T/3690. törvényjavaslat
a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról
Budapest, 2001. január
Előadó: Dr. Pintér Sándor belügyminiszter
2001. évi ….. törvény a köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény, valamint egyéb törvények módosításáról
Az Országgyűlés elismeri a köztisztviselőknek az államszervezet működésében eddig játszott jelentős szerepét. A jogállamiság alkotmányos elvének való maradéktalanabb megfelelés érdekében azonban a köztisztviselők képzettségének, a velük szemben támasztott szakmai és erkölcsi követelményeknek a további emelése szükséges. Ugyanakkor az is elengedhetetlen, hogy e többletkövetelményekhez – ezekkel arányosan – többlet juttatások járuljanak.
Az Országgyűlés szükségesnek tartja, hogy a köztisztviselők egzisztenciális feltételei számottevően javuljanak. Ennek részeként indokolt, hogy a köztisztviselők életútja kiszámítható életpályává váljék.
Mindezek teljesülése érdekében az Országgyűlés a következő törvényt alkotja:
1. § (1) A köztisztviselők jogállásáról szóló 1992. évi XXIII. törvény (a továbbiakban: Ktv.) 1. §-ának (1)-(2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) E törvény hatálya a Miniszterelnöki Hivatal, a minisztériumok és országos hatáskörű szervek, központi hivatalok, minisztériumi hivatalok (a továbbiakban együtt: központi közigazgatási szerv) és területi, helyi szerve, a megyei, fővárosi közigazgatási hivatal, valamint a helyi önkormányzat képviselő-testületének hivatala és hatósági igazgatási társulása, közterület-felügyelete, a körjegyzőség (a továbbiakban együtt: képviselő-testület hivatala) köztisztviselőinek közszolgálati jogviszonyára terjed ki.
(2) Törvény eltérő rendelkezése hiányában a köztársasági elnök hivatala, az Országgyűlés hivatala, az Alkotmánybíróság hivatala, az országgyűlési biztos hivatala, az Állami Számvevőszék, a Közbeszerzések Tanácsa, az Országos Rádió és Televízió Testület irodája, a Gazdasági Versenyhivatal és a Magyar Tudományos Akadémia Titkársága köztisztviselői közszolgálati jogviszonyára is e törvény rendelkezéseit kell alkalmazni.”
(2) A Ktv. 1. §-ának (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A 22/A. § (3)-(4) bekezdésének hatálya kiterjed a köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére.”
(3) A Ktv. 1. §-a a következő (6)-(8) bekezdéssel egészül ki:
“(6) A közigazgatási szervnél köztisztviselőnek nem minősülő munkavállaló munkaviszonyára a Munka Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni.
(7) E törvény alkalmazásában
a) köztisztviselő az (1)-(2) bekezdésben felsorolt szervek (a továbbiakban együtt: közigazgatási szerv) feladat- és hatáskörében eljáró vezető és ügyintéző, aki előkészíti a közigazgatási szerv feladat- és hatáskörébe tartozó ügyeket érdemi döntésre, illetve – felhatalmazás esetén – a döntést kiadmányozza, szakértelemmel foglalkozik a rábízott feladatokkal összefüggő valamennyi kérdéssel, felelős saját tevékenységéért és munkaterületén a közigazgatási szerv állandó és időszakos célkitűzéseinek érvényesítéséért, a munkaköri leírásában részére megállapított, illetve a vezető által kiadott feladatokat a kapott utasítások és határidők figyelembevételével, jogszabályok és ügyviteli szabályok ismeretében és betartásával végzi;
b) közigazgatási szerv az (1)-(2) bekezdésben felsorolt, valamint a 73. § (2) bekezdése alapján kiadott jegyzéken szereplő szerv;
c) pályakezdő köztisztviselő az, aki a besorolása alapjául szolgáló iskolai végzettségének megszerzését követően egy éven belül első foglalkoztatási jogviszonyként közszolgálati jogviszonyt létesít.
(8) A közigazgatási szerv közhatalmi, irányítási, ellenőrzési és felügyeleti hatáskörének gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására kizárólag közszolgálati jogviszony létesíthető.”
2. § A Ktv. 2. §-ának a)-b) és d) pontjai helyébe a következő rendelkezések lépnek:
(E törvény hatálya nem terjed ki)
“a) a vagyonnyilatkozat és az illetményrendszer kivételével, illetőleg a jogállásukról szóló törvényben meghatározott kivételekkel a miniszterelnökre, a miniszterre és a politikai államtitkárra azzal, hogy ha a miniszterelnök, a miniszter, illetve a politikai államtitkár országgyűlési képviselő, a vagyonnyilatkozatot az országgyűlési képviselőkre külön törvényben meghatározott szabályok szerint teszi meg;
b) törvény eltérő rendelkezésének hiányában a honvédség, a határőrség, a rendőrség, a nemzetbiztonsági szolgálatok, a tűzoltóság, a katasztrófavédelem, a vám- és pénzügyőrség, a büntetés-végrehajtás, a polgári védelem és a fegyveres biztonsági őrség szerveire;”
“d) a közhasznú munkavégzés, a közmunka, közcélú munkavégzés keretében foglalkoztatottra, valamint az alkalmi munkavállalói könyvvel foglalkoztatott munkavállalóra.”
3. § A Ktv. 3. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) E törvény rendelkezéseit
a) a 20/A. §, 23-30/B. §, 31-32. § és 34-36. § kivételével kell alkalmazni a közigazgatási államtitkárra, helyettes államtitkárra – ha a jogállásukról szóló törvény másként nem rendelkezik -, valamint
b) a 20/A. §, 23-30/B. §, a 31/A-31/E. § és a 32-36. § kivételével kell alkalmazni a politikai főtanácsadói, politikai tanácsadói munkakörbe kinevezett köztisztviselőre.”
4. § A Ktv. 4. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“4. § Az önkormányzati képviselő-testület a juttatásokkal és támogatásokkal összefüggésben e törvény keretei között rendeletben szabályozza a szociális, jóléti, kulturális, egészségügyi juttatásokat, szociális és kegyeleti támogatásokat.”
