A Magyar Posta vezetőinek naptárában valószínűleg piros betűs ünnep lesz a mai nap. Hiszen a kormányülésén az előzetes várakozásokkal megegyező döntés született, nemcsak a Postabank, hanem az új kormányzati kommunikációs rendszer kiépítésének joga és a diákhitel folyósítása is az
Állami megrendelésNemcsak a Postabankot, hanem az új kormányzati kommunikációs rendszer kiépítésének jogát is megszerezheti az államtól a Magyar Posta. Ígéretük szerint a kedvező döntés után azonnal képes beindítani a szolgáltatást, amelyre a készenléti szervek régóta várnak. A határőrség, a mentősök, a tűzoltók és a rendőrség ezzel biztonságos, elviekben lehallgathatatlan, gyors adat-, kép- és hangtovábbításra egyszerre képes kommunikációs rendszert nyerne. Valószínűleg a két, erre képes kommunikációs rendszer, a Tetra és a Tetrapol közül a posta inkább az előzőt favorizálja.
ölükbe hullott. A FigyelőNet információja szerint a hitelintézet átadására több forgatókönyvvel is előállt a pénzügyi tárca, a végső megoldás is ennek alapján született meg, elsőként egy 33 százalékos részvénypakettet kap a Posta.
Az első verzió: zárt társaság apportja
Az első elképzelés szerint a Postabankot előbb zártkörű társasággá alakították volna, majd az állam apportként, ellenszolgáltatás nélkül vitte volna be a postába. Ezzel a variációval csupán az lett volna a baj, hogy a zárttá alakuláshoz a kisbefektetők háromnegyedét kellett volna megnyerni. Erre pedig az előzmények ismeretében nem volt sok esély.
Pedig a döntés kicsikarásához csupán a részvényesek 0,03 százalékának támogatására lett volna szükség. Az állam és a kisrészvényesek között köztudottan rossz a viszony: mindenki emlékszik még 1998 őszére, amikor a közgyűlésen a részvények 10 ezer forintos névértékét 5 forintra szállították le.
|
A Postabank tulajdonosi szerkezete
|
||||||
|
Tulajdonos
|
Tulajdonos a jegyzett tõke százalékában |
|||||
| Magyar Állam (Pénzügyminisztérium) |
86,77
|
|||||
| ÁPV Rt. |
13,15
|
|||||
| Egyéb állami tulajdonos |
0,05
|
|||||
| Egyéb belföldi tulajdonos |
0,02
|
|||||
| Hazai tulajdon összesen |
99,99
|
|||||
| Külföldi tulajdon |
0,01
|
|||||
A megvalósult variáció: nyilvános ajánlattétel
Végül is a másik, reálisabbnak tartott elképzelés aratott sikert, miszerint lépcsőzetesen, első fázisban a részvénypakett harmadát kapja majd meg a Magyar Posta. A részletek a következőképpen alakulnak: a kormány mai döntése értelmében egy 33 százalékos Postabank részvénycsomag kerül át a Pénzügyminisztériumtól a Közlekedési és Vízügyi Minisztériumhoz (KöViM) – valószínűleg július 15-én, amikor a nemrégiben elfogadott egységes hírközlési törvény hatályba lép. Ezt követően a KöViM apportálással juttatja el a frissiben megszerzett tulajdonrészét a Magyar Postához.
Ezzel a megoldással a Posta várhatóan szeptember végére többségi tulajdonosává válik a hitelintézetnek, a további tranzakciók technikai megvalósításán azonban még dolgozniuk kell a kormány szakembereinek. A kisbefektetők tulajdonában lévő 0,03 százaléknyi részesedést is meg akarja ugyanis szerezni a Posta, ehhez azonban valószínűleg nyilvános ajánlattétel szükséges. Ebben az esetben a vételár az előző 180 nap forgalommal súlyozott tőzsdén kívüli átlagára lenne.
Monopolizálná a diákhitelt a Postabank? A kormányzat elképzelései szerint a diákhitelt a Postabank folyósítaná a hallgatóknak. A bankot egyedüliként hívták meg arra a június 10-ei tanácskozásra, ahol a diákhitel jövőjéről tárgyaltak. Holott korábban még arról volt szó, hogy a diákok szabadon választhatják meg, melyik hitelintézethez utalják számukra a kölcsönt. A jelenlegi felállás szerint csak a versenyjogi szabályok megkerülésével lenne lehetséges, hogy a diákhitelezést a Postabankon belül tartsák. A FigyelőNet becslése szerint, ha a felsőoktatásban tanuló valamennyi diák felvenné a hitelt az első évben 35 milliárd forint kifizetéséről lenne szó. Nem is beszélve arról, hogy az így megszerzett fiatal ügyfelek nagy valószínűséggel a Postabanknál vezetnék számlájukat.
Hiába lenne szó csupán arról, hogy az állam az egyik zsebéből a másikba rakná át az összeget, a Postának egyelőre nincs az ügylet ebben a formában történő lebonyolításához szükséges potom 30-35 milliárdja, vagyis az államnak ehhez előbb fel kellene tőkésítenie a Magyar Postát. Csakhogy a kétéves költségvetésben erre nem különítettek el pénzt. Tippünk szerint hamarosan el fognak…
Személycserék
A Postabank vezetőinek leváltása Hegedűs Gyula vezérigazgatóvá történő kinevezésével már megkezdődött. A készülő postabankos stratégia megvalósításhoz új középvezetők kellenek, nem elég csupán a felsővezetőket lecserélni. Piaci híresztelések szerint Auth Henrik távozásában is szerepet játszott, hogy nem tudott a Princz éra magjától megszabadulni.
A Postabank június 29-én tartja következő közgyűlését. Piaci elemzők azt várják, hogy itt a Posta további személyi változásokat hajt majd végre a hitelintézet vezetésében, és ezzel teljesen átveszi a Postabank irányítását.
