Teszt: kép és hang felsőfokon

ASUS V7100 videokártya

Az ASUS is követi a mai trendet: mindent egybe. Így minden igényt kielégítő kártyát sikerült elkészítenie. Az ASUS V7100 videokártya grafikus motorja a legmodernebb nVidia GeoForce2 MX chipjére épül, és rengeteg kiegészítőt találhatunk a dobozban is: 6CD, VR 3D szemüveg, különböző szoftverek: DriverCD, ASUS DVD player (Cyberlink PowerDVD 2.55), VideoSecurity, Ulead VideoStudio 4, Cyberlink Videolive Mail, 3Deep with True Interenet Color és egy 3D játék (Soldier of Fortune) – egyszóval egy komplett házi mozi, videószerkesztő-felvevő és biztonsági rendszerhez jutottunk.

Az nVidia GeoForce2 MX TwinView technológiájának köszönhetően egyszerre láthatunk mindent a monitoron és a tévén. Akár netezhetünk, miközben tévét nézünk. Vagy csak egyszerűen a tévé képernyőjén játszhatunk kedvenc játékunkkal.

A VR3D szemüveg igazi 3D-s térhatású, virtuális valóságot teremt elénk, bár a dolog szépséghibája, hogy ezt szemünk váltott letakarásával éri el. Ennek folytán a 60, illetve 75 hertzes képhez 120 illetve 150 Hz monitor képfrissítés szükséges. Így a legtöbb felhasználót 640×480 felbontás használatára kényszerit. A másik hátránya dolognak, hogy az agyunk érzékeli a felváltott villódzást, és szemünk gyorsan fárad, romlik. Nem is ajánlott egyszerre 50 percnél hosszabb használata.

A tévétunert a két mellékelt programmal használhatjuk. Az egyik az ASUS Digital VCR, a másik pedig az ASUS Live. A két program között az a lényeges különbség, hogy csak a Digital VCR-ben található Channel Preview funkció, míg a Live-ban nincs. Windows 2000 és NT felhasználók azonban nem válogathatnak, mert eleve csak az utóbbi áll rendelkezésükre.

Mindazonáltal a két program sok funkcióban megegyezik egymással, de meglepő módón erre nem közös konfigurációs beállítást használ, ami azt jelenti, hogy külön-külön kell beállítani mindkét programot. Az automatikus kereső egy kicsit gyengére sikerült, így a kézi beállításokkal hamarabb elboldogul a felhasználó.

Nagyon jónak találtuk a gyári frekvenciatáblázat beállítást, amely támogatja a legismertebb rendszereket (NTSC-M, NTSC-N, NTSC-4.43, PAL-BGHI, PAL 4.43, PAL-M, PAL-N, SECAM). A kártya meghajtótámogatottsága sajnos még szűkős, a legfrissebb béta változata azonban már kiküszöböli az első változatokban előfordul villódzást, ami akkor jelentkezett, ha a monitoron nézzük ablakban a tévét és a videót.

A kártya teljesítménye minden tekintetben kielégítő – 1280×1024 felbontásban teljes képernyőn lehet nézni a műsort. Az már csak hab a tortán, hogy lehetőségünk van előre beprogramozni a kártyát, és ezzel videomagnóként üzemeltethetjük.

Hercules Game Theater XP hangkártya

A számítógépes múltban a Hercules név hallatán automatikusan az egyszínű grafika jut az ember eszébe, hála a jó öreg Hercules monitoroknak. A Game Theater XP viszont komputeres hangrendszer, mely nagy népszerűségre számíthat a film-, zene- és játékrajongók körében.

A hangkártya megjelenésében nincs semmi különös, ám ahelyett, hogy 3-4 kábel lógna ki belőle, csak egy vastag vezetéket találunk. Ez egy különálló szerkezethez csatlakozik, melyet oda rakunk, ahová jólesik. A kis készülék fel van szerelve az összes olyan audiocsatlakozóval, amelyre szükségünk lehet. Csatlakoztatható hozzá surround hangrendszer, de van rajta RCA csatlakozó is, mely a házimozirendszereknél használatos. Jó minőségű hangszórókkal remek hangzást nyújt, új távlatokat nyitva a DVD-filmek és a játékok világában.

Kevés olyan szerkezet létezik, melyet ne lehetne csatlakoztatni a Game Theater XP-re. Minidiscnek szánt optikai ki- és bemenet, MIDI-hangszerek számára DIN foglalat vagy koaxiális be- és kimenet található rajta, azaz bármit rácsatlakoztathatunk.

A Game Theater legnagyobb előnye az a szolgáltatáscsomag, melyet speciálisan a számítógépes játékosok számára fejlesztettek ki. A kis dobozban van egy beépített USB-hub, mely 4 plusz USB portot jelent PC-nknek. Akik próbálkoztak már egy gamepad csatlakoztatásával a gép hátuljába, azok tudják, micsoda luxus, ha a foglalatok karnyújtásnyira helyezkednek el.

Cakewalk Clubtracks 2 zeneszerző szoftver

Napjainkban egyre inkább divatba jönnek a különböző zeneszerkesztő programok. A Cakewalk Clubtracksen nyolc sztereó sáv áll rendelkezésre, egy keverőpult, és egyszerre maximum négy digitális effektet alkalmazhatunk. A próbaváltozatokat rögtön CD-re is írhatjuk.

A program elsősorban olyan zenekedvelők számára készült, akik a kottájukat a kivágás, majd beillesztés módszerével készítik. Ez azonban nem is olyan egyszerű, mint ahogy elsőre gondolnánk. A minták számára fenntartott nyolc sáv nem sok ahhoz képest, hogy van olyan program, amellyel negyven sávon is dolgozhatunk.

A keverő funkció segítségével egy kiválasztott hangsort közvetlenül egy másik alá keverhetünk, így mentesülünk attól a fáradságos munkától, hogy az egészet egy harmadik sávban kelljen újrakomponálnunk. A program külön lemezen tárol 900 akkordot, ami első hallásra soknak tűnhet, de ha az Ejay 3 készletére gondolunk a maga 5000 mintájával, már nem is annyira.

A zenei aláfestések magas színvonalúak. A ClubTrack tartogat azonban még egy ászt a kezében, egy olyan programot, amely a Roland 808-as dobgéphez hasonlóan dobhangokat képes előállítani. Néhány perces komponálás után az ember eltűnődhet, miért akart valaha is különálló dobkészletet.

A ClubTracks azt a benyomást kelti, mintha jó program lenne, melyet csak gazdagabb akkordkészlettel kellene felruházni ahhoz, hogy komoly konkurenciát jelentsen a többieknek. Az árával viszont a konkurencia sem tud versenyezni.