5. § A Ktv. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“5. § A közszolgálati jogviszony az állam, illetve a helyi önkormányzat, valamint a nevükben foglalkoztatott köztisztviselő között a köz szolgálata és munkavégzés céljából létesített különleges jogviszony, amelyben a munkavégzéssel szükségszerűen együtt járó kötelezettségeken és jogosultságokon túlmenően mindkét felet többlet kötelezettségek terhelik és jogosultságok illetik meg.”
6. § A Ktv. 6. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A munkáltatói jogokat, ha törvény, vagy kormányrendelet eltérően nem rendelkezik, a közigazgatási szerv hivatali szervezetének (a továbbiakban: hivatali szervezet) vezetője, illetve a testület gyakorolja. Törvény eltérő rendelkezése hiányában a munkáltatói jogkör gyakorlása vezető megbízású köztisztviselőre írásban átruházható.”
7. § (1) A Ktv. 7. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Közszolgálati jogviszony büntetlen előéletű, cselekvőképes és legalább középiskolai végzettséggel rendelkező magyar állampolgárral létesíthető és tartható fenn. Jogszabály által meghatározott fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony csak azzal létesíthető, aki a munkakörre előírt, az állami élet és a nemzetgazdaság jogszerű működéséhez szükséges biztonsági feltételeknek megfelel. A jelentkezőnek írásban nyilatkoznia kell arról, hogy ezeknek a követelményeknek megfelel, és hozzájárul ahhoz, hogy ezt az illetékes nemzetbiztonsági szolgálat ellenőrizze. Az ellenőrzéshez való hozzájáruláshoz a külön törvényben meghatározott hozzátartozó nyilatkozatát is csatolni kell. Ha az érintett úgy nyilatkozik, hogy a fontos és bizalmas munkakörrel együtt járó kötelezettségeknek nem kívánja magát alávetni, vele fontos és bizalmas munkakörre közszolgálati jogviszony nem létesíthető.”
(2) A Ktv. 7. §-a a következő (2) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (2)-(5) bekezdés számozása (3)-(6) bekezdésre változik:
“(2) Ha a központi közigazgatási szerv alaptevékenysége körében felsőfokú iskolai végzettségű pályakezdő köztisztviselőt kíván alkalmazni, a közszolgálati jogviszony létesítéséhez az (1) bekezdésben meghatározott feltételeken túlmenően a köztisztviselőnek angol vagy francia vagy német nyelvből államilag elismert nyelvvizsgával kell rendelkeznie.”
(3) A Ktv. 7. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) Jogszabály – vagy jogszabály által meghatározott esetben a munkáltatói jogkör gyakorlója – a közszolgálati jogviszony létesítését az (1) bekezdésben foglaltakon túlmenően meghatározott iskolai végzettséghez, képesítéshez, illetve gyakorlati idő letöltéséhez, valamint egészségi és pszichikai alkalmassághoz kötheti.”
(4) A Ktv. 7. §-ának (5)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(5) A községi önkormányzat képviselő-testülete – jogszabály tiltó rendelkezésének hiányában – a munkakör betöltésére előírt képesítési előírások alól különösen indokolt esetben felmentést adhat. A felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya megszűnik.
(6) Központi közigazgatási szerv alaptevékenysége keretében középiskolai végzettségű köztisztviselőt nem alkalmazhat. A közigazgatási szerv alaptevékenységének az alkalmazási és a képesítési követelmények szempontjából az minősül, amit jogszabály a szerv feladatkörébe utal, továbbá amit a miniszter, országos hatáskörű szerv vezetője e körben alaptevékenységként határoz meg.”
(5) A Ktv. 7. §-a a következő (7) bekezdéssel egészül ki:
“(7) Köztisztviselői, főtisztviselői, vezetői kinevezés, vezetői megbízás – a 22/A. § (7) bekezdésének b)-h) pontjaiban felsorolt köztisztviselők esetében – csak annak adható, aki
a) az e törvényben meghatározott módon önmagára, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára, gyermekére vonatkozóan a jogviszonya létesítésekor, valamint a 22/A. § (7) bekezdésében előírt időszakonként a 6. számú mellékletben meghatározott vagyonnyilatkozatot tesz,
b) vállalja, hogy a vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából történő személyes adat bekéréséhez a szükséges beleegyezést az e törvényben foglalt eljárások lefolytatása végett az arra illetékes szerveknek megadja,
c) megszerzi az a) pontban megjelölt hozzátartozói nyilatkozatát személyes adataik vagyonnyilatkozattal kapcsolatos – e törvényben meghatározott szervek általi – kezeléséhez.”
8. § (1) A Ktv. 8. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(1) Jegyzővé, körjegyzővé, megyei jogú város kerületi hivatalvezetőjévé, aljegyzővé (a továbbiakban együtt: jegyző) az nevezhető ki, aki]
“a) igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítéssel, és – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – jogi- vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az Országos Közigazgatási Vizsgabizottság (a továbbiakban: OKV) elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és”
(2) A Ktv. 8. §-a (2) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(2) A községi önkormányzati képviselő-testület a körjegyző és az ötezernél több lakosú község jegyzője kivételével]
“a) felmentést adhat az (1) bekezdés a) pontjában foglalt igazgatásszervezői vagy állam- és jogtudományi doktori képesítés alól annak a személynek, aki az előírt képesítés megszerzésére irányuló tanulmányait megkezdte; a felmentés időtartama nem haladhatja meg a képesítés megszerzéséhez szükséges időtartamot. A felmentés időtartamának eredménytelen eltelte esetén a jegyző közszolgálati jogviszonya megszűnik. A képesítés alóli felmentés esetén a (4) bekezdésben meghatározott határidőt a képesítés megszerzésétől kell számítani,”
(3) A Ktv. 8. §-a (3) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(3) Főjegyzővé – valamint a főjegyző helyettesítésére aljegyzőként – az nevezhető ki, aki]
“a) állam- és jogtudományi doktori vagy okleveles közgazdász képesítéssel, és – a (4) bekezdésben meghatározott esetet kivéve – jogi- vagy közigazgatási szakvizsgával, vagy az OKV elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítéssel rendelkezik, és”
(4) A Ktv. 8. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A képviselő-testület közigazgatási szakvizsgával nem rendelkező pályázót is kinevezhet, feltéve, hogy a kinevezéstől számított egy éven belül a jogi-, vagy közigazgatási szakvizsgát, vagy a szakvizsga alól az OKV elnöksége által a teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat alapján adott mentesítést megszerzi. A határidő eredménytelen eltelte esetén a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonya a törvény erejénél fogva szűnik meg. A határidőbe nem számíthatók be a 25. § (4) bekezdésében meghatározott időtartamok.”
