Hogyan csökkenthetjük a befektetői kockázatot, hogyan gazdagodjunk meg, miközben megtartjuk az állásunkat, miért alapítsunk céget, és hogyan építsünk ki erős vállalkozást?
„Az a szó, hogy befektetni, mindenkinek mást jelent. Valójában a gazdagok másképpen fektetnek be, mint a szegények, és megint másként a középosztálybeliek. A gazdag papa befektetési tanácsai hosszú távra szóló útmutató bárki számára, aki gazdag befektető akar lenni, és olyanba akar befektetni, amibe a gazdagok. Mint azt a könyv címe is mondja, a könyv csupán tanácsokat ad, mint egy jó „útmutató”, de nem nyújt garanciát… mint ahogyan gazdag apám se nyújtott nekem garanciát… csupán az utat mutatta meg.” – Robert T. Kiyosaki, befektető, író, tanár
„Háromféle pénzügyi tervünk lehet; egy az anyagi biztonsághoz; egy a kényelmes élethez; egy pedig ahhoz, ahogyan gazdagok lehetünk. A Gazdag papa befektetési tanácsai azt a pénzügyi tervet mutatják be, amely szerint gazdagok lehetünk.” – Sharon L. Lechter okleveles könyvvizsgáló.>>Megrendelem.
Manapság a munkahelyeken egyre gyakoribb, hogy a feladatokat projektek formájában osztják ki. A gazdasági élet bármelyik területéről legyen is szó, az erősödő versenynek köszönhetően mind nagyobb szükség van sikeres projektmenedzserekre. Ha legjobb tudásunk szerint menedzselünk egy projektet, nemcsak időt nyerünk, hanem nyereségesebbé válunk versenytársainknál. Ez a könyv éppen ebben segít: útmutatást nyújt a projektmenedzseri készségek fejlesztéséhez, azaz a tervezés, célkitűzés, kivitelezés, időbeosztás, minőségellenőrzés és értékelés eredményessé tételéhez.>>Megrendelem.
A hetvenes évek második felében nyilvánvalóvá vált, hogy az évtizedek óta folytatott inflációs monetáris politika lehetőségei kimerültek, a továbbiakban a teljes foglalkoztatottság elsősorban monetáris politikával való fenntartása már csak az infláció olyan felgyorsulásával lett volna lehetséges, amely középtávon akár a pénzrendszer szétzilálásával is fenyegetett. Miután a gazdaságpolitika addig ismert és használt fő eszköze az összkereslet szabályozása monetáris és fiskális politikával a továbbiakban már nem működött elfogadható hatásfokkal, a fejlett világ néhány országa hosszabb-rövidebb ideig még kísérletezett a keresletszabályozó monetáris és fiskális politikát kiegészíteni olyan eszközökkel, amelyek szélesebb körű és mélyebb állami beavatkozást jelentettek a piacgazdaság mechanizmusaiba (ár- és jövedelempolitika, fejlesztéspolitika stb.). A nyolcvanas évtized kezdetétől azonban a fejlett világ egyértelműen az ellenkező irányba fordult: a meghatározó országokban, mindenekelőtt Amerikában és Angliában végbement konzervatív politikai fordulatnak megfelelően, a gazdaság és a pénzügyi szféra gyorsuló deregulációjára és liberalizálására került sor; a kilencvenes évtizedben pedig a liberalizáció, a nemzetközi szervezetek erőteljes közreműködésével általánossá vált a fejlődő világban, benne a volt szocialista országokkal. Jelen tanulmány a pénz és a monetáris politika szerepének ezeket a változásait követi.
Jelen tanulmány a pénz és a monetáris politika szerepének ezeket a változásait követi..>>Megrendelem.
