A Magyar Infokommunikációs Jelentés a hazai telekommunikációs, informatikai és internetes piacról szolgáltat alapinformációkat hozzáadott értékű szakértő elemzéssel. Olyan tartalmat nyújt, amelyet a távközléssel, IT-vel foglalkozó döntéshozók mindennapi munkájuk során kézikönyvként tudnak hasznosítani.
A Magyar Infokommunikációs Jelentés a hazai vállalatok jelenlegi fejlettségi szintjének részletes és szerteágazó bemutatásán túl piaci potenciál-, volumen- és részesedés-becsléseket és fél-egyéves előrejelzéseket tartalmaz, de emellett a piac meghatározó szereplőinek megítéléséről is összevethető információkat szolgáltat.
A jelentés tartalma
Beszédcélú távközlés:
• Hogyan alakul az egy foglalkoztatottra jutó telefonvonal-ellátottság gazdasági ágazatok szerint? Mekkora az ISDN-vonalak aránya?
• Hány telefon-alközpontot használnak ma Magyarországon? Mely gyártók berendezései a legelterjedtebbek? Mennyi képes kezelni az IP-alapú telefonálást?
• Mennyit költ az üzleti szféra havonta telefonálásra? Hogyan alakul hívásirányonként a távközlési kiadások struktúrája?
• Milyen költségcsökkentő megoldások a legsikeresebbek? Melyikkel mekkora megtakarítás érhető el?
• Milyen a VoIP-szolgáltatás elterjedtsége? A beszélgetések mekkora része zajlik IP-alapon? Kik a legnagyobb IP-telefon-szolgáltatók?
• Hány call center működik ma Magyarországon? Milyen funkcióikat használják ki leginkább?
• Hány mobil-előfizetés van az üzleti szférában? Milyen a szolgáltatók szegmensek szerinti piaci részesedése? Mi jellemzi az üzleti célú felhasználást?
• A cégek mekkora részének van távközlési költségvetése? Mekkora összeget fordítanak 2001-ben távközlési beruházásokra, fejlesztésekre? Milyen a kiadások összetétele?
Informatika és adatkommunikáció:
• Hány PC-t, notebook-ot, PDA-t és nyomtatót használnak ma Magyarországon? Milyen ezek márkák szerinti összetétele?
• Milyen operációs rendszereket és alkalmazásokat használnak a munkaállomásokon és a szervereken?
• Milyen a helyi és távolsági hálózatok elterjedtsége? Milyen a hálózatok típusa? Mi jellemző használatukra? Mekkora az IP-alapú adatforgalom aránya?
• Melyek a legelterjedtebb adatátviteli megoldások? Milyen az üzleti kommunikációs szolgáltatók piaci részesedése?
• Melyek a legfontosabb döntési szempontok az adatkommunikációs megoldások kiválasztásakor? Mi alapján választanak a döntéshozók szolgáltatót?
• Milyen felhasználói igények motiválják a hálózatfejlesztéseket? Mekkora kapacitású összeköttetésekre van szükség?
• Melyek az IP-alapú virtuális magánhálózatok legkorábban várható adaptációs területei?
• Milyen az integrált vállalati információs rendszerek elterjedtsége? Mely funkcionális területeket támogatják?
• Milyen informatikai szolgáltatások iránt várható a legnagyobb igény 2001-ben?
• Hány cégnél létezik IT-költségvetés? Mekkora beruházásokat terveznek 2001-ben? Milyen a kiadások struktúrája?
Internet:
• A hazai vállalatok mekkora része rendelkezik Internet-hozzáféréssel? Milyen fejlődést mutat a penetrációs szint?
• Mekkora az Internet-használat vállalton belüli intenzitása? Milyenek a leggyakoribb felhasználási területek, ill. korlátozások?
• Mekkora elektronikus levélforgalmat bonyolítanak a vállaltok? Tervezik-e a digitális aláírás bevezetését?
• Milyen megoldással csatlakoznak az Internetre? Milyen sávszélességű kapcsolatot vesznek igénybe?
• Milyen az Internet-szolgáltatók piaci részesedése?
• Mennyire védettek a vállalatok az Internetről érkező támadásokkal szemben? Milyen biztonsági megoldásokat használnak?
• Mekkora részük rendelkezik saját honlappal? Hogyan változik a weboldal-penetráció? Hogyan fejlődnek az elérhető tartalmak és szolgáltatások?
• Jellemzően ki végzi a honlapok fejlesztését, üzemeltetését?
• Mennyit költenek a cégek internetezésre és honlapjuk fenntartására?
(A felsorolt témakörök tájékoztató jellegűek. Ha a pontos tematikus tartalmat szeretné megismerni, kérje bővebb tájékoztató anyagunkat!)
Kinek ajánljuk a Magyar Infokommunikációs Jelentést?
Minden olyan szakembernek, akinek a mindennapi munkája során szüksége van a hazai vállalatok jelenlegi és jövőben várható távközlési és informatikai fejlettségére vonatkozó megbízható és friss információkra, függetlenül attól, hogy az üzleti élet mely szegmenséhez tartoznak:
• Távközlési berendezéseket gyártók
• Távközlési szolgáltatók
• Hardver- és szoftvergyártó és -forgalmazó cégek
• Rendszerintegrátorok, IT-szolgáltatásokat nyújtók
• Internet szolgáltatók, tartalomszolgáltatók
• Reklámügynökségek, tanácsadó cégek
• Kormányzati szféra
A kutatás háttere és módszertana
A Magyar Infokommunikációs Jelentés 1000 vállalat informatikai és távközlési területért felelős vezetőinek, kisvállalatok esetén pedig cégvezetőinek megkérdezésén alapul. A kutatás során csak 10 főnél többet foglalkoztató vállalatokat kerestünk meg, nem arányosan rétegzett véletlen mintavételi módszerrel, a közép- (400 cég) és nagyvállalatok (200 cég) esetén személyesen, a kisvállalatok (400 cég) esetében telefonon keresztül. A teljes minta hibahatára legfeljebb 3,1%, vagyis az adatok ennyivel térhetnek el attól, mintha az összes vállalatot bevontuk volna a felmérésbe. A kutatás eredményei reprezentatívnak tekinthetők a hazai 10 fő feletti vállalatokra gazdasági tevékenvség és regionális elhelyezkedés szerint. A Magyar Infokommunikációs Jelentés évente 2 alkalommal készül.
A jelentés formája és struktúrája
A kutatási jelentés felépítése moduláris, a három területre vonatkozó adatokról önálló jelentések készülnek, amelyek együtt és külön-külön is hozzáférhetőek.
A teljes, távközlési, informatikai és internetes kérdésköröket is magában foglaló jelentés terjedelme kb. 180-200 oldal, az egyes részterületekből álló jelentések 60-70 oldalasak. Az eredményeket elektronikus formában, CD-n bocsátjuk ügyfeleink rendelkezésére.
Előfizetőink kérésére a rendelkezésünkre álló adatbázisból hozzáadott elemzéssel részletesebben, más összefüggésekben is megvizsgálunk, elemzünk kérdésköröket. Ezeknek a költségei nem tartoznak az alapszolgáltatásba, minden esetben egyéni megállapodás tárgyát képezik.