9. § (1) A Ktv. 10. §-ának (2)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A Miniszterelnöki Hivatalnál, minisztériumnál, illetve a Kormány által közvetlenül irányított központi közigazgatási szervnél főosztályvezetői megbízás – kivéve a 31/C. § (4) bekezdés és a 31/E. § (1) bekezdés esetét – csak pályázat alapján adható.
(3) Ha a köztisztviselői állás betöltésére a munkáltatói jogkör gyakorlója pályázatot ír ki, vagy a pályázat kiírását jogszabály kötelezővé teszi, a pályázati felhívásnak tartalmaznia kell:
– a közigazgatási szerv megnevezését;
– a betöltendő munkakör, vezetői megbízás vagy kinevezés esetén a vezetett szervezeti egység megnevezését;
– az ellátandó feladatok ismertetését;
– a munkakör betöltéséhez, illetve a pályázat elnyeréséhez jogszabályban előírt és egyéb szükséges valamennyi feltételt;
– az illetményre és az egyéb juttatásra vonatkozó tájékoztatást;
– a pályázat benyújtásának feltételeit, határidejét, valamint elbírálásának határidejét;
– a pályázati eljárásra és a pályázat elbírálásának módjára vonatkozó tájékoztatást;
– a képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat lefolytatására vonatkozó szabályokat;
– az állás betöltésének időpontját;
– a pályázathoz csatolandó iratok felsorolását.
(4) A pályázat betöltött állásra is kiírható, feltéve, ha legkésőbb a pályázat elbírálásának napjától az állás betölthető és az állást betöltő köztisztviselőt a kiírást megelőzően legalább 8 nappal korábban a pályázat kiírásáról tájékoztatják.
(5) A pályázati felhívást a Belügyminisztérium hivatalos értesítőjében közzé kell tenni, de emellett egyéb közzétételi forma is alkalmazható. A pályázat benyújtására meghatározott idő a pályázati felhívásnak a hivatalos értesítőben történő megjelenésétől számított 15 napnál rövidebb nem lehet.
(6) Képesség-, illetve alkalmassági vizsgálat csak abban az esetben írható elő a pályázati eljárásban való részvétel feltételeként, ha az a közszolgálati jogviszony létesítése és a vezetői megbízás adása szempontjából lényeges tájékoztatást nyújthat és ha ezt a pályázati felhívás tartalmazta.”
(2) A Ktv. 10. §-a a következő (7)-(12) bekezdéssel egészül ki:
“(7) A pályázatok előzetes értékelésére a munkáltatói jogkör gyakorlójának döntése alapján legalább háromtagú előkészítő bizottság (a továbbiakban: bizottság) hozható létre. Bizottság létrehozása esetén az előkészítésbe a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv képviselőjét is be lehet vonni.
(8) A pályázatokról az előkészítő bizottság által felállított rangsor figyelembevételével az első három legjobb eredményt elért közül, egyéb esetben anélkül – a benyújtásra előírt határidőt követő 30 napon belül, testület esetében a következő ülésen – a munkáltatói jogkör gyakorlója dönt. A munkáltatói jogkör gyakorlója – kérelemre – köteles a pályázóval reá vonatkozóan a (6) bekezdésben meghatározott vizsgálatok eredményeit megismertetni. Kinevezést és vezetői megbízást adni csak annak a köztisztviselőnek lehet, aki a pályázati eljárásban részt vett és a pályázati feltételeknek megfelelt.
(9) A pályázat eredményéről a pályázókat haladéktalanul, de legkésőbb a pályázat elbírálásától számított 8 napon belül írásban kell tájékoztatni. Az eredménytelenül pályázóknak az értesítéssel egyidejűleg a teljes pályázati anyagukat vissza kell küldeni. A pályázat benyújtásának ténye, illetve a benyújtott pályázat tartalma a pályázat elbírálásában résztvevőkön, valamint a 63. § (1) bekezdésében meghatározott betekintésre jogosultakon kívül csak a pályázó beleegyezésével közölhető harmadik személlyel.
(10) A (3)-(9) bekezdésben foglaltaktól a Kormány a Külügyminisztériumra és a külszolgálatra eltérő szabályokat állapíthat meg.
(11) A képviselő-testület legkésőbb a jegyző, főjegyző közszolgálati jogviszonyának megszűnését követő harminc napon belül írja ki a pályázatot a jegyzői, főjegyzői állás betöltésére. A pályázati eljárás eredménytelensége esetén harminc napon belül újabb pályázatot kell kiírni.
(12) A jegyzői, illetve a főjegyzői állás betöltésére kiírt pályázatról a képviselő-testület legkésőbb a pályázat benyújtására előírt határidőt követő legközelebbi ülésén dönt.”
10. § (1) A Ktv. 11. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A közszolgálati jogviszony kinevezéssel és annak elfogadásával – a (2)-(3) bekezdésben és a 11/A. §-ban foglalt kivétellel – határozatlan időre létesül. A kinevezést és annak elfogadását, továbbá minden lényeges, a közszolgálati jogviszonyt érintő jognyilatkozatot írásba kell foglalni.”
(2) A Ktv. 11. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki és a jelenlegi (3)-(5) bekezdés számozása (4)-(6) bekezdésre változik:
“(3) Sajátjogú nyugellátásban részesülővel közszolgálati jogviszony csak határozott időre létesíthető. Ennek időtartama nem haladhatja meg az egy évet. A határozott időre létesített közszolgálati jogviszony ismételten meghosszabbítható.”
(3) A Ktv. 11. §-ának (4)-(6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) A (2)-(3) bekezdés alapján kinevezett köztisztviselőt a 23. § szerint be kell sorolni, illetményét a 42-49. §-ok alapján kell megállapítani. Ha a kinevezés időtartama az egy évet nem haladja meg, a köztisztviselő előmenetelére e törvény rendelkezéseit nem kell alkalmazni.