Vajon lehet-e a piac igazságos? Ildomos-e számon kérni a piacgazdaságtól – a csúf kapitalizmustól – magasztos erkölcsi elveket?Biztosíthatja-e a szabad piac a polgárok esélyegyenlőségét? Jelen írás keretét Friedrich August von Hayek elméleti rendszerének kritikai elemzése adja, célja pedig a piac és az igazságosság viszonyának (részleges) feltárása. A dolgozat mondanivalója a következő: a szabadpiac legalábbis mint társadalomszervező erő nem az egyetlen lehetséges alternatíva, az igazságosság pedig intézményeink központi eszménye kell legyen. A hayeki érvelés minden pozitívuma mellett ugyanis azt a tipikusnak mondható hibát követi el, hogy összemossa a lehetséges társadalmi rendszereket, két fő csoportot különböztetve meg. Az egyik a szabadság, a szabadpiac világa, ahol az emberek engedelmeskednek az általános és absztrakt törvényeknek, elfogadva a piaci folyamat kimeneteleit, legyenek azok jók vagy rosszak. A másik a kényszer és az elnyomás világa, megtervezett elosztási intézményekkel, korlátozott vagy akár megszüntetett piaccal. Lehet – mondja Hayek -, hogy az utóbbi nem rögtön eredményez zsarnokságot, de a lejtőn, amelynek végén szolgaság vár reánk, már elindultunk. Ebben a dichotóm rendszerben a döntés valóban egyszerű. Ha az igazságosság csak az utóbbi, igazságosság-központú rendszer trójai falovának szerepét tölti be társadalmunkban, akkor valóban veszélyes és kivitelezhetetlen ideál. De ha a társadalmi rendszerek nem oszthatók fel két ilyen szemben álló csoportra, és az átmenet a zsarnokság és a szabadság világa között változatos, akkor az igazságosság eszménye központi szerepre tehet szert, Hayek koncepciója pedig – minden kifinomultsága és meggyőző ereje ellenére – kudarcba fullad. Írásom első felében ezen alternatíva mellett érvelek, feltárva a szabad piac legitimációs hiányosságait, mindvégig észben tartva, hogy – Hayek állításával ellentéten – ennek a rendszernek is létezik alternatívája. Ezt követően egy ilyen, az igazságosság eszménye által korlátozott piaci rendszert vázolok fel, s végül ezen rendszer kritikai elemzésével fejezem be a gondolatmenetet.>>Megrendelem.
PUBLIC RELATIONS – A BIZALOMÉPÍTÉS MŰVÉSZETE
MÓNUS ÁGNES
Ki ne hallott volna a PR-ről, hisz ez napjaink egyik legdivatosabb betűszava. Sokan ismerik célját, feladatait és már sorolják is sikeres vagy épp sikertelen példáikat. Kevesebben vannak – ez saját tapasztalatom -, akik elérkezettnek látják az időt, hogy tudatosan készüljenek fel munkájuk során erre a tevékenységre, amely így is úgy is áthatja mindennapjainkat.
Szinte hallom is az érveiket. Mi nem vagyunk óriás cég, nemzetközi szervezet, vagy alapítvány, hogy erre külön pénzünk, vagy apparátusunk legyen. Másrészt tudjuk mi, mit kell csinálni… valóban, önmagában a pénz és a professzionális szervezet nem garancia a jó Public Relations-re: gondoljunk csak Csernobilra, vagy a vietnami háborúra. Ezen felül léteznek olyan személyek, akik mindenféle előképzettség nélkül is kiválóan PR-elik önmagukat, szervezetüket.
Ez a könyv elsősorban nem nekik szól. Ez a könyv azokhoz a kis és középvállalkozókhoz, szervezetekhez és azok vezetőihez szól, akik sejtik, érzik hogy ez egy fontos és viszonylag új terület, amit érdemes megismerni.
A mű szerzője példákon keresztül mutatja be a PR kapcsolódását mindennapjainkhoz, alaptevékenységünkhöz, környezetünkhöz. Ugyanakkor megismertet bennünket az üzenet, a célcsoport a kommunikáció és még sok más fogalom definíciójával és azok szükségességével. A könyvet ajánlom vállalkozások, szervezetek, intézmények vezetőinek éppúgy mint a PR-rel ismerkedőknek, és mindenkinek, aki a téma iránt érdeklődik. >>Megrendelem.
