartások tavaly sörre 36,8 milliárd forintot adtak ki, szénsavas üdítőitalra 23,6-ot, gyümölcslére 17,7-et, ásványvízre pedig 13,3 milliárdot. Ez együttesen meghaladta a 100 milliárd forintot, ami a múlt évi forró nyár következménye is. Ha az idei első négy hónap trendjei folytatódnak, akkor 2001-ben a magyarországi háztartások szomjoltó italokra 80 milliárdot adnak majd ki. Szomjoltó italok kedveltsége. A válaszadók hány százaléka sorolja az általa különösen szívesen fogyasztott élelmiszerek közé. (lásd. a mellékletben)