(5) A közszolgálati jogviszony létesítéséhez és a köztisztviselő besorolásához szükséges, illetve a jogviszony fennállása alatt, azzal összefüggésben keletkezett adatokat és tényeket a köztisztviselőnek igazolnia kell. A köztisztviselő legkésőbb a munkába lépése napján köteles átadni a közigazgatási szervnek a korábbi foglalkoztatási jogviszonyának megszűnésekor részére kiállított igazolásokat.
(6) A kinevezési okmánynak tartalmaznia kell a köztisztviselő besorolásának alapjául szolgáló besorolási osztályt, besorolási és fizetési fokozatot, illetményét, annak a besorolása szerinti alapilletményéhez viszonyított beállási szintjét, továbbá a munkakörét és meghatározott feladatkörét, a munkavégzés helyét, az előmenetelhez előírt kötelezettségeket. A kinevezési okmány a közszolgálati jogviszonyt érintő egyéb kérdésekről is rendelkezhet. A kinevezési okmányhoz csatolni kell a köztisztviselő munkaköri leírását.”
11. § A Ktv. 11/A. §-ának (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó – tekintet nélkül a közszolgálati jogviszonyban eltöltött idejére –
a) az (1) és (2) bekezdésben meghatározott esetben vezető-főtanácsos, vagy főtanácsos,
b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben főtanácsos, vagy vezető-tanácsos
besorolást kap.
A politikai főtanácsadó, politikai tanácsadó illetményét a besorolásától függetlenül az (5) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott munkáltatói jogkör gyakorlója állapítja meg.”
12. § A Ktv. 12. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) Az eskü szövege a következő:
“Én ……………………. esküszöm, hogy hazámhoz, a Magyar Köztársasághoz és annak népéhez hű leszek. Országunk Alkotmányát, alkotmányos jogszabályait megtartom. Az állam- és szolgálati titkot megőrzöm. Hivatali kötelességeimet részrehajlás nélkül, lelkiismeretesen, becsületesen, a jogszabályoknak megfelelően, pontosan, etikusan, az emberi méltóságot feltétlenül tiszteletben tartva, a legjobb tudásom szerint, nemzetem (és …………. önkormányzat) érdekeinek szolgálatával teljesítem. Hivatalomban és azon kívül példamutatóan viselkedem, s minden igyekezetemmel azon leszek, hogy a Magyar Köztársaság fejlődését, szellemi és anyagi javainak gyarapodását előmozdítsam.”
(Az eskütevő meggyőződése szerint:)
“Isten engem úgy segéljen!”
13. § A Ktv. 13. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“Ha a kinevezés érvénytelenségét a munkába lépés előtt állapítják meg, akkor az érvénytelenséget előidéző ok megszüntetéséig a köztisztviselő nem állítható munkába. Ha az érvénytelenség oka a munka megkezdése után jut a kinevezési jogkört gyakorló tudomására, a köztisztviselőt az érvénytelenség orvoslásáig a munkavégzéstől el kell tiltani.”
14. § (1) A Ktv. 14. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) A kinevezés tartalmát módosítani csak a közigazgatási szerv és a köztisztviselő közös megegyezésével lehet. Nem kell a köztisztviselő beleegyezése
a) fizetési fokozatban történő előrelépése, illetményének e törvény szerinti megállapítása,
b) a közigazgatási szerven belüli átszervezés esetén, a közszolgálati jogviszony, a munkakör, feladatkör és az illetmény változatlanul hagyása mellett, valamint
c) ha – a közszolgálati jogviszony, a feladatkör, az illetmény és a munkavégzés helye szerinti település megváltozása nélkül – a közigazgatási szerv személyében jogutódlás miatt bekövetkezett változás
indokolja a kinevezés módosítását.”
(2) A Ktv. 14. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) Ha a jegyző jogviszonyának fennállása alatt másik jegyzői állás betöltésére irányuló eredményes pályázatot nyújtott be és közszolgálati jogviszonyát – erre tekintettel – közös megegyezéssel szüntette meg, a jogviszonya megszüntetésének jogkövetkezményeire az áthelyezés szabályait kell megfelelően alkalmazni.”
15. § A Ktv. 15. §-a (1) bekezdésének e) pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép és az (1) bekezdés a következő f) ponttal egészül ki:
/(1) A közszolgálati jogviszony megszűnik://
“e) az Igazságügyi Minisztériumba beosztott bíró minisztériumi beosztásának megszűnésével;
f) a 70. életév betöltésével.”
16. § A Ktv. 17. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“17. § (1) A közszolgálati jogviszony – a (4) bekezdésben foglalt korlátozással – felmentéssel akkor szüntethető meg, ha
a) az Országgyűlés, a Kormány, illetve a helyi önkormányzati képviselő-testület döntése alapján a közigazgatási szerv hivatali szervezetében létszámcsökkentést kell végrehajtani, és emiatt a köztisztviselő további foglalkoztatására nincs lehetőség;
b) megszűnt a közigazgatási szervnek az a tevékenysége, amelynek körében a köztisztviselőt foglalkoztatták;
c) átszervezés következtében munkaköre feleslegessé vált;
d) a köztisztviselő nyugdíjasnak minősül.
(2) A közszolgálati jogviszonyt felmentéssel meg kell szüntetni, ha
a) a közigazgatási szerv jogutód nélkül megszűnik;
b) a köztisztviselő feladatai ellátására alkalmatlan;
c) a vezetői megbízás visszavonását követően a köztisztviselőt másik közigazgatási szerv nem alkalmazza, illetve a felajánlott állást a köztisztviselő visszautasítja [31. § (9) bekezdés],
d) a 31/E. § (4) bekezdése alapján a rendelkezési állomány időtartama lejár.
(3) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie és a munkáltatónak kell bizonyítania, hogy a felmentés indoka valós és okszerű.
(4) A köztisztviselő az (1) bekezdés a)-c) pontjai alapján akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének és besorolásának megfelelő másik betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez nem járul hozzá. A közigazgatási szerv irányítása alatt álló másik közigazgatási szervnél lévő betöltetlen munkakör csak a másik közigazgatási szerv vezetőjének egyetértésével ajánlható fel.
(5) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő akkor menthető fel, ha a hivatali szervezetben vagy annak irányítása alatt álló közigazgatási szervnél a képzettségének, besorolásának és egészségi állapotának megfelelő betöltetlen munkakör nincs, vagy ha az ilyen munkakörbe való áthelyezéséhez a köztisztviselő nem járul hozzá.
(6) Ha a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott alkalmatlanság nem egészségügyi ok következménye, a köztisztviselő csak akkor menthető fel, ha feladatainak ellátására a munkáltató minősítési eljárásban alkalmatlannak minősítette.
(7) Az öregségi nyugdíjra jogosult vagy rokkantsági (baleseti rokkantsági) nyugdíjban részesülő köztisztviselőt, ha e jogcímen felmentését kezdeményezi, a közigazgatási szerv köteles az (1) bekezdés d) pontja alapján felmenteni. E jogcímen a köztisztviselő kezdeményezésére csak egy alkalommal kötelező a felmentés.
(8) Ha a közigazgatási szerv jogutód nélkül szűnik meg, akkor a közszolgálati jogviszony megszüntetésével, valamint a 20/A. § (2), (5) bekezdésében meghatározott feladatokkal kapcsolatos munkáltatói intézkedéseket – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a közigazgatási szerv felügyeleti szerve hozza meg.
(9) Amennyiben a körjegyzőség megszűnik, illetve a körjegyzőségbe tartozó önkormányzatok megváltoznak és e változás következtében a körjegyzői tisztségre új pályázat kiírására kerül sor, vagy a polgármesteri hivatal megszűnik és az érintett önkormányzat részvételével körjegyzőség alakul, illetve területszervezési intézkedés következtében önkormányzat szűnik meg vagy jön létre, ez olyan átszervezésnek minősül, amely alapján a jegyző közszolgálati jogviszonya felmentéssel a 17. § (1) bekezdés c) pontja alapján szüntethető meg.”
17. § A Ktv. 17/B. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
“17/B. § (1) Csoportos létszámcsökkentésnek minősül, ha a közigazgatási szervben a 17. § (1) bekezdésének a)-c) pontja alapján – harminc napon belül – felmentésre tervezett köztisztviselők száma
a) 20 főnél kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 5 fő,
b) 20-nál több és 100-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 10 fő,
c) 100, vagy annál több, de 300-nál kevesebb köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább a köztisztviselők 10 %-a,
d) 300, vagy annál több köztisztviselő foglalkoztatása esetén legalább 30 fő.
Az a)-d) pontban meghatározott rendelkezések alkalmazása szempontjából a köztisztviselők és a munkaviszonyban állók létszámát össze kell számítani.
(2) A közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentés végrehajtása során köteles a közigazgatási szervnél működő munkavállalói érdekképviseleti szerv véleményét kikérni.
(3) A közigazgatási szerv a csoportos létszámcsökkentésre vonatkozó döntésről az érintett köztisztviselőket, továbbá a közigazgatási szerv székhelye szerint illetékes munkaügyi központot a felmentés közlését megelőzően legalább harminc nappal írásban tájékoztatja. A közigazgatási szerv a munkaügyi központtal köteles közölni a létszámcsökkentéssel érintett köztisztviselők nevét, utolsó munkakörét, szakképzettségét, átlagkeresetét.
(4) Csoportos létszámcsökkentés esetén a felmentési tilalmak fennállása szempontjából a (3) bekezdésben foglalt tájékoztatás időpontja az irányadó.
(5) A (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatási kötelezettség – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – a jogutód nélkül megszűnő közigazgatási szerv felügyeleti szervét terheli.
(6) A (2)-(3) bekezdésben foglaltak megszegésével közölt felmentés érvénytelen.”
18. § (1) A Ktv. 18. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A köztisztviselőt a felmentés időtartamának legalább a felére a munkavégzési kötelezettség alól mentesíteni kell, erre az időtartamra átlagkeresetre jogosult. A 21. § (2) és (3) bekezdésében meghatározott összeférhetetlenségi szabály nem alkalmazható a munkavégzési kötelezettség alól mentesített köztisztviselővel szemben.”
(2) A Ktv. 18. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
“(4) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés tartamára kifizetett átlagkereset akkor sem követelhető vissza, ha a köztisztviselő ez idő alatt munkavégzéssel járó jogviszonyt létesít.”
19. § (1) A Ktv. 19. §-ának (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A végkielégítés összege, ha a felmentett köztisztviselő közszolgálati jogviszonyban töltött ideje legalább
a) három év: egy havi,
b) öt év: két havi,
c) nyolc év: három havi,
d) tíz év: négy havi,
e) tizenhárom év: öt havi,
f) tizenhat év: hat havi,
g) húsz év: nyolc havi
– a felmentés kezdetekor járó – illetményének megfelelő összeg. A végkielégítés mértéke négyhavi illetmény összegével emelkedik, ha a köztisztviselő közszolgálati jogviszonya az öregségi nyugdíjra való jogosultság [19/A. § (1) bek. a) pont] megszerzését megelőző öt éven belül szűnik meg. A kifizetett végkielégítés összegét fel kell tüntetni a közszolgálati igazoláson.”
(2) A Ktv. 19. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Ismételten létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszűnésekor a végkielégítés alapjául a korábbi végkielégítést követően közszolgálati jogviszonyban töltött időt lehet csak figyelembe venni. A 11. § (2) bekezdése szerint határozott időre létesített közszolgálati jogviszony felmentéssel történő megszüntetése esetén a végkielégítés összegének meghatározásánál a kinevezés és a felmentés közötti időtartamot kell figyelembe venni.”
(3) A Ktv. 19. §-a (5) bekezdésének b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
[(5) A (3)-(4) bekezdés alkalmazása szempontjából közszolgálati jogviszonyban töltött időnek minősül:]
“b) áthelyezés esetén a költségvetési szervnél közszolgálati-, közalkalmazotti jogviszonyban, hivatásos szolgálati jogviszonyban, illetve 1992. július 1-jéig bármely munkáltatónál munkaviszonyban,”
(4) A Ktv. 19. §-ának (7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(7) A munkavégzési kötelezettség alóli mentesítés idejére járó átlagkeresetet a munkavégzési kötelezettséggel járó utolsó munkanapon, a végkielégítést a felmentési idő utolsó napján kell kifizetni. A hivatali szerv vezetője azonban – a köztisztviselő kérelmére – úgy is dönthet, hogy a végkielégítés összegének kifizetésére is az utolsó munkában töltött napon kerüljön sor.”
20. § (1) A Ktv. 20/A. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Ha a közigazgatási szervnél alkalmazott köztisztviselőt közszolgálati jogviszonyából a 17. § (1) bekezdésének a)-c), illetve (2) bekezdésének a) pontjában meghatározott ok miatt mentik fel, legfeljebb a felmentési idő tartamára beleegyezésével tartalékállományba kell helyezni – feltéve, hogy a 17. § (4) bekezdése szerinti munkakör-felajánlás nem vezet eredményre – abból a célból, hogy számára másik közigazgatási szervnél képzettségének, besorolásának megfelelő köztisztviselői állást ajánljanak fel. Ha a köztisztviselő a tartalékállományba helyezéséhez nem járul hozzá, vagy kérésére a tartalékállományból törlik, a reá irányadó végkielégítés felére jogosult. A közszolgálati jogviszony megszűnésével a tartalékállományba helyezés is megszűnik.”
(2) A Ktv. 20/A. §-ának (6)-(7) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(6) A tartalékállományba helyezés nem érinti a köztisztviselő közszolgálati jogviszonyából eredő jogokat, illetve kötelezettségeket.
(7) Meg kell szüntetni a tartalékállományba helyezést, ha hat hónapon belül:
a) a köztisztviselőt új munkakörbe helyezik át;
b) a köztisztviselő tartalékállományból való törlését kéri.”
21. § (1) A Ktv. 21. §-ának (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(1) Köztisztviselő nem lehet – törvényben meghatározott egyéb megbízatásokon túl – helyi önkormányzati, kisebbségi önkormányzati képviselő annál az önkormányzatnál, amely az őt alkalmazó közigazgatási szerv illetékességi területén működik.”
(2) A Ktv. 21. §-ának (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(4) Másik jegyző helyettesítése céljából – a képviselő-testületek megállapodása alapján – a jegyző további egy közszolgálati jogviszonyt létesíthet.”
(3) A Ktv. 21. §-a (5) bekezdésének a)-b) pontjai helyébe a következő rendelkezés lép:
/(5) A köztisztviselő/
“a) nem folytathat olyan tevékenységet, nem tanúsíthat olyan magatartást, amely hivatalához méltatlan, vagy amely pártatlan, befolyástól mentes tevékenységét veszélyeztetné;
b) pártban tisztséget nem viselhet, párt nevében vagy érdekében – az országgyűlési, illetve a helyi önkormányzati választásokon jelöltként való részvételt kivéve – közszereplést nem vállalhat;”
22. § A Ktv. 22. §-át követően az alábbi címmel és a következő 22/A-22/B. §-sal egészül ki:
“Vagyonnyilatkozat
22/A. § (1) A közélet tisztaságának biztosítása és a korrupció megelőzése céljából a (7)-(8) bekezdésben meghatározott köztisztviselő (a továbbiakban együtt: nyilatkozattételre köteles köztisztviselő) – a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan is külön-külön – a 6. számú melléklet szerinti adattartalommal, az e törvényben meghatározott eljárási szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tesz, illetőleg számot ad a megelőző vagyonnyilatkozatban foglaltakhoz képest bekövetkezett vagyongyarapodásáról és annak okáról.
(2) A vagyonnyilatkozat egymástól elkülönülő, személyi adatokat (a továbbiakban: személyi rész) és a nyilatkozatot tartalmazó (a továbbiakban: vagyoni rész) részekből áll.
(3) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a személyi részt két példányban tölti ki, amelyből egyet zárt borítékban helyez el. A borítékra rávezeti a közszolgálati alapnyilvántartásban számára megállapított technikai azonosító kódját, majd a borítékot átadja a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A másik példányt magánál tartja.
(4) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a vagyoni részt három példányban tölti ki, amelyből kettőt egy-egy zárt borítékban helyez el. Mindkét borítékra rávezeti a közszolgálati alapnyilvántartásban számára megállapított technikai azonosító kódját, majd a borítékokat átadja a munkáltatói jogkör gyakorlójának. A munkáltatónál maradó zárt borítékban elhelyezett vagyoni rész minden oldalát a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő aláírja. A harmadik példányt magánál tartja. A zárt borítékok közül egyet a munkáltatói jogkör gyakorlója magánál tart, a másikat a 22/B. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint kezeli. A közigazgatási szerv valamennyi nyilatkozattételre köteles köztisztviselőjének vagyonnyilatkozattal kapcsolatos összes iratát az egyéb iratoktól elkülönítetten és együttesen kell a közigazgatási szerven belül kezelni.
(5) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a vagyonnyilatkozat személyi részéhez külön felhatalmazást csatol, amelyben felhatalmazza a Közszolgálati Ellenőrzési Hivatalt (a továbbiakban: Hivatal), hogy a rá vonatkozó vagyonnyilatkozatban foglaltak ellenőrzése céljából, az ahhoz szükséges mértékben személyes adatait kezelje. A felhatalmazást teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni.
(6) Az (5) bekezdésben meghatározott felhatalmazást a nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek is köteles megadni.
(7) Az (1) bekezdésben meghatározott kötelezettséget
a) a nem képviselő kormánytag és a politikai államtitkár évente,
b) a közigazgatási államtitkár, helyettes államtitkár, az államtitkári, helyettes államtitkári juttatásban részesülő köztisztviselő, valamint a főtisztviselő évente,
c) a főosztályvezető, a főosztályvezető-helyettes, az osztályvezető, a kormány- illetve a miniszteri (fő)tanácsadó, továbbá a politikai (fő)tanácsadó kétévente,
d) a főjegyző és a jegyző kétévente,
e) a hatósági döntés (engedélyezés, kötelezés, marasztalás) meghozatalára jogosult, illetve ilyen döntést kiadmányozásra előkészítő köztisztviselő ötévente,
f) a közbeszerzési eljárásban közreműködő köztisztviselő ötévente,
g) a költségvetési és egyéb pénzeszközökkel, az állami és önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás tekintetében döntési jogosultsággal rendelkező, illetőleg a pénzeszközök felhasználására, valamint a gazdálkodás ellenőrzésére jogosult köztisztviselő ötévente,
h) az a)-g) pont hatálya alá nem tartozó, de a nemzetbiztonsági szolgálatokról szóló 1995. évi CXXV. törvény, továbbá az e törvény felhatalmazása alapján kiadott miniszteri rendeletek szerint nemzetbiztonsági ellenőrzésre kötelezett köztisztviselő ötévente
köteles megtenni. Az e)-h) pontokban meghatározott feltételek alapján a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettséggel járó munkaköröket a szervezeti és működési szabályzat (ügyrend) mellékletében kell feltüntetni.
(8) A (7) bekezdésben fel nem sorolt köztisztviselő az e törvényben meghatározott szabályok szerint vagyonnyilatkozatot tehet.
(9) A vagyonnyilatkozatot a kötelezettség esedékessé válásának évében március 31-éig kell megtenni az esedékesség évét – illetőleg a köztisztviselői, főtisztviselői, vezetői kinevezés, vezetői megbízás esetén – az azt megelőző év december 31-ei állapotára vonatkozóan.
(10) A vagyonnyilatkozat átadását követően a munkáltatói jogkör gyakorlója azt a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő jelenlétében összeveti a legutolsó vagyonnyilatkozatával. Ha a munkaviszonyból származó jövedelme vagy a munkáltató által ismert törvényes forrásból származó jövedelme, valamint a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs és gyermek jövedelme a vagyongyarapodásra magyarázatot nem ad, a közigazgatási szerv vezetője a személyi rész, valamint az (5) bekezdésben meghatározott felhatalmazást tartalmazó boríték megküldésével ellenőrzési eljárást kezdeményez a Hivatalnál.
(11) A munkáltatói jogkör gyakorlója a (7) bekezdésben meghatározott időponttól függetlenül is vagyonnyilatkozat tételére kötelezheti a nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt, ha olyan bejelentést tesznek vagyoni helyzetére vonatkozóan, amely szerint alaposan feltehető, hogy vagyongyarapodása közszolgálati jogviszonyából, illetve a munkáltató által ismert törvényes forrásból származó jövedelme alapján nem igazolható. Nem lehet soron kívül nyilatkozat tételére kötelezni, ha a bejelentő névtelen, illetve a bejelentés nyilvánvalóan alaptalan, vagy olyan tényt, illetve körülményt tartalmaz, amelyre nézve a munkáltatói jogkör gyakorlója már korábban nyilatkozat tételére hívta fel a nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt. A soron kívüli vagyonnyilatkozat átadására, kezelésére, összevetésére, az ellenőrzési eljárás kezdeményezésére és lefolytatására az általános szabályok az irányadók.
(12) A vagyonnyilatkozatba jogosult betekinteni saját beosztottjai tekintetében a munkáltatói jogkör gyakorlója, a hivatali szervezet vezetője és a miniszter, a képviselő-testület hivatalában a jegyző, a jegyző tekintetében a polgármester, illetve a 22/B. § (3) bekezdésben meghatározott ellenőrzési eljárás esetén az ellenőrzést lefolytató köztisztviselő, közszolgálati jogvitával összefüggésben a bíróság, saját vagyonnyilatkozatába a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő.
(13) Ha a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a vagyonnyilatkozat tételére vonatkozó kötelezettségét szándékosan elmulasztja, vagy vagyonnyilatkozatában szándékosan a valóságnak meg nem felelő lényeges adatot, tényt közöl, avagy a vagyonnyilatkozatát, és a személyes adat kezelésére vonatkozó felhatalmazó nyilatkozatát visszavonja, a közszolgálati jogviszonyát – kivéve a (7) bekezdés a) pontjában meghatározott személyeket – azonnali hatállyal a törvény erejénél fogva meg kell szüntetni. A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő közszolgálati jogviszonyát abban az esetben is azonnali hatállyal kell megszüntetni, ha a vagyonnyilatkozatban a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársára és gyermekére vonatkozóan szándékosan a valóságnak meg nem felelő lényeges adatot, tényt közöl.
(14) A (13) bekezdés alapján nem szüntethető meg a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő közszolgálati jogviszonya, ha a vagyonnyilatkozat tételére, illetőleg a felhatalmazás csatolására, valamint a vagyonnyilatkozatban szereplő valamely adat közlésére vonatkozó kötelezettségét önhibáján kívül eső okból nem teljesíti.
(15) A vagyonnyilatkozatban foglalt adatokról harmadik személynek csak a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő, illetőleg a rá vonatkozó adatok tekintetében a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek írásbeli hozzájárulásával adható tájékoztatás. A közszolgálati jogviszony megszűnésekor a vagyonnyilatkozatot a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő részére vissza kell adni. A nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel közös háztartásban élő házas-, illetve élettárs, gyermek számára a vagyonnyilatkozat rájuk vonatkozó részét vissza kell adni, ha a közös háztartásban élés megszűnik. Közigazgatási szervek közötti áthelyezés esetén a vagyonnyilatkozat szempontjából úgy kell eljárni, mintha a közszolgálati jogviszony megszűnt volna és a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő új jogviszonyt létesítene.
(16) A munkáltatói jogkör gyakorlója, valamint a Hivatal vezetője – saját eljárásuk körében – felel azért, hogy a vagyonnyilatkozatot az adatvédelmi szabályoknak megfelelően kezeljék és az abban foglaltakat a (12) bekezdésben meghatározott személyeken kívül más ne ismerhesse meg. A vagyonnyilatkozat munkahelyi kezelésének adatvédelmi szabályait a helyi közszolgálati adatvédelmi szabályzatban kell meghatározni.
22/B. § (1) A 22/A. § (10) bekezdésében említett ellenőrzési eljárást a belügyminiszter által irányított Hivatal folytatja le. A Hivatal ellátja azokat az egyéb ellenőrzési feladatokat is, amelyekkel a belügyminiszter megbízza. A Hivatal központi hivatali szerv. Helyettes államtitkári besorolású vezetőjét a belügyminiszter javaslatára a miniszterelnök nevezi ki határozatlan időre. Minisztériumi főosztályvezetői besorolású helyettesét a belügyminiszter nevezi ki határozatlan időre. A Hivatal köztisztviselőjének csak az nevezhető ki, aki megfelel a “C” típusú biztonsági ellenőrzés követelményeinek. A Hivatal szervezetére, működésére, valamint az ellenőrzési eljárás lefolytatására vonatkozó részletszabályokat a Kormány állapítja meg.
(2) A 22/A. § (4) bekezdésében meghatározott vagyoni rész egy példányát zárt borítékban a közigazgatási szerv vezetője megküldi a Hivatalnak, amelyet 10 évig, de legfeljebb a nyilatkozattételre köteles köztisztviselő közszolgálati jogviszonyának fennállásáig kell megőrizni. A vagyoni rész adatait a Hivatal elektronikus nyilvántartási rendszerben is tárolhatja, illetve kezelheti a nyilatkozattételre köteles köztisztviselővel szemben kezdeményezett eljárás támogatására. Az adatok számítógépes nyilvántartása más adatrendszerrel nem kapcsolható össze, abból az ellenőrzési eljárással össze nem függő feldolgozás nem kezdeményezhető. A határidőt követően a vagyoni rész adatait meg kell semmisíteni, a számítógépes nyilvántartásból törölni kell. A közös háztartásban élés megszűnése esetén a 22/A. § (15) bekezdésében foglaltak szerint kell eljárni.
(3) Ellenőrzési eljárás kezdeményezése esetén a Hivatal a személyi részben feltüntetett adatok segítségével egymáshoz rendeli a személyi és a vagyoni rész adatait és lefolytatja az ellenőrzési eljárást. Az ellenőrzési eljárás befejezését követően a személyi és a vagyoni rész egymáshoz rendelését megszünteti és a személyi részben foglalt adatokat tartalmazó iratot a közigazgatási szerv vezetője részére visszaküldi és a személyi rész adatait a számítógépes nyilvántartásból is törli.
(4) A nyilatkozattételre köteles köztisztviselő a 22/A. § (1) bekezdésében meghatározott személyekre vonatkozóan, valamint a vele közös háztartásban élő hozzátartozó a reá vonatkozó rész tekintetében betekinthet a Hivatalnál vezetett, a személyi és vagyoni részt tartalmazó nyilvántartásba, valamint az (5) bekezdésben foglaltak szerint beszerzett adatokba, függetlenül az adatok nyilvántartásának módjától.
(5) Az ellenőrzési eljárás célja a vagyongyarapodás okának megállapítása. A Hivatal feladatkörében eljárva:
a) a nyilatkozattételre köteles köztisztviselőt, a vele közös háztartásban élő házas-, illetve élettársat és gyermeket, valamint más személyeket meghallgathat,
b) szakértőt rendelhet ki,
c) más szervektől, személyektől adatokat szerezhet be.
A meghallgatni kívánt személyek nem kötelesek nyilatkozatot tenni. A vagyonnyilatkozatot adó meghallgatásának a megkísérlése kötelező. A megkeresett személyek, szervek az adatszolgáltatásnak a reájuk vonatkozó általános szabályok szerint kötelesek eleget tenni. Eljárásainak megállapításairól a Hivatal a munkáltatót értesíti. A jogkövetkezmények levonása a munkáltató feladata.
(6) A Hivatal az (5) bekezdés alapján átvett adatokat – feltéve, ha megállapításai alapján munkajogi vagy büntetőjogi eljárás nem indul – a 22/A. § (10) bekezdésében meghatározott eljárás befejezése után tovább nem kezelheti, azokat meg kell semmisíteni.”
23. § A Ktv. III. Fejezetének címe helyébe a következő cím lép:
“A KÖZTISZTVISELŐI ÉLETPÁLYA
A közszolgálati jogviszony tartalma”
24. § A Ktv. 24. §-ának (2)-(3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(2) A felsőfokú iskolai végzettségű köztisztviselő
a) egy év gyakornoki besorolásban töltött idő után fogalmazó;
b) három év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után tanácsos;
c) nyolc év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-tanácsos;
d) tizenhat év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főtanácsos;
e) huszonöt év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után vezető-főtanácsos
besorolást kap.
(3) A középiskolai végzettségű köztisztviselő
a) két év gyakornoki besorolásban töltött idő után előadó;
b) tizenkét év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főelőadó;
c) harmincegy év közszolgálati jogviszonyban töltött idő után főmunkatárs
besorolást kap.”
25. § (1) A Ktv. 25. §-a (1) bekezdésének a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
/(1) A köztisztviselőt – a 24. §-ban meghatározott közszolgálati jogviszonyban töltött idő megszerzését követően – magasabb besorolási fokozatba kell sorolni, ha/
“a) a feladatainak ellátására – a reá irányadó öregségi nyugdíjkorhatár betöltését megelőző öt év kivételével – legalább “alkalmas” minősítést kap, és”
(2) A Ktv. 25. §-ának (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
“(3) A köztisztviselőnek fogalmazó besorolásához egy éven belül, előadó besorolásához két éven belül kell közigazgatási alapvizsgát tennie. Közigazgatási alapvizsgát – ha jogszabály előírja – nem közszolgálati jogviszonyban álló is tehet.”
(3) A Ktv. 25. §-ának (7)-(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép és a § a következő (10)-(11) bekezdéssel egészül ki:
“(7) A köztisztviselőnek a tanácsos vagy ennél magasabb besorolásához közigazgatási szakvizsgát kell tennie. Közigazgatási szakvizsga hiányában a köztisztviselő nem sorolható a tanácsos besorolási fokozatba.
(8) Közigazgatási szakvizsgát az az I. besorolási osztályba sorolt köztisztviselő tehet, aki közigazgatási alapvizsgát tett vagy az alól mentesült, közigazgatási szervnél szerzett legalább két éves gyakorlattal rendelkezik és részt vett a jogszabály által meghatározott felkészítő tanfolyamon.
(9) E törvény alkalmazásában közigazgatási szakvizsgával egyenértékű a jogi szakvizsga, valamint az OKV elnöksége által teljes körűen közigazgatási jellegűnek minősített tudományos fokozat és